Vajon spekuláció-e, hogy a Szentszék átveheti a joghatóságot Medjugorje felett? Ez lehet az egyik lehetséges kimenetele annak a nemzetközi bizottsági vizsgálatnak, melynek karácsony előtt kell lezárulnia, és ez a férfi lehet a jelölt a “gvárdián” titulusra, ha úgy döntenek Rómában, hogy megadják a kegyhely státuszt.
Marko Semren (58) ferences segédpüspök a Mostar-Duvno-val szomszédos Banja Luka egyházmegyében.. Ő az első ferences püspök, aki Bosznia Hercegovinában szolgál az utóbbi 70 évben, XVI Benedek pápa nevezte ki 2010 júliusában.

Jelenleg gvárdiánként szolgál a ferences rendházban (Livno Gorica) és professzor a Ferences Teológiai Intézetben, Szarajevóban.
Medjugorje kegyhely státusa bizonyosan az első pontok között szerepel a Szentszék napirendjén, amikor a Hittani Kongregáció (CDF) és a Szentatya befejezettnek tekinti a jelenlegi vizsgálóbizottság munkáját a Medjugorje-jelenséget illetően.
Mielőtt a Jugoszláv Püspöki Konferencia megszűnt, annak elnöke, Franjo Kuharic bíboros 1993 augusztusában kijelentette: “Mi püspökök, egy három évig tartó vizsgálat után elfogadjuk Medjugorje-t, mint egy szent helyet, kegyhelyet.”

Valószínű, hogy a szükséges statútumokat nem véglegesítették a püspökök nemzeti szinten, mielőtt a püspöki konferencia megszűnt volna, nem sokkal a bejelentés megtétele után.

A kegyhely státusz kérdését átadták a Bosznia-Hercegovina Püspöki Konferenciának 2006-ban, de nem haladtak vele, a Bizottság visszaadta Rómának két évvel később. 2010 márciusában, a Szentszék bejelentette az új nemzetközi bizottságot. Négy hónappal később Marko Semrent püspökké nevezték ki.

A Medjugorje jelenség vizsgálatának részeként a Szentszék mérlegelni fogja a kegyhely státus kérdését. Ha a jugoszláv püspökök a státus jóváhagyásának folyamatát már megkezdték, mi akadályozza meg a Szentszéket, hogy kövesse ezt a felismerést, megadja a státust nemzetközi szinten, és hogy kinevezze az igazgatót és/vagy rektort a területre és a fa védelmére, ahol annyi jó gyümölcs terem?

A kánonjogi törvény szerint a jelenések, üzenetek és látnokok elismerése nem előfeltétele a kegyhely státus megadásának.

1230. kán. — Kegyhelynek azt a templomot vagy más szent helyet nevezzük, ahová különleges vallásos okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius jóváhagyásával.

1231. kán. — Ahhoz, hogy egy kegyhelyet országosnak lehessen nevezni, a püspöki konferencia jóváhagyása szükséges; ahhoz, hogy nemzetközinek lehessen mondani, a Szentszék jóváhagyására van szükség.

1232. kán. — 1. §. Az egyházmegyei kegyhely szabályzatának jóváhagyására a helyi ordinárius illetékes; az országos kegyhely szabályzatának jóváhagyására a püspöki konferencia, a nemzetközi kegyhelyére pedig egyedül a Szentszék.

–2. §. A szabályzatban elsősorban a célt, az igazgató hatáskörét, a javak tulajdonát és kezelését kell meghatározni.

1233. kán. — A kegyhelyeknek bizonyos kiváltságokat lehet adni, valahányszor a helyi körülmények, a zarándokok nagy száma és főként a hívők java ezt indokolni látszik.

1234. kán. — 1. §. A kegyhelyeken bőségesebben kínálják fel a hívőknek az üdvösség eszközeit, Isten igéjének buzgó hirdetésével, a liturgikus élet megfelelő előmozdításával, főleg az eucharisztia és a bűnbánat szentsége útján, valamint a népi vallásosság jóváhagyott formáinak ápolásával.

–2. §. A népművészetet és vallásosságot bizonyító fogadalmi tárgyakat a kegyhelyeken vagy hozzájuk közeli helyeken láthatóan kell elhelyezni, és biztonságosan kell őrizni.

Forrás

Létrehozva 2012. június 11.