Egy katolikus technológiai startup vállalkozás „beszélgetéseket” kínál MI által generált szentekkel, míg a teológusok figyelmeztetnek az ilyen eszközök által jelentett lelki kockázatokra.

Hippói Szent Ágoston évszázaddal Aquinói Szent Tamás előtt élt, és soha nem találkozott vele – legalábbis nem ezen a földön.

De képzeld el, hogy ez a két egyháztanító egyszerre belép egy szobába és párbeszédet kezdeményez a hit kérdéseiről, miközben Ön kényelmesen ül a közelben, mint megfigyelő. Miről beszélgetnének, és hogyan reagálnának egymásra?

Egy ilyen beszélgetés leírásának megalkotása értékes feladat lehet egy tudós vagy hallgató számára, mivel ehhez mélyreható ismeretekre van szükség mindkét szent írásaiból, gondolkodásmódjából és történelmi kontextusából. De képes lenne-e valaha is a mesterséges intelligencia ilyen beszélgetést létrehozni?

A Magisterium MI éppen ezt próbálja meg.

A Magisterium a Longbeard katolikus startup projektje, egy olyan mesterséges intelligencia termék, melynek célja, hogy az egyházi tanításokat és a katolikus ismereteket hozzáférhetőbbé tegye. A felület hasonlít más „generatív” mesterséges intelligencia weboldalakhoz, mint például a ChatGPT-hez. De a ChatGPT-vel ellentétben a Magisteriumot kizárólag katolikus források alapján tanították be, és alkotóinak az a célja, hogy minden valaha létrehozott katolikus tudást beépítsenek a programba azzal a céllal, hogy ez a tudás végül bárki számára kereshető és hozzáférhető legyen az interneten.

A Magisterium legújabb projektje, a „Szent Chat” szövegalapú válaszokat tud generálni olyan szentek avatarjainak [avatar= egy halhatatlan lény inkarnációja. A szerk.] kérdéseire, mint Szent Pál, Szent Ágoston és Szent Jeromos. A programot szeptemberben indítják el a Magisterium MI-n belül, kezdetben 20 szent, pápa és egyházi tanító avatarjával.

A Register portállal megosztott bemutató az eszköz működését mutatja be. A felhasználó beírja és elküldi a kérdést Aquinói Szent Tamás avatarjának: „Mit mondanál az emberi méltóságról egy technológiai korszakban?”

„Gyermekem” – kezdődik a négy bekezdésből álló válasz a pislogó szent avatartól – „bár én a te „technológiai korszakodtól” távol élő korban éltem, az emberi méltóság igazsága változatlan marad, mert nem az ember mulandó fejlődésében gyökerezik, hanem Isten örök bölcsességében.”

A Szent Chat tartalmaz egy „vita üzemmódot” is, ahol a felhasználók két szent közötti párbeszédet rendezhetnek, egy harmadik szent pedig bíróként működik közre. Minden válasz idézetekkel van ellátva, de a program egy kis felirattal a képernyő alján figyelmeztet:

„A Magisterium MI válasza nem mindig tökéletes. Ha kétségei vannak, forduljon egy emberhez.”

A rég elhunyt katolikus szentekkel való sms-ezés minden bizonnyal újszerű és potenciálisan izgalmas ötlet, de egy olyan korban, amikor a katolikusok még mindig hevesen vitatják az MI jelentette veszélyeket és lehetőségeket, a Register által megkeresett számos katolikus filozófus aggodalmát fejezte ki a Szent Chat-hez hasonló eszközökben rejlő lelki veszélyekkel kapcsolatban.

Matthew Harvey Sanders, a Longbeard alapítója és vezérigazgatója elismerte, hogy a cégen belül viták folytak arról, hogy bölcs és körültekintő-e egy olyan program létrehozása, amely lényegében a szenteket személyesíti meg.

Sanders a Registernek adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy mesterséges intelligenciával rendelkező szenttel folytatott „beszélgetés” soha nem helyettesítheti a mennyben élő szentekkel folytatott valódi, imádságos beszélgetést – és nem is ez a célja.

