“… és egyszerre ott az egyetlen válasz karunkban: a Gyermek mosolya, amely elképeszt és lefegyverez”. (Paul Claudel)

Értékmérőm: a gyermeki lelkület
Gyermekkorom karácsonyai személyiségem fundamentumához tartoznak. Minél több év suhan el fölöttem, annál fontosabb, hogy adventben visszataláljak karácsony titkához. Ha ez elmarad, beteljesedik rajtam Albert Einstein szava: „Aki a titokra nem tud néma ámulattal rácsodálkozni, az lelkileg halott.”

Karácsony tehát az élet ünnepe: egyrészt Jézus születésének napja, másrészt gyermeki lelkületem újjászületésének lehetősége. Bárcsak egyre komolyabban venném ezt!
George Bernanos megrázó, prófétai képet rajzol a gyermekség elvesztésének tragédiájáról: „Gyermekségünk az égiekkel tart összeköttetést, tehát ez az ember szíve. Amikor valakiben a gyermeki lelkület megfogyatkozik, az illetőt a fösvénység és a ravaszság megmérgezi, elpusztítja. Ha ez általánossá válik: földünk – szegény bolygónk –, kiszáradt, fehér csontvázakkal, koporsóként száguld az űrben.”

1/ Fösvénység helyébe ajándékozás

Gyermekkoromban a megajándékozottság boldogságában éltem. Ha engedem szívem-lelkem megvénülni, ostoba módon a szerzés, a követelőzés, majd szép lassan a fösvénység útjára lépek, és így meghal bennem a szeretet. Ezt a torzulást tárja elénk a következő történet: Egy gyermek komiszkodására anyja így válaszolt: „Fiam, mivel ilyen vagy, nem szeretlek, így ma nem fürdetlek meg.” Mire a gyermek: „Nem érdekel, ha nem szeretsz, csak fürdess meg!” Rémisztő értékbillenés: „Csak az anyagi szolgáltatás, a fürdetés érdekel, a szeretet nem!”
Karácsony az ajándékozás ünnepe. Az ajándék az ajándékozót jelképezi. Üzenete ez: „Neked ajándékozom magam, mert fontos vagy számomra. Látod, ajándékom is tükrözi, hogy ismerem szíved vágyait, ezért kapod épp ezt tőlem. Nem vagy magányos, számíthatsz rám.” Ha az ajándék mögül ez hiányzik, az ünnepek elmúltával – a becsapottság miatt –, szívünk üresebb, szánk keserőbb lesz.
Az ajándékozás értékére, művészetére Isten tanít meg, amikor karácsonykor a Betlehemi Gyermekben nem kevesebbet, mint önmagát ajándékozza nekünk. A betlehem jászla elé térdelve fogadást teszek: nem hamisítom meg szeretetem. Nem spórolom ki magam kapcsolataimból.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2012. december 27.