A kineziológiáról

A Virtuális Plébánia társalgójában néhány éve az alábbi kérdést tették fel:

Mi az egyház véleménye a kineziológiáról, és ha elutasítja, akkor mi erre az indoka? Bűnt követ-e el, aki mégis kineziológushoz megy?

 Az alábbi válasz érkezett, melyet itt is közreadunk.

A kineziológia kapcsán hivatalos egyházi állásfoglalás még nem született, ugyanígy kevéssé foglalkozott még a tanítóhivatal az alternatív gyógyítás egyéb módjaival.

Annyit mindenképpen le kell szögeznünk, hogy ezekben a legzavaróbb az, hogy a természettudományos szint és a mitikus/ezoterikus/mágikus szint sokszor nem választható világosan ketté.

Ha egy módszer valóban természettudományos alapokon áll, akkor annak a vizsgálata erkölcsi kérdés lehet, hittani aggály vele szemben kevésbé merülhet fel. Ám ha egy módszer tudományosan kontrollálhatatlan, másfelől bizonyos szellemi elemeket implikál, amelyek ellentétesek a keresztény hittel, akkor itt már hittani nehézségekkel is számolnunk kell.

A Kultúra Pápai Tanácsa kiadott egy “Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény megfontolások a New Age kapcsán” c. dokumentumot, amely vizsgálja az egészségről a New Age által kialakított képet, s azt, hogy ehhez hogyan kapcsolódik a kineziológia és egyéb alternatív gyógymódok:

“A formális (allopatikus) orvoslás napjainkban mintha arra korlátozódna, hogy részleges, elkülönített betegségeket gyógyítson, és képtelen a személy egészségének tágabb képét meglátni: ebből fakadt az elégedetlenség érthető és jelentőségteljes növekedése. Az alternatív terápiák hatalmas népszerűségre tettek szert, mivel ezek az egész személyt kívánják meglátni, és sokkal inkább gyógyítani, és nem csupán kezelni akarnak.

A holisztikus egészség, ahogyan nevezik, az értelemnek a fizikai gyógyulásban betöltött fontos szerepére összpontosít.

A személy spirituális és fizikai szempontjai közötti kapcsolatot az immunrendszerben vagy az indiai csakra-rendszer látják. A New Age perspektívájában a betegség és a szenvedés a természet elleni munkálkodásból fakad; amikor valaki harmóniában van a természettel, akkor sokkal egészségesebb életre számíthat, de még anyagi jólétet is várhat; nem egy New Age-hez tartozó gyógyító szerint nem is lenne szükségszerű, hogy meghaljunk. Emberi képességeink fejlesztése belső istenségünkkel hoz kapcsolatba minket, és önmagunk azon részeivel, amelyektől elidegenedtünk vagy amelyeket elnyomtunk. Ez mindenekelőtt a Megváltozott Tudatállapotban nyilvánul meg, amelyet vagy drogok, vagy különféle tudattágító technikák révén érhetünk el, különösen is a “transzperszonális pszichológia” kontextusában. A sámánt gyakran a megváltozott tudatállapot specialistájának tekintik, olyan valakinek, aki képes közvetíteni a szellemek és istenek transzperszonális világa és az emberek világa között.

Számottevő eltérő módja van annak, hogy elérjük a holisztikus egészség előmozdítását. Ezen módok közül egyesek ősi kulturális, vallásos vagy ezoterikus hagyományokból erednek, mások pedig azon pszichológiai elméletekhez kötődnek, amelyeket Esalenben az 1960-1970-es években dolgoztak ki. A New Age-hez kötődő népszerüsítés egy széles skálát lefed, magába foglalva olyan módszereket, mint az akupunktúra, a biofeedback, a chiropraktika, a kineziológia, a homeopátia, az írisz-elemzés, a masszázs és a “test-munka” eltérő fajtái (mint az orgonómia, a Feldenkrais, a reflexológia, a Rolfing, a poláritás masszázs, a terápiás érintés stb.), a meditáció és vizualizáció, az étkezési terápiák, a pszichikus gyógyítás, a növényi gyógyítás eltérő fajtái, a kristályokkal, fémekkel, zenével vagy színekkel való gyógyítás, a reinkarnációs terápiák, és végül a tizenkét lépéses programok és az önsegítő csoportok. Mint mondják, a gyógyulás forrása önmagunkon belül van, az olyasvalami, amit akkor érünk el, ha saját belső energiánkkal vagy a kozmikus energiával kerülünk kapcsolatba.”

Mi tehát a legfőbb gond?

  • Az ember önmagába, és nem az őt végtelenül meghaladó Isten felé fordul.
  • A gyógyulás folyamatában a minket meghaladó Isten kegyelme kiiktatható.
  • A gyógyulás folyamata olyan eszközökkel kerül előmozdításra, amelyek vagy nem nyomon követhetők tudományosan, vagy olyan előfeltételezésekből indulnak, amelyek nem összeegyeztethetők a keresztény hittel (a saját belső világ középpontba állítása, már-már mágikus gyakorlatok).

Ezek csak általános megfontolások az egész szellemi áramlat kapcsán. Ahhoz, hogy konkrétan a kineziológiáról állásfoglalás szülessen, arra lenne szükség, hogy valaki tudományos igénnyel elmerüljön a kérdésben – nem tudom, hazánkban van-e olyan, aki a kereszténység szempontjából tudományos igénnyel vizsgálta volna a kérdést.

A jézusi intés azonban megmarad: “Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.” (Mt 7,15-18).

 

Létrehozva 2020. november 9.