Katolikus Egyházunk ma is megkívánja tőlünk, hogy a szentmise ordináriumát, a válaszokat, valamint az alapvető imádságokat az Egyház anyanyelvén, latinul is ismerjük és imádkozzuk. Ennek jegyében a Tengernek Csillaga folyóirat 2010. szeptembertől új sorozatot indított, melyben ismertetik az alapvető imádságainkat és azok latin szövegét. Most az angyali himnusz ima kerül sorra.

GLORIA in excelsis Deo!

Et in terra pax

hominibus bonae voluntatis. Laudamus Te, benedicimus Te, adoramus Te, glorificamus Te.

Gratrias agimus Tibi

propter magnam gloriam tuam. Domine Deus, Rex caelestis, Deus Pater omnipotens.

Domine Fili unigenite, Jesu Christe. Domine Deus, Agnus Dei,

Filius Patris.

Qui tollis peccata mundi, miserere nobis.

Qui tollis peccata mundi, suscipe deprecationem nostram. Qui sedes ad dexteram Patris,

miserere nobis.

Quoniam tu solus Sanctus, tu solus Dominus,

tu solus Altissimus, Jesu Christe,

Cum Sancto Spiritu † in gloria Dei Patris. Amen.

DICSŐSÉG a magasságban Istennek!

És a földön békesség

a jóakaratú embereknek! Dicsőítünk Téged, áldunk Téged,

imádunk Téged, magasztalunk Téged.

Hálát adunk Neked

nagy dicsőségedért.

Urunk és Istenünk mennyei Király, mindenható Atyaisten.

Urunk Jézus Krisztus, egyszülött Fiú. Urunk és Istenünk, Isten Báránya,

az Atyának Fia,

Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk!

Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket! Te az Atya jobbján ülsz,

irgalmazz nekünk!

Mert egyedül Te vagy a Szent, te vagy az Úr,

te vagy a egyetlen Fölség, Jézus Krisztus,

a Szentlélekkel együtt † az Atyaisten dicsőségében Amen.

A dőlt betűvel jelzett részeknél a régi rendtartás szerint fejet hajtunk. AA dőlt betűvel jelzett részeknél a régi rendtartás szerint fejet hajtunk. Akereszt jelöli, hogy a Szentháromság nevére keresztet vetünk – a szerk.

A Gloria in excelsis Deo kezdetű imádság úgy is ismert, mint az „angyali himnusz” (hymnus angelicus). Ez az Egyháznak a Szentháromság mindhárom személyét legmagasztosabban dicsérő, imádó és hálaadó himnusza. Nagy doxológiának is nevezik. Az ima három részre tagolható. Első szakasza az Úr Jézus születésének angyali megéneklését ismétli a Lukács evangéliuma 2,14 szavaival, a második rész Isten magasztalása a dicséret, imádás és hálaadás akklamációival, míg a harmadik rész egy Krisztus-litánia, melyben a Megváltó fölségcímeit elsorolva több könyörgést intézünk hozzá. A Glória szentháromságos befejezéssel ér véget.

A bibliai énekek mintájára írt őskeresztény himnuszt kezdetben a hajnali imádságban mondták. Eredete a keleti Egyházra, a IV-V. századra megy vissza, ahol ma is a reggeli zsolozsmában imádkozzák.

Lényeges elemei már az Apostoli Konstitúciókban (egyházjogi és liturgikus szabályok IV. században összeállított gyűjteménye) megtalálhatók, mint elsősorban az Atya dicsőítése (VII, 47). A IV-V. században valószínűleg Alexandriában az ariánusok miatt módosult, és a hangsúly a Fiú dicsőítésére került.

A Glóriát a Liber Pontifi szerint 498-ban Szümmakhosz pápa rendelete alapján Rómában átvették a pápai misébe az ünnepi bevonuláshoz vasárnapokon és vértanú ünnepeken. Kezdetben a papok csak húsvét vigíliáján és első miséjükön imádkozták. Ez a korlátozás a XII. században megszűnt, és a bűnbánati napokat kivéve a mise állandó részévé vált a Kyrie eleison (Uram irgalmazz) után. Mai formája a IX. században állandósult. A latin Egyházban a középkorból 56 egyszólamú (gregorián) dallamát ismerjük. A legrégibb valószínűleg a 10. századból való, amely a Liber Usualis 15. számú dallama.

A Glóriát főünnepeken, ünnepeken, valamint vasárnapokon imádkozzuk kötelezően, de mondható egyéb ünnepélyesebb alkalmakkor, például szentek emléknapjain is. Ádventben, nagyböjtben és az évközi hétköznapokon elmarad.

A szentmise hagyományos formájának gyakorlatával megegyezően a Novus Ordo Missale általános rendelkezéseinek 53. pontja is kimondja, hogy ennek a himnusznak a szövege más énekkel nem helyettesíthető.

A Glóriát a pap (vagy szükség esetén a diakónus, a kántor vagy a szkóla) intonálására a kórus és nép fölváltva, vagy mindnyájan együtt éneklik, illetve recitálva mondhatják. Ha a pap a Glória alatt oldalt helyet foglal a papi trónuson, akkor mindnyájan leülünk, s amikor a pap feláll, újra felállunk. A régi rendtartásban az imádság szövegben dőlt betűvel jelezett szavaknál fejet hajtunk, a Szentháromság nevére pedig keresztet vetünk.

Létrehozva 2019. június 29.