… de nem mondják ki, hogy az események ’hitelesek-e’

VATIKÁNVÁROS (LifeSiteNews) – A Vatikán „Nihil Obstat” ítéletet hozott az állítólagos medjugorjei látomásokról, miközben kiemelte a jelenségek „problematikus” aspektusait, és arról sem hozott döntést, hogy az eseményeknek szükségszerűen van-e „közvetlen természetfeletti eredetük”.

Victor Manuel Fernández bíboros ma reggel kiadott jegyzékében a Hittani Dikasztérium korszakalkotó vatikáni döntését hirdette ki a sokat vitatott, több mint 40 éve tartó állítólagos medjugorjei látomásokról.

Az állítólagos látomásokról szóló „Nihil Obstat” döntés a legmagasabb szintű jóváhagyás, amelyet a Szentszék bármely állítólagos természetfeletti eseményre ad, köszönhetően a Fernández által tavasszal kiadott sajátos új normáknak, amelyek többé nem tartalmaznak állásfoglalást arról, hogy egy esemény természetfeletti eredetű-e vagy sem.

Fernández leszögezte, hogy jegyzéke – melyet Ferenc pápa augusztus 28-án hagyott jóvá – „nem jelent ítéletet az állítólagos látnokok erkölcsi életéről”, és nem jelent döntést arról sem, hogy az állítólagos látomások „közvetlen természetfeletti eredetűek”.

Fernández ezt a kitételt jegyezte meg ítéletében:

A bőséges és széles körben elterjedt gyümölcsök értékelése, amelyek oly szépek és pozitívak, nem jelenti azt, hogy az állítólagos természetfeletti eseményeket hitelesnek nyilvánítjuk. Ehelyett csak azt emeli ki, hogy a Szentlélek gyümölcsözően cselekszik a hívek javára „e medjugorjei lelki jelenség közepette”.

Ennek eredményeként a Vatikán leszögezte, hogy „amikor a Szűzanya ’üzeneteire’ hivatkozunk, mindig szem előtt kell tartani, hogy ezek ’állítólagos üzenetek’.

Miközben a bíboros az állítólagos üzenetek némelyikének elemzése során pozitív gyümölcsökre hivatkozott, rámutatott a bennük rejlő „problematikus” aspektusokra is.

„Bár sok pozitív elemet találunk, amelyek segítenek meghallani az Evangélium hívását, amikor az üzenetek e spirituális tapasztalathoz kötött teljes halmazát tekintjük, egyesek úgy vélik, hogy bizonyos üzenetek ellentmondásokat tartalmaznak, vagy az állítólagos látnokok vagy mások vágyaihoz vagy érdekeihez kapcsolódnak” – írta a szöveg elején. „Nem zárható ki, hogy néhány üzenet esetében ez megtörtént”.

„Azok az üzenetek, amelyek a Szűzanyának tulajdonítják a ‘az én tervem’ vagy ’az én projektem’ kifejezéseket, szintén bizonyos problematikus aspektust mutatnak” – tette hozzá, majd egy ’még problematikusabb’ aspektust említett, amikor az állítólagos üzenetek ’olyan kérésekre vonatkoznak, amelyek nem valószínű, hogy természetfeletti eredetűek, például amikor a Szűzanya konkrét időpontokra, helyekre és gyakorlati dolgokra vonatkozó utasításokat ad, és amikor hétköznapi ügyekben hoz döntéseket.’”

„Bár az ilyen típusú üzenetek ritkák Medjugorjéban, találunk közöttük olyanokat, melyeket kizárólag az állítólagos látnokok személyes vágyaiból magyaráznak” – kommentálta Fernández.

Végső soron a Nihil Obstat ítélet – ahogy Fernández állítja – kizárólag a Szentlélek érzékelt tevékenységére vonatkozik a medjugorjei „lelki jelenség” közepette.

„E jelenség közepette a Szentlélek sok szép és pozitív dolgot végez” – írta.

Amint arról a LifeSiteNews májusban beszámolt, az ilyen események megítélésének új normái rendkívül zavarosak, mivel a Vatikán már nem nyilatkozik arról, hogy egy esemény bizonyítottan természetfeletti-e. Mivel a jóváhagyás legmagasabb formája a Nihil Obstat kijelentése, a hívek tévesen úgy értelmezhetik, hogy a Vatikán teljes mértékben jóváhagyta az állítólagos jelenést, és valószínűleg úgy járnak el, mintha az esemény isteni [eredetű] lenne. A Vatikán azonban kifejezetten visszautasítja annak mérlegelését, hogy az esemény természetfeletti eredetű-e, egyszerűen csak azt állítván, hogy a Szentlélek tevékenysége „a hívek javát szolgálja”.

A mai döntés már engedélyezi a Medjugorjéval kapcsolatos „nyilvános áhítati cselekedeteket”, bár azt, hogy ezek a nyilvános áhítati cselekmények hogyan fognak zajlani, még nem tudni, miközben nem feltételezik az állítólagos látomások hitelességét – amit a Vatikán nem erősített meg.

Állítólagos látomások

1981 júniusában hat gyermek a bosznia-hercegovinai Medjugorjéból tanúsította, hogy a Szűzanya látomásait látták egy közeli dombon. A gyerekek – négy lány és két fiú – név szerint: Ivan Dragičević, Ivanka Ivanković, Jakov Čolo, Marija Pavlović, Mirjana Dragičević és Vicka Ivanković.

A helyi ferencesek gyorsan támogatták őket, ahogy a hír elterjedt, és a zarándokok elkezdtek Medjugorjéban gyülekezni.

A látnokok az állítólagos látomásra „Gospa”-ként hivatkoztak, a horvát „hölgy” szót használva.

A helyi püspök – Pavao Zanic püspök – bár kezdetben nyitott volt a látomás lehetőségére, gyorsan gyanakvóvá és kétkedővé vált az üggyel kapcsolatban.

Medjugorje népszerűsége nőtt, de ezzel együtt nőttek az állítólagos látnokok kapcsolatai is a ferencesekkel, akiknek a helyi püspökkel szembeni engedetlensége kulcsfontosságú – és a Medjugorje számos kritikusa által felhozott figyelemre méltó elem, mivel az állítólagos látomás a helyi egyházi hatóságokkal szembeni engedetlenségre ösztönzött.

A „Gospa” számos üzenete sok vitát váltott ki, mivel úgy tűnik, hogy ellentmondanak a katolