„Első alkalommal rendezték meg a Gyilkosok Jubileumi Zarándoklatát, amelyre Arszlán pápa atyai szívének túlcsorduló irgalmasságából és Isten hosszantűrése miatt kerülhetett sor. Az eseményen a világ harminc országából mintegy 1200-an jelentek meg a gyilkosok minden rendjéhez tartozó hívek: az Iparosok rendjéből a tömeggyilkosok és sorozatgyilkosok, a Kézművesek rendjéből az Alkalmi Bicskások és Felindulásból Elkövetők, nem beszélve a Vággyal és Tekintettel Gyilkolókról, akik szintén igen számosan vonultak a Szent Péter Bazilika elé. A gyülekező után szokatlan ünnepélyességgel ömöltek be a Szent Kapun, miközben néhányan vigyorogva húzták végig szúró és vágóeszközeik élét a tiszteletreméltó ódon bronzkapun, vagy játékosan kocogtatták hozzá revolvereik csövét. Többen meghatottan sóhajtottak fel: „Végre, megérhettük ezt a napot, amikor évezredes elnyomás és lealacsonyító közvélekedés után íme, mégis itt vagyunk, büszkén lépünk be erre a szent helyre. Ez a mi egyházunk, ez a mi bazilikánk!”

„A helyreállított emberi méltóság ünnepe ez” – mondta beszédében az ünneplőkhöz fordulva az Olasz Püspöki Kar alelnöke, így folytatva: „Az ítélkezés helyét váltsa fel az irgalom! Isten csak szeretet, és ezért most meghatódva hirdetem nektek: minden gyilkos az Isten gyermeke”

A csodás eseménnyel szemben megnyilvánuló internetes károgás frappáns cáfolatára szolgál az a tény, hogy az ünnep után csak négy hullát találtak a bazilikában, Szent Péter sírjához és egyéb félreesőbb helyekre bedobva. De hát mi ez a csekély esetszám az ennyi gyilkost megmozgató esemény méretéhez képest, és különben is kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk ennyi jóravaló anya- és egyéb gyilkos fölött?!”

Abszurdként hatna egy ilyen híradás?

Nos, a valóság ugyanennyire abszurd: Leo pápa jóváhagyásával és támogatásával tartották meg a LMBTQ hívek jubileumi zarándoklatát, amelyen a mintegy 1200 résztvevő közül mindössze néhány vén szodomita csókolózott a Szent Péter bazilikában, csak néhányan vittek szivárványos molinókat és keresztet, csak néhányan viseltek minden törvényt szidalmazó trágár feliratokat, illegtek női ruhákban, de sokan vonszoltak megviselt hátsókat. És őket tényleg az olasz püspöki kar helyettes vezetője szórakoztatta elcsukló hangon előadott beszéddel, amely a méltóságuk helyreállításáról szólt – tette mindezt Leó pápa buzdítása és biztatása alapján. Aki a „zarándoklat” előtti napokban magánkihallgatáson fogadta James Martint, a szodomita ideológust, biztosítva a jebuzitát arról, hogy ugyanazt a nyitottságot képviseli az ábécés aberráltak iránt, amely Franciscust jellemezte. A nyitottság és a mindentől, legfőképpen a kinyilatkoztatott igazságtól független irgalom, azaz a feltétel nélküli elfogadás jegyében.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2025. szeptember 8.