A dokumentumfilmben a The Daily Wire szerzője és podcast házigazdája, Matt Walsh „szakértőket” és átlagembereket kérdez meg egy látszólag egyszerű kérdéssel: “Mi a nő?”

Azonban a  dokumentumfilmben szereplő úgynevezett szakértők és átlagemberek többsége vagy elutasítja a kérdést, vagy nehezen tud válaszolni rá.
A dokumentumfilm egyik „szakértője” egy női terapeuta, aki nem binárisnak vallja magát. Amikor Walsh felteszi neki a címadó kérdést, azt válaszolja: „Nem vagyok nő, úgyhogy erre nem igazán tudok válaszolni.”

Azt is mondja, hogy „egyes nőknek péniszük van, egyes férfiaknak vaginájuk.” Erről rögtön Arnold Schwarzenegger 1990-es “Kindergarten Cop” című filmjének jelenete jutott eszembe, amikor egy kisgyerek azt mondja: “A fiúknak péniszük van, a lányoknak vaginájuk”.

A film megerősíti, hogy a gender-elméletek nem okosabbak a kisgyerekeknél. Természetesen, ahogy egy Matt Walsh-dokumentumfilmtől elvárható, egy sor vicces jelenetet produkál. Van például egy jelenet egy megmondó idős boltossal, aki fergetegesen egyszerű válaszokat ad, melyek kiemelik a „szakértők” csoportjának abszurd „válaszait”.

A dokumentumfilm azonban egyszerre fergeteges és kísérteties. Matt Walsh hírhedt képessége a szatíra és a komolyság kifogástalan szinten tartására, ez teszi a “Mi a nő” című filmet olyan lenyűgözővé. A dokumentumfilm zökkenőmentesen szövi át a komédiát és a tragédiát, témájához méltó módon.

A “What is a Woman” épp annyira lehangoló, mint amennyire vicces. A gender-elmélet és a transznemű ideológia megérdemli a nevetségessé tételét. Azonban ezek az eszmék is megérdemlik a komoly figyelmünket. Ahogy a dokumentumfilm számos jelenetéből kiderül, a transznemű ideológia árt az embereknek – különösen a kisgyerekeknek.

Az egész dokumentumfilm legmeghatóbb jelenete az, amikor Scott (Kellie) Newgent, a TReVoices transznemű alapítója felemeli a karját, hogy megmutassa súlyos hegeit, és azt mondja:

„A történelemben először fordul elő, hogy egy marginalizált csoportnak hatalmas dollárjel van a feje tetején. Az Egyesült Államokban 5 gyermekkórházunk reklámozza ezt [a hegeit] … ez egy falloplasztika, ez egy fenékműtét [olyan sebészeti beavatkozás, ahol egy nő hasának, lábának vagy karjának egy részét eltávolítják, hogy „péniszt” hozzanak létre]. Van 5 gyermekkórházunk az Egyesült Államokban, amelyik azt mondja a lányoknak, hogy fiúkká válhatnak 70 000 dollárért egy olyan műtét során, amelynek 67%-os a komplikációs aránya, és amelyik meg fog ölni a fertőzésben … amiért nem perelhetek. Gyerekek egész generációját mészároljuk le, mert senki nem hajlandó beszélni semmiről. Három gyerekem van abban a korban, amikor ezt teszik a gyerekekkel. Nem vagyok transzfób. Szeretem a gyerekeimet. És szeretem mások gyerekeit, és nektek is szeretnetek kellene… Ez sok szempontból helytelen… 3-4 havonta kapok fertőzést… Valószínűleg nem fogok sokáig élni.”

Mindazonáltal a „szakértők” mindezeket az aggodalmakat elutasítják. Amikor Walsh azt mondja egy egyetemi tanárnak, hogy „el akar jutni az igazságig”, hogy mit jelent nőnek vagy férfinak lenni – az egyetemi tanár azt mondja, hogy Walsh szavai „mélyen transzfóbnak hangzanak”.
Ez rávilágít a gender-elmélet és a transzneműség mögött meghúzódó átfogó filozófiára: a posztmodernizmusra.

A transznemű gyerekek riasztó száma manapság nem feltétlenül mentális betegség következménye. Ez a posztmodernizmus kultúránkat átható befolyásának következménye.

A posztmodernisták számára a “mi a nő?” kérdés ugyanolyan megválaszolhatatlan, mint a “mi az igazság?” kérdés.

A posztmodernisták, mint relativisták, nem hisznek abban, hogy a tények számítanak – ahogyan a nemek közötti egyenlőség teoretikusai szerint a biológia nem számít. A posztmodernisták úgy vélik, bármi lehet az igazság, ahogy a gender-elmélet hívei szerint bárki lehet nő.

Lényegében, ahogy a posztmodernisták hisznek abban, hogy bárkinek lehet „saját igazsága” vagy saját verziója az igazságról, a gender-teoretikusok hisznek abban, hogy egy férfi a nő saját verziójává válhat.

A gender-elmélet és a transznemű ideológia tehát az, ami akkor történik, amikor egy kultúra magáévá teszi a Sátán régi szavait az Édenkertben: „Vajon Isten tényleg azt mondta?” (1Móz 3:1).

Bár a gender-elmélet mást állít, Isten valójában azt mondja, hogy mindannyiunkat férfinak vagy nőnek teremtett (1Móz 1:26-28).

Nem az orvosod jelölte ki a nemedet, hanem a Teremtőd.

Ahogy Matt Walsh mondja a dokumentumfilmben, “úgy tűnik, a természet mindig igazat mond, még akkor is, amikor nem akarjuk hallani”.

Matt Walsh és a The Daily Wire What is a Woman című filmje egy igazán fantasztikus dokumentumfilm. Teljes szívemből ajánlom.

A cikk forrása

Létrehozva 2024. szeptember 18.