Vatikánváros (LifeSiteNews) — Történelmi változásként a Vatikán eltörölte a latin nyelv kötelező használatát a kúriai iratokban, a Római Kúria szabályozási reformjainak részeként.

A korábbi előírással ellentétben, miszerint a kúriai iratokat latinul kellett megfogalmazni, az új, november 24-én közzétett Római Kúria szabályzata kimondja, hogy az iratokat „más nyelven” is meg lehet fogalmazni.

A The Catholic Herald szerint a vatikáni tisztviselők „magánjelleggel elismerték”, hogy miután a kúriai tisztviselők számára most már engedélyezték a nemzeti nyelvek használatát, a latin nyelv használatával „a gyakorlatban” felhagynak.

A „Latin Nyelvi Hivatal” azonban továbbra is a Vatikáni Államtitkárság égisze alatt fog működni, és a Római Kúria összes szervezetét fogja kiszolgálni.

A XIV. Leó pápa által jóváhagyott szabályozási változások a Kúriát is az Államtitkárság alá rendelik, előírva, hogy minden, a pápának szánt iratnak át kell mennie a titkárságon, melyet jelenleg a liberális Pietro Parolin bíboros vezet. „A Államtitkárság feladata, a római pápa utasítására, a dikasztériumok, a szervezetek, a Római Kúria hivatalai és a Szentszékhez kapcsolódó intézmények tevékenységének koordinálása, valamint egységes fellépésük biztosítása” – áll a szabályzatban.

A Kúria egyházmegyékre vonatkozó döntései esetén a helyi püspököket kell megkérdezni, hasonlóképpen a vallási intézményekkel kapcsolatos döntések esetén a vezetőket kell megkeresni.

A több dikasztériumot érintő iratokhoz együttes aláírás szükséges, és a döntéseket „központosított és digitális” nyilvántartásba kell bejegyezni, a Silere Non Possum szerint. A szabályozás technológiai szempontból is modernizálja a Kúria eljárásait, előírva a digitális archiválást, a hozzáférési naplókat, a bizalmas kommunikáció háromszintű osztályozását és a dokumentumok „ellenőrzött megsemmisítésének” eljárását.

A vonatkozó új személyzeti szabályok előírják, hogy a Kúria személyzete „példás vallási és erkölcsi magatartást tanúsítson magán- és családi életében is, az egyház tanításának megfelelően”. Hatnapos munkahét és a részmunkaidős foglalkoztatás korlátozása került kodifikálásra, és „mérhető szabványokon” alapuló új munkavégzés-értékelési rendszerek is bevezetésre kerülnek.

A szabályzatok a néhai Ferenc pápa által a Praedicate Evangelium apostoli alkotmányban bevezetett változásokat kodifikálják, és felváltják a II. János Pál pápa által 1999-ben kiadottakat.

Céljuk a Kúria egészében az „egységesség” elérése, „a tervezési eljárásoktól és a dikasztériumok közötti együttműködéstől a személyzeti fegyelemig” – írja a The Catholic Herald. „A Vatikánon belül egyesek a reformokat a tisztasághoz való visszatérésként üdvözlik, mások attól tartanak, hogy a fokozott centralizáció terhet ró a tisztviselőkre, és túl nagy hatalmat koncentrál az Államtitkárságra.”

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. december 3.