„A katolikus mesterséges intelligencia egész területén fennáll a veszélye annak, hogy az embereket tévútra vezetjük. Ezt nagyon komolyan vesszük” – mondta Sanders.

„Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nagy volt az lelkesedés, hogy ez a [Szent Chat] létezzen, hogy ez nagyon szórakoztató lenne. Ebben a tekintetben úgy gondolom, hogy a csapat nagyon lelkes volt, hogy valami ilyesmit piacra dobjon.”

Sanders szerint egy másik fontos tényező az, hogy a katolikusok már szekuláris mesterséges intelligencia chatbotokhoz (például a ChatGPT és a Character.MI) fordulnak, hogy „beszélgessenek” a szentekkel. Sanders szerint mivel ezeknek a szekuláris webhelyeknek a mesterséges intelligencia modelljei gyakran nem férnek hozzá a szentek teljes műveihez, és nem katolikus etikai keretrendszer szerint vannak programozva, sokkal nagyobb a hibalehetőség, a félrevezető ábrázolás vagy a félrevezetés.

Lehetőség nyílt egy „katolikus” MI-vállalat számára, hogy valami jobbat hozzon létre, és Sanders szerint, ha a Magisterium nem teszi meg, akkor egy másik katolikus MI-vállalat fogja ezt megtenni.

Sanders és csapata reméli, hogy a Szent Chat új utakat nyit meg a szentek bölcsességének megismeréséhez – ügyelve arra, hogy ne szorítsa ki az autentikus kapcsolatokat, az imádságot vagy a szentségeket.

„Reméljük, hogy ez lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy olyan módon párbeszédet folytassanak a szentekkel, ahogyan eddig soha nem tudtak” – mondta Sanders.

Hogyan működik?

A Szent Chat avatarok létrehozásakor a Magisteriumnak az a komplex feladat jutott, hogy pontosan szimulálja a katolikus szentek személyiségét és tanításait – akik közül sokan jelentős életművet hagytak hátra, de több száz évvel ezelőtt éltek.

Sanders szerint egy másik kihívás az volt, hogy egyensúlyt teremtsenek a hiteles élmény megteremtéséhez szükséges információk biztosítása és az anakronizmus elkerülése között – például annak biztosítása, hogy egy szent ne utaljon tudat alatt olyan eseményekre, amelyek az ő élete után történtek.

A csapat először az MI-modellbe táplálta az egyes szentek összegyűjtött írásos műveit, kiegészítve a szentek életéről szóló biográfiai adatokkal, valamint azzal, hogy más fontos katolikusok mit mondtak a szentek jelentőségéről. Különböző okokból csak elhunyt személyek avatarjai állnak rendelkezésre, hogy ne keveredjenek össze az élőkkel.

Sanders elmondta, hogy reméli, hogy a Szent Chat újszerű módszert kínál azoknak, akik nem ismernek egy adott szentet, hogy megismerjék őt – nemcsak a szent írásai, hanem a személyiségét tükröző szimulált interakciók révén is. Ez különösen hasznos lehet oktatási környezetben, ahol a diákok számára vonzóbb lehet a teológiai fogalmak szimulált „beszélgetés” révén történő elsajátítása, mint a hagyományos tanulás.

Emellett a projektnek a teológiai kutatásokra is hatása van, mivel segíthet olyan új kutatási irányok feltárásában, melyeket az emberi kutatók még nem vettek figyelembe.

Végül, miután „élesben tesztelték”, a Szent Chat a katolikus apostolkodás számára is elérhetővé válik a Magisterium alkalmazásprogramozási felületén (API) keresztül, lehetővé téve a világszerte élő katolikusok számára, hogy közvetlenül használják a Szent Chat-et saját alkalmazásaik fejlesztéséhez.

Természetesen a katolikusok már most is beszélgethetnek a szentekkel a közbenjáró imádságok révén. A Katekizmus 956. paragrafusa megjegyzi, hogy azok, akik a mennyben lakoznak, a szentek, „szoros kapcsolatban állnak Krisztussal” és „testvéri törődéssel” hallgatnak ránk.

