Az elmúlt napokban ismét előkerült egy téves tanokat és helyzetet ismertető YouTube videó Árva Vince korábbi pálos szerzetessel kapcsolatban. A szerk.

A vallás és a vallásosság nem statikus jelenségek. Együtt változnak a kultúra átalakulásával, ám különféle gazdasági és politikai folyamatok is hatással lehetnek a vallási dimenziókra. Egyesek – ilyen például a művészeti dimenzió – gyorsabban reagálnak a profán kultúrából eredő folyamatos impulzusokra, míg mások, így az etikai vagy a jogi dimenzió, lényegesen lassabban változnak. Az átalakuló társadalmi és vallási igények hatásai jól megfigyelhetők a szentkultusz esetében is (Margry 2002, Barna 1994).

Minden történelmi kor megteremtette a maga hősideáljait, köztük a szenteket is, akik nem csupán a hitélet terén szolgáltak orientációs pontként a hívek számára, hanem kifejezték az adott korszak és társadalom sajátosságait, hiányait, vágyait is egyben. Mindezen folyamatokkal párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a különböző történelmi korszakokban a szentek tiszteletében más-más aspektusok váltak hangsúlyosabbá. Ahogy Anttonen kimutatta, ez a fajta részleges újraértelmezés akár több, egymással ellentétes diskurzus kialakulását is eredményezheti, melyek az adott szent kultuszának nem csupán vallási, hanem világi felhasználását is lehetővé teszik.

Ilyen folyamatokat figyelhetünk meg napjaink Magyarországán is a Pálos Rendet alapító Boldog Özséb kultuszában, akinek személye körül egy, az eredeti legendáriumától mind vallási, mind történelmi síkon eltávolodott újmitológia születésének lehetünk szemtanúi. Tanulmányom célja, hogy ismertesse  a vernakuláris vallásosságban létező, ambivalensen  megítélt jelenséget, bemutassa a remitologizáció jellemzőit és irányzatait, valamint elemezze a kreált új mítosz legfontosabb elemeit és tágabb mozgatórugóit.

Árva Vince elmélete jól illeszkedik a kortárs összeesküvés-elméletek sorába, melyek közös jellemzője egy olyan bipoláris oppozíciókon alapuló alternatív történelemszemlélet és valóságértelmezés megteremtése, mely az adott fennálló rendszert alapjaiban meghatározó mechanizmust, rendet kérdőjelez meg. Árva elmélete ugyan egyetlen eseményt, a 18. század végi feloszlatást helyezi fókuszpontjába, ám azzal, hogy az ez után következő korszakot hamisnak bélyegzi, alkalmassá válik arra, hogy egy komplex, alternatív világképen alapuló pálos újmitológia alapozó mítoszává váljon.⁸

Mindezt elősegíti az a két tény is, hogy minden eseményről, ami a fókuszpont, azaz a feloszlatás előtt zajlott, csak hiányos ismeretekkel rendelkezünk,⁹ illetve, hogy Árva tézisei a fókuszpont után történt események hitelességét is megkérdőjelezik. Ennek alapja és természetes velejárója, hogy magát az egyébként történelmi forrásokkal viszonylag jól ellátott 18. század végi eseményeket alternatív értelmezési keretbe helyezi.¹⁰

Az Árva Vince gondolatait alapként felhasználó újmitológiában a pálosok egyeseknél fehér táltosokká válnak,¹¹ de lehetnek a pilisi „szívközpont”¹² és a Szent Grál őrzői is.¹³ Ezt a kitalált mitológiát alapul véve azután létrejön az Ősi Magyar Pálos Rend (újabban Ősi Pálos Testvériség) mint intézményesült szerveződés is.¹⁴

Mindennek ismeretében érdemes vizsgálat alá vennünk, hogy a pálos újmitológiában mely elemek válnak hangsúlyossá, melyeket hagynak figyelmen kívül és milyen új motívumok tűnnek fel.¹⁵

A tanulmány letölthető itt.

Létrehozva 2025. január 11.