Részletes tanulmány jelent meg az SSPX püspökszenteléséről és kánonjogi helyzetéről

Részletes tanulmány jelent meg az SSPX püspökszenteléséről és kánonjogi helyzetéről

Szemlénkben egy friss tanulmányt ismertetünk, amely a Piusz Testvérület jelenlegi kánonjogi helyzetét, Marcel Lefebvre kiközösítésének kérdését, és az ezzel kapcsolatos kánonjogi és teológiai problémákat taglalja. A számos tanítóhivatali megnyilatkozást, teológust és beszámolót idéző tanulmány a nagy múltú Magyar Szemle folyóiratban jelent meg.

*Szerkesztőségi megjegyzés: az alábbi szemle – műfajából fakadóan – nem teljeskörűen ismerteti a tanulmányt, így az gyengítheti a szöveg kohézióját, érvelését. Ezért akik a tartalommal kívánnak vitatkozni, azt az eredeti tanulmány alapján tegyék, és ne a szemlénk alapján.

A tanulmány három részből áll össze:

  1. Az FSSPX jelenlegi helyzete, valamint a kérdés megválaszolása, hogy szabad-e a miséit látogatni, és részesülni a szentségekben
  2. A püspökszentelés jogosságával kapcsolatos „piuszos” érvek teológiai és kánonjogi vizsgálata
  3. Az ún. Murray-tézis bemutatása és kánonjogi problémák isertetése.

Utóbbi a népszerű amerikai kánonjogász és egyházmegyés pap, Gerald Murray 1995-ös licenciadolgozatának tézise, amelyet kiváló pontszámmal védett meg a Gregoriana kánonjogi tanszékén, és amelyben kijelenti, hogy Marcel Lefebvre kiközösítése kánonjogilag hibás és szabálytalan volt.

Szabad-e jelenleg a Testvérület miséin részt venni és ott szentségekben részesülni?

A tanulmány első része azt a kérdést vizsgálja, hogy jelenleg a hívek nyugodt szívvel vehetnek-e részt a Testvérület miséin, illetve szabályos-e a a piuszos papok által kiszolgáltatott szentségekben részesülni.

Miután XVI. Benedek 2009-ben feloldotta a négy püspök kiközösítését, az nem lehet vitás, hogy a Testvérület az Egyház tagja. A kérdés az, hogy milyen joghatósággal rendelkeznek a „piuszos” papok. Ez azért nagyon fontos, mivel a gyóntatás és az esketés nem csupán a papságból fakadó szentségi hatalomtól függ, hanem a joghatóságtól is. Magyarán joghatóság nélkül a gyóntatás és az esketés nem érvényes.

Az ilyen joghatóság az ún. inkardinációtól függ: amennyiben egy pap nem tartozik egyházmegyéhez vagy egyéb rendezett státuszú közösséghez (pl szerzetesrendhez), nem rendelkezik rendes joghatósággal. Ilyenek például a felfüggesztett papok, akiktől megvonják az inkardinációjukból eredő joghatóságot (így például egy felfüggesztett pap nem tud gyóntatni, viszont tud misézni, ami ún. „érvényes de nem megengedett”.)

Ugyanakkor Ferenc pápa 2016-ban és 2017-ben megadta a joghatóságot az esketésre és a gyónások hallgatására is, vagyis már azok is érvényesnek számítanak.

A szemle elolvasható itt.

Létrehozva 2026. március 1.