Ennek ellenére a keresztény személyiségek közötti elképzelt párbeszédek nem új keletűek. Retorikai és pedagógiai eszközként katolikus írók, mint például Peter Kreeft, számos szókratészi stílusú, képzeletbeli párbeszédet írtak filozófusok és keresztények között.

Természetesen a szentek életét bemutató drámai művek írói, mint például az EWTN legújabb filmje, amely Vianney Szent János életét ábrázolja, a kutatások alapján a legjobb belátásuk szerint kell megalkossák a történelmi szentek képzeletbeli „párbeszédeit”. Az EWTN televíziós csatorna 2014-ben indult, hosszú ideje futó műsora, a „Saints vs. Scoundrels” (Szentek kontra gazemberek) gondosan kidolgozott, képzeletbeli párbeszédeket tartalmaz, melyeket történelmi személyiségeket, többségükben katolikus szenteket megformáló színészek mondanak el, nem katolikus gondolkodókkal folytatott párbeszédben.

Sok szempontból a Szent Chat hasonlít ezekre a már létező spirituális képzeletbeli művekre. Az újdonság – és a kockázat – az MI használatában rejlik.

A Vatikán iránymutatása és aggodalmai

Az ilyen technológia széles körű elterjedése óta eltelt néhány rövid év alatt a katolikus megfigyelők és az MI-t kutató tudósok egyértelműen felszólaltak az MI-rendszerek antropomorfizálása ellen, figyelmeztetve arra, hogy az MI-t csak eszközként szabad kezelni, és nem a valódi emberi interakció helyettesítőjeként.

A néhai Ferenc pápa idején a Vatikán Hittani Dikasztériuma (DDF) januárban kiadott egy, az MI-ról szóló jegyzetet, az Antiqua et Nova-t, amelyben arra figyelmeztetett, hogy ha az ember mély emberi kapcsolatok, társaság vagy szeretet érdekében az MI-hoz fordul, ahelyett, hogy valódi kapcsolatokat ápolna más emberekkel és Istennel, akkor kockáztatja, hogy az autentikus kapcsolatok helyébe egy „élettelen szimuláció” lép.

Ha túl mélyen belemerülünk az MI társaságába, az „mély és melankolikus elégedetlenséghez vezet az interperszonális kapcsolatokban, vagy káros elszigetelődéshez” – figyelmeztetett a DDF. Az MI csak szimulálni tudja a valódi emberi kapcsolatokat, melyek magukban foglalják a fájdalom, a szükségletek és az öröm megosztását, és ezek elengedhetetlenek az ember teljes fejlődéséhez – állította a DDF.

XIV. Leó pápa, folytatva a Vatikán elkötelezettségét az MI iránt, pápaságának kezdetén gyakran foglalkozott a témával, hangsúlyozva, hogy az MI-nak „az emberek javát szolgáló eszköznek kell lennie, nem pedig az őket leértékelő [és] helyettesítő eszköznek”.

Az egyre „humánusabb” mesterséges intelligencia térnyerése valódi veszélyeket hozott magával: a szekuláris mesterséges intelligencia platformok, mint például a Character.MI, már több tízmillió felhasználót regisztráltak, akik naponta órákat töltenek a chatbotokkal való beszélgetéssel. 2024-ben egy floridai tinédzser öngyilkos lett egy mesterséges intelligencia „barátnővel” történt káros interakció után.

„Ha hamis elvárásaink vannak az MI-eszközeinkkel szemben, akkor elszalasztunk egy értékes lehetőséget, hogy empatikus emberi találkozások által megismerjük Isten szeretetét” – kommentálta Michael Baggot atya, a római Pápai Athenaeum Regina Apostolorum bioetika professzora.

Bár természetes, hogy a gépekben felismerjük az emberhez hasonló tulajdonságokat, fontos megjegyezni, hogy a gépekkel ellentétben az embereknek nemcsak szabad akaratuk van, hanem egyedülálló képességük is a jelentés megértésére és az absztrakt gondolkodásra – mondta Baggot atya, amikor idén a Catholic News Agency-nek, a Register partner-hírügynökségének nyilatkozott.

„Néha emberinek tűnhetnek és utánozhatják az emberi érzelmeket, de nincs belső tudatos életük. Az MI-rendszerek hasznos információkat nyújthatnak a bűnökről és az erényekről, de nem tudják, milyen egy kísértésen átküzdeni magunkat és a kegyelem által megtalálni a szabadulást” – jegyezte meg Baggot atya.

A Register által megkeresett számos katolikus filozófia-szakértő is óvatos optimizmust fejezett ki a „katolikus MI” egyes aspektusait illetően, de mindannyian erőteljes óvatosságra intettek az MI használatával kapcsolatban a szentek megszemélyesítésére, figyelmeztetve, hogy a katolikusoknak ügyelniük kell arra, hogy ezeket a rendszereket ne használják valódi emberi vagy imádságos interakció helyettesítésére.

Steven Umbrello, az Institute for Ethics and Emerging Technologies ügyvezető igazgatója és a torinói egyetem kutatója, aki sokat írt az MI etikájáról, a Registernek elmondta, hogy a Szent Chat-et potenciálisan értékes innovációnak tartja, de csak olyan tanulási segédeszköznek, amely a felhasználókat a szentek hiteles szavaihoz irányítja.

Umbrello szerint elképzelhető néhány potenciálisan értékes felhasználási eset – a diákok hivatkozásokkal kereshetnek közvetlen idézeteket a szentektől, és a rendszer összefoglalhatja a vitatott kérdéseket, utalva az értelmezési iskolákra.

Egy ilyen rendszer azonban gyorsan erkölcsi problémákat vethet fel, ha „szentek élő hangját utánozza, tanácsokat talál ki, vagy megkülönböztetés, iránymutatás vagy kvázi-imádságos „csevegés” céljára használják, amely kiszorítja az imádságot és a szentségi életet”.

„Tartsuk az embereket a középpontban, akik képesek megérteni, ítélni, dönteni és szeretni, és tartsuk a gépeket a helyükön, mint az igazság és a közjó szolgálatában álló eszközöket” – mondta Umbrello.

„Egy szent közbenjárhat, de egy szerver nem.”

Chad Engelland, a dallasi egyetem filozófiaprofesszora a Registernek elmondta, hogy egy szilárd katolikus tartalommal – például a Magisteriummal – táplált mesterséges intelligencia „bizonyára jobb” lenne, mint egy általános internetes forrásokkal táplált mesterséges intelligencia. Umbrello szavait visszhangozva Engelland azonban azt mondta, hogy egy ilyen interfésznek „önzetlennek kell lennie, és önmagunkon túlra kell vezetnie minket, élő vezetőkhöz és szent elhunytakhoz”.

„Jó és szent vágy, hogy közel kerüljünk a szentekhez. Ezt az ünnepeik, relikviáik, írásaik iránti odaadással, és mindenekelőtt imádsággal tesszük” – jegyezte meg.

Az ember által írt és az MI által generált szentek párbeszédei közötti különbségekről Engelland megjegyezte, hogy a filozófiai párbeszéd célja, hogy magával ragadja az olvasókat, és „önmaguk ellenére jobbá tegye őket”. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön, az embernek „belülről” kell ismernie az emberi szívet – mondta.

„Az MI egy gépezet, amely visszhangozza a beszédet. Az MI-t felhasználhatjuk a tankönyvi tudás visszamondására, de nem használhatjuk bölcsesség forrásaként. Ha tanácsra van szükségünk, keressünk egy imádkozó, megfontolt embert. Forduljunk papunkhoz vagy egy gondolkodó barátunkhoz. Ne keressünk bölcsességet egy beszélgető robotban, még akkor sem, ha szent ruhába öltöztették” – tanácsolta.

„Ha találkozni akarsz tiszteletreméltó Fulton Sheen atyával, nézd meg a tévéműsorait, olvasd el a könyveit, látogasd meg a sírját – és mindenekelőtt imádkozz hozzá. Nincs szükségünk egy MI Sheen avatarra. Szórakoztató lenne, de nem építő. Jobbat is tudunk. Mi katolikusok vagyunk. Hitünk valódi közösséget kínál a szentekkel.”

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. szeptember 5.