A jóga világszerte egyre népszerűbb. Ártalmatlan, üdítő testgyakorlás vagy valami más? Keresztény szempontú értékelés és egy párKatt tag megdöbbentő tanúságtétele.

A jóga világszerte egyre népszerűbb. Se szeri, se száma a jógatanfolyamoknak, a jógával foglalkozó kiadványoknak, cikkeknek, weboldalaknak. Statisztikák szerint csak Amerikában több mint 24 millió jógázó évente 7-8 milliárd dollárt költ jógatanfolyamokra és kapcsolódó termékekre.

Mit kínál ez a remekül jövedelmező iparág? Ártalmatlan, üdítő testgyakorlást vagy valami mást? Jógázhat-e, aki keresztény? Keresztény szempontú értékelés és egy megdöbbentő személyes tanúságtétel.

Mi a jóga?

Első ránézésre kiváló testedzés. Jógázók és orvosok egybehangzó véleménye szerint erősít, energizál, segít a testsúlycsökkentésben. A jó testi közérzet következtében az érzelmekre is pozitívan, nyugtatóan hat. A jóga azonban több, mint testedzés. Spirituális jellegét bizonyítja egy ausztrál statisztika, amely szerint a válaszadók túlnyomó többsége inkább egészségi okból kezdte, de inkább spirituális céllal folytatta a jógázást. A foglalkozásoknak mindössze 60%-át alkotta a testhelyzetek (ászanák) gyakorlása, 40%-át relaxáció, légzési technikák, meditáció és tanítás. A felmérés jelentőségteljes megállapítása, hogy néhány év jógázás után nagyságrendileg visszaesett a magukat kereszténynek vallók száma, viszont nőtt azoké, akik vallástól független spiritualitással vagy a buddhizmussal azonosultak. Vagyis a jóga sokak számára egy Krisztustól idegen spiritualitás felé nyit kaput.

A szanszkrit eredetű jóga szó jelentése: egyesítés, egyesülés. Célja, hogy az ember testét és energiáit uralva teljes fizikai egyensúlyt teremtsen, ily módon megszerezze a lélek teljes nyugalmát, és egyesüljön az istenivel: a hinduizmus személytelen, egyetemes abszolútumával. Ez a „megvilágosodás”, melynek eszköze a jóga holisztikus (testet, szellemet, lelket egyesítő) gyakorlatsorozata.

A jógának számos fajtája létezik, pl. Bhakti, Hatha, Jnana, Karma, Mantra, Raja, Tantra jóga stb. A nyugati világban ismert jógatípusok szinte kivétel nélkül a Hatha tradícióhoz tartoznak, amely különféle testhelyzetek és légzési technikák által készít elő a megvilágosodásra. A jógázó előbb irányítása alá vonja egész testét, majd képessé válik a testtudat teljes kikapcsolására, hogy végül beleolvadhasson a végtelen tudatosságba. A jóga tehát, noha testgyakorlásként indul, valójában átfogó – testi, erkölcsi, pszichés – kultúra, amely a hinduizmusban gyökerező spiritualitás felé vezet. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi az, ami benne ártalmatlannak vagy pozitívnak mondható, és mi az, ami problematikus, sőt veszélyes.

A jóga semleges és pozitív oldala

Megjegyezhetjük, hogy maguk az ászanák (testhelyzetek) ártalmatlanok. Egy-egy testhelyzet önmagában nem indít el az emberben spirituális működést. Például attól, hogy valaki térdel, még nem imádkozik. Az is térdel, aki a kertben gyomlál vagy a földön keresgél. A térdelés csakis megfelelő szándék és cselekvés (imádkozás) mellett válik az imádás aktusává.

A testhelyzeteknek vagy a ritmikus légzésnek lehetnek pozitív testi és pszichés hatásai. A Hatha jóga gyakorlatait orvosok és terapeuták is alkalmazzák különféle betegségek, pl. szívbetegség, asztma, gerincbántalmak, poszttraumás stressz kezelésében. Az egészséges jógázók pedig sokszor megnyugvást, kellemes érzéseket, olykor fényt, meleget tapasztalnak. Előfordul, hogy mély felismerésekre jutnak.

Ezen élmények értékelésénél már indokolt az óvatosság: nem szabad ezeket összetéveszteni a Szentlélek jelenlétével vagy a lelki előrehaladással. A Hittani Kongregáció 1989-ben (Joseph Ratzinger vezetése alatt) kiadott A keresztény elmélkedés néhány szempontja című, a katolikus püspökökhöz írt levele figyelmeztet: „Egyes fizikai gyakorlatok automatikusan a nyugalom és feloldódás élményét, elégedettségi érzéseket, sőt talán fény- és hőjelenségeket eredményeznek, amelyek a lelki emelkedettség állapotához hasonlatosak. Ha ezeket felcserélnénk a Szentlélek hiteles vigasztalásával, az a lelki út elképzelésének teljesen hibás módjához vezetne. Ha a misztikus tapasztalás tipikusan szimbolikus jelentőségével ruháznánk fel ezeket, amikor a személy erkölcsi magatartása ennek még nem felel meg, egyfajta szellemi skizofrénia állna előttünk, amely végül pszichés zavarokba, és olykor erkölcsi rendellenességekbe torkollna.” (28)

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2016. január 19.