Sztárgenetikus békítené a tudományos és a vallásos világnézetet

Francis Collins vezető amerikai genetikus nagy vállalkozásba kezdett, melynek célja hídépítés a tudomány és a vallás között. Az „Isten ábécéje” című, nemrég magyarra fordított könyvében a szerző a hit szemüvegén keresztül vizsgálja a nagy eredetproblémákat, de közben bírálja a vallásos bigottságot is. Collins műve a hívő értelmiségi elit nézeteit testesíti meg, ezért állításainak kritikája nem egyetlen személlyel, hanem a hit legfelkészültebb intellektusaival való vita is egyben.

Francis Collins művének magyar fordítása „Isten ábécéje – egy tudós érvei a hit mellett” címmel nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó (!) gondozásában a következő ajánló sorokkal: „A modern tudomány és a hit nemcsak, hogy összeegyeztethető, de egységes egészet alkot”. Ez a – véleményem szerint hamis – állítás ihletett egy kritikus recenzió írására.

Genezis 1.0: A világ keletkezése

A XX. század első felében a tudományos álláspont egy örökké létező Univerzumot tételezett fel. Bizonyos evidenciák (vöröseltolódás és kozmikus mikrohullámú hátérsugárzás) azonban egy keletkező világ elképzeléshez vezettek, melyet ma elsöprő egyetértés ural. A két elvi lehetőség szerint a világ ciklikusan keletkezik és omlik össze, vagy a létezés csupán egyszeri alkalomra szól. Mindkét esetben a kérdés, hogyan lett a semmiből valami. Egy érdekes elmélet szerint az anyag ún. kvantumfluktuáció által jött létre. A teremtés-elméletek közül a deizmus szerint Isten létrehozta a világot az azt uraló törvényekkel, majd hátat fordított neki. A teizmus beavatkozó Istent feltételez, de ennek mikéntjéről az egyes vallási irányzatokon belül vita folyik. A 6000 éves Föld hívei szó szerint veszik a Bibliát, úgy vélik, hogy a világ fiatalabb, mint a civilizációnk, s az ember nem az állatvilágból ered, hanem porból és oldalbordából. A tényeket tisztelő hívek igyekeznek a szentkönyv tanait összeegyeztetni az óriási ütemben bővülő tudományos ismeretekkel, de ez egyre nagyobb kihívást jelent. Itt jön a képbe Francis Collins, aki elegánsan kiveszi Istent a fizika világából, amivel kettős célt valósít meg: a szakrális értelmezés ellentmondásain való felülemelkedést és egyben a Teremtő megismerhetetlenné tételét. Ha a természeti törvényeket bármikor meg lehet sérteni, akkor Collins összebékítési kísérlete okafogyottá válik, hiszen a spiritualitással szemben már nem a tudomány áll, hanem a varázslat. Továbbá, ha Isten beavatkozik a világ folyásába, akkor a tevékenysége révén valamelyest mégiscsak megismerhető kell, legyen. A genetikus nem hiszi, hogy az anyag képes magától létrejönni a semmiből, szerinte ehhez egy Teremtő szükségeltetik. Nehezen felfogható, miért jelent sokak számára intellektuális megnyugvást, ha egy csodatényező beiktatásával az eredet problémát egy szinttel feljebb tolják. Egy Mindenható feltételezése ugyanis még nehezebben megválaszolható kérdéseket vet fel: nevezetesen, hogy a Teremtő maga honnan való és hogyan működik?

A fizikai állandók finomhangoltsága

Egy világnak elegendő ideig kell léteznie ahhoz, hogy kialakulhassanak benne az égitestek, az élet és az intelligencia. Univerzumunkban az alapvető fizikai kölcsönhatások erőssége és a részecskék tömege fix számokkal jellemezhetőek, s ezek értékei éppen optimálisak a stabil létezéséhez. Ha például a gravitációs erő némileg nagyobb lenne, az Univerzum hamar visszazuhant volna a szingularitásba a Big Bang-et követően, kisebb érték esetén viszont a csillagokban nem indulhatott volna be a fúzió. Ha az atommagot összetartó erős kölcsönhatás értéke kissé nagyobb értéket venne fel, a csillagok azonnal elégették volna hidrogénkészletüket. Ha pedig a gyenge kölcsönhatások ereje lenne kisebb, nem létezhetnének nehéz elemek. Collins három elméleti lehetőséget vázol fel az optimális fizikai állandók magyarázatára: (1) végtelen univerzum (Multiverzum) létezik különféle fizikai konstansokkal; (2) csak az Univerzum létezik, s piszok nagy mázlink volt az állandókkal; (3) egy intelligens tervező áll a háttérben. Nem kétséges Collins választása. Egyébként, van még egy elvi lehetőség: (4) egyetlen Univerzum van, számos próbálkozással az állandók és a törvények tekintetében. Lehetséges azonban, hogy a fizikai állandók csak bizonyos kombinációkban létezhetnek, vagy eddig nem ismert kényszerek határozzák meg a konkrét értékeket, melyek talán levezethetők az anyag sajátságaiból. Collins valószerűtlenségen alapuló érvének megválaszolásához érdemes az antropikus-elv szerint szemlélni a dolgokat, mely szerint csak egy stabilan létező világ intelligens lakója elmélkedhet e kérdéseken. Nem mindegy ugyanis, hogy egy esemény valószínűségét a bekövetkezte előtt, vagy után becsüljük meg. Ha egy vaktában kilőtt puskagolyó földet érését a lövés előtt tippeljük meg maximális pontossággal, azon valóban ámuldozhatunk, a becsapódást követően viszont elveszik a bizonytalanság, hiszen a golyónak valahol le kellett esnie.

