Mostanában hozzászoktunk, hogy az eretnek tanítások azoktól jönnek, akik feladata a tanítás tisztaságának őrzése lenne. Az emiatti szükségszerű zűrzavarban a régi logika szerint önkéntelenül is szövetségesnek, az igaz tanítás követőinek és őrzőinek vélünk mindenkit, aki látja és kárhoztatja a zűrzavart, az egyházi közállapotokat, a hitetlenséget, különösen, ha imádkozó, rózsafüzért mondó jámbor hívekről van szó. De sajnos ez mégsem szükségszerűen van így. A gonosz lelkeknek mindegy, hogy valakit visszatartanak a katolikus úttól vagy „túltolják” őket az úton: a lényeg, hogy ne legyenek rajta. Ebben az írásban arról a megtévesztésről lesz szó, amely azért különösen fájó, mert a jámborokat, a választottakat ejti tévedésbe: a jámborok eretnekségéről, a Nagy Figyelmeztetésről. Ez az általános zűrzavarban zavartalanul terjedhet, annál is inkább, mert a papok az utolsó jámbor hívek elvesztésétől félve nem szívesen beszélnek róla.

Ha Isten maga szól hozzám, a kapott magánkinyilatkoztatást pedig leírom és közreadom, nem a saját hitemről teszek tanúbizonyságot, nem teológiai meglátásaimat osztom meg, hanem üzeneteket az isteni eredet igényével. Az isteni eredet igénye viszont komoly dolog, így a világ legtermészetesebb dolga, hogy üzeneteim komolyságát valaminek igazolnia kell. Ha a Szentháromságos valamely személyének vagy a Szűzanyának tulajdonítom az üzeneteket, akkor a komolyanvétel első, szükséges, de nem elégséges feltétele az üzeneteim egyezése a katolikus tanítással. Ennek oka egyértelmű: Isten sosem mond ellent magának. Ha viszont az általam terjesztett üzenetek ellentmondanak Isten kinyilatkoztatott tanításának, akár a Szentírásban leírtaknak, akár valamely katolikus hittel vallani szükséges hittétellel kapcsolatban, máris elbuktam a próbát: egészen biztosan nem Istentől származnak az üzeneteim. Származhatnak tőlem, a gonosz lelkektől, vagy együttesen tőlünk. De Istentől biztosan nem. Ezért, ha akár egyetlen dologban ellentmond valamely MDM [Maria Divine Mercy, Isteni Irgalmasság Mária] üzenet a katolikus tanításnak, szükségszerűen elvetendő az összes, mert egy ilyen ellentmondás önmagában megcáfolja az isteni eredetet. És ezek műfajuknál fogva más miatt egyáltalán nem érdemesek figyelemre.

Az MDM üzenetek azonban nem egy ponton tévesek. De, bár megkaptam az üzeneteket könyvek formájában, így törekedhetnék teljesebb vizsgálatra, a fentiek miatt elegendő egy hamis tétel a cáfolathoz – és megvallom, hogy ez jobban is idomul a nagy lelkesültséghez, ami az üzenetek olvasása iránt mutatkozik bennem. Talán azért, mert erre is igaz, hogy jó a fűrészport rágni, csak az ember győzze nyállal…

A kiválasztott téma a vallások egyesítése, egyenlősége, a mindenkire kiterjedő üdvösség, és éppen ezért a vallások, meggyőződések szerinti különbségtétel tilalma.

Úgy tűnik, hogy ez a téma különösen foglalkoztatta MDM sugalmazóját 2011-ben, mert áprilisban és októberben is megjelenik üzenetekben. Mondhatnánk azt is, hogy a sugalmazó példamutatóan együtt mozdult a hivatalos Egyházzal, hiszen októberben került sor az újabb Assisi találkozóra a vallásközi párbeszéd jegyében, és januártól kezdve sok hónapon keresztül visszatérő téma volt az egyházi közbeszédben. Dicséretes összhang is lehetne ez, de MDM üzenete még tovább is tolta a rossz témát a pápánál. Olyannyira, hogy a 2011. október 11-i üzenetben a „Szeretett Megváltótok, Jézus Krisztus” a vallások egyesítésére szólítja fel az amerikai népet, akik szerinte ezzel segíthetnek országukon. Ez a rész a nyomtatásban megjelent „hivatalos” magyar fordításban így hangzik:

„Mert azáltal, hogy minden vallású együtt dicsőíti az Atyát, a világ Megteremtőjét, segíthettek országotoknak.”

Ez csak egy példa a sok közül arra, hogy a magyar fordító katolikusabb volt az üzenet szerzőjénél, mert eufemizálva ferdített szöveghű fordítás helyett (vajon az üzenet ilyetén meghamisítása kihívja a szerző vagy sugalmazó haragját?). Az eredeti üzenet ugyanis így hangzik:

„For by uniting together all religions, which honour the Father, God the Creator of the world, you can help your country.” Ez pedig ezt jelenti: „Mert az összes vallás egyesítésével, amely tiszteli az Atyát, a világ Teremtő Istenét, segíthettek országotokon.”

Hogy ne legyen félreértés, néhány sorral később ráerősít az irányra:

„Ne különböztessétek meg mások vallását a tietektől, egyszerűen bízzatok Istenben, az Atyában, és Ő válaszolni fog imáitokra.”

Ha nem teszünk különbséget egymás vallása között, nyilván nem jelent problémát egyesíteni azokat. De vajon ez hogyan illeszkedik a katolikus tanításhoz? Ha az Atya a vallások egyesítését és a különbségtétel megszüntetését kéri Krisztus Urunk keresztáldozata és a feltámadása után kétezer évvel, mi értelme volt Jézus halálának? Vagy azt is jelenti ez, hogy Jézus nem akart Egyházat alapítani? És a katolikus tanítás nem az egyedül üdvözítő igaz hit? Mert akkor már három eretnek tételt is magába foglal az állítás. És akkor valóban totál mindegy, hogy mit hiszünk, így egyesíthetjük is a tökéletesen értelmetlen vallásainkat, például az erőforrások nagyobb szinergiája érdekében…

Ezáltal végre a 2011. április 6-i üzenet is különös fényt kapna, mert beteljesedne az abban meghirdetett új evangélium:

„A világon egyetlen egy lelket sem zárok ki, független attól, hogy milyen vallást gyakorolnak.”

Tehát ganz egal, hogy milyen vallást követünk. De ha a „Megváltó” szerint mindegy a követett vallás, az azt jelenti, hogy mindegy mit hiszünk, mert mindenképpen üdvözülünk, vagy semmiképpen sem. És valóban, a 2013. március 26-i üzenet kifejti:

„Most azért készítelek fel benneteket, hogy az egész emberiséget meg tudjam menteni, és nemcsak a választottakat, akik nagy alázattal szolgálnak Engem. Én mindnyájatokat akarom, független attól, hogy mit hisztek.”

(A sugalmazó szerző kilétét figyelembe véve az egész könyvben ezt az utolsó mondatot találom a legfélelmetesebb vallomásnak…)

A teljes cikk elolvasható itt.

 További cikkeink MDM áltanításairól itt

Létrehozva 2022. július 6.