Nagy érdeklődést – és vitát – váltott ki a 777 felületén az a cikk, amelyben arról számoltunk be, hogy a Christian Post feltételezése szerint abortált kisbabák sejtvonalait használhatják a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére az Oxfordi Egyetem kutatói. Az írás kétségtelenül felszínes volt- ezért nyilvánosan is szeretnénk elnézéseteket kérni – éppen ezért több szakértőt is megkerestünk. Roska Péter atya és munkatársai vállalták, hogy cikket írnak – keresztény megközelítésből vizsgálva a témát. 

Gőzerővel dolgoznak világszerte az orvosi kutatólaboratóriumok, hogy kifejlesszék a Covid-19 koronavírus ellenszerét vagy a megelőzésére alkalmazható védőoltást. Az idő sürget, mert életek forognak veszélyben és persze nem kevés pénz is. Egy sikeres gyógymód vagy vakcina birtokában újra fel lehet pörgetni a gazdaságot, arról nem is beszélve, hogy az a gyógyszercég, amelyik először áll elő megoldással hihetetlen bevételekre tehet szert. Tudatában is vannak mindennek sokan és úgy tűnik, semmilyen árat nem tartanak túl nagynak ahhoz, hogy céljukat elérjék. Pedig vannak bizonyos határvonalak, amelyeket nem (lenne) szabad átlépni, mert hosszú távon nagyobb bajt hoznak ránk, mit aminek az elhárítására megszülettek.

Olyan korban élünk, amikor rendkívüli módon felgyorsult a tudományos, technológiai fejlődés. Olyannyira, hogy sokszor rendkívül nehéz felismerni, mivel is állunk szemben, akár erkölcsi értelemben is. Amikor a katolikus ember úgy érzi, a lelkiismeretére, a személyes erkölcsi érzékére hagyatkozva nem tudja eldönteni, mi a helyes, olyankor még inkább érdemes elővenni az egyház erkölcsi tanítását, a katekézist. “Semmiféle rossz tettet nem ment a jó szándék.”  A cél nem szentesíti az eszközöket.(A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1759)

Tévedés tehát az emberi cselekedetek erkölcsiségét csak a szándék vagy a keretüket képező körülmények (környezet, társadalmi nyomás, kényszer vagy szükséghelyzet) alapján megítélni. Vannak cselekedetek, amelyek önmaguk által és önmagukban, a körülményektől és szándékoktól függetlenül mindig súlyosan rosszak tárgyuk miatt; ilyenek a káromlás és a hamis eskü, az emberölés és a házasságtörés. Soha nem szabad rosszat tenni azért, hogy abból jó származzon. (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1756)

Például nem biztos, hogy a mostani koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséért folytatott küzdelem kapcsán minden katolikusnak vagy józanul gondolkodó embernek megszólal a lelkiismerete. Pedig kellene, mert bizonyos kutatásokhoz abortusz áldozataivá vált magzatok sejtvonalait is felhasználják. A kutatók tehát közvetett módon ugyan, időben és térben eltávolodva, de hozzájárulnak egy bűnös tett elkövetéséhez. Pedig a cél nem szentesíti az eszközt. Persze mondhatná most valaki, ahogy mondják is, hogy sokkal kisebb rossz halott magzatok sejtjeit tenyészteni, mint oltóanyag hiányában sok ember életét veszélyeztetni. Ez igaz lehetne, ha ez lenne az egyetlen megoldás.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. május 19.