Genezis 2.0: Az élet keletkezése

A tudomány szerint az élet spontán (értsd Teremtő közreműködése nélkül) keletkezett. A zsidó-keresztény felfogás szerint az élet különböző formái eltérő napokon jöttek létre. A füvek és a gyümölcsök teremtése például megelőzte a Nap létrejöttét. Ez a kronológia még a Biblia metaforikus felfogása esetén is kemény ellentmondás, persze, csak akkor, ha a természeti törvényeket sérthetetlennek tekintjük. Collins túllép a szentírás paradoxonjain, s a tudomány pártját fogja: szerinte az élet külső beavatkozás nélkül is kialakulhatott, persze előre programozott módon. Sajnos, a tudomány egyelőre nem tud mit kezdeni az élet eredetének problémájával, hiszen ez a több milliárd évvel ezelőtti esemény igen apró, törékeny lényeket produkált, melyek nyomait a jelenlegi eszközökkel nem tudjuk kimutatni. Az viszont bizonyos, hogy nem ismerünk semmiféle fizikai, kémiai, vagy biológiai kényszert, ami leküzdhetetlen akadályt jelentene az élet élettelenből való létrejöttében.

Az evolúció Isten eszköze

Hívő amerikai honfitársainak többségével szemben, Collins evolúciópárti: hisz a természetes szelekcióban, és abban is, hogy a genetikai változékonyság véletlen mutációk útján keletkezik. A véletlen fogalmát viszont annyiban pontosítja, hogy azt természetesen Isten előre meghatározta. Így viszont az abszolút determinizmushoz jutunk, ahol a valódi spontaneitásnak helye nincs. Az olvasó számára ellentmondásosnak tűnik az a példálózás, mely szerint, ha nem csapódott volna be a Chicxulub-aszteroida a Yucatán-félszigetre 65 millió évvel ezelőtt, kipusztítván a Föld hajdani hüllő urait, akkor Isten az intelligenciát dinoszaurusz agyba ültette volna, hiszen – Collins logikája szerint – a Teremtő terve nem tartalmaz alternatívákat. A genetikus atyailag teszi helyre az evolúciót tagadókat, ideértve a hatezer éves Föld és az intelligens tervezettség (IT) híveit, s dicsőíti a pápai kiállást a tudományos felfogás mellett. Collins elveti az IT leegyszerűsíthetetlen komplexitás elvét, mely a Teremtő létét az evolúció lehetetlenségének ’bizonyításával’ próbálja igazolni: eszerint a bonyolult biológiai rendszerek (pl. szem, ostor, véralvadási mechanizmus) nem jöhettek létre egyetlen lépésben, a köztes állapotuk pedig funkció nélküli, ezért pozitív szelekció nem hathatott rájuk. Ezzel az érveléssel az a hiba, hogy vagy a köztes állapot is funkcionális (hiszen akár egyetlen sejt is képes érzékelni a fényt), vagy az adott struktúra egy korábban más funkcióval rendelkező, egyszerűbb szerkezetből alakult ki (pl. az ostor az ún. injektiszómából jött létre, melynek a célsejten való lyuk ütése a feladata). Az ateisták üdvözlik az egyház paradigmaváltását a témával kapcsolatban, de az evolúcióelmélet akceptálása valójában nem más, mint a teremtéselmélet elfogadhatóvá tételének kísérlete a tanult hívek számára. Hogy mi ezzel a probléma? Az, hogy a Collins-féle evolúció nem a darwini koncepció. Az irányított/előre programozott evolúció ugyanis egy szükségtelen feltételezés, nem beszélve arról, hogy hamis.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. július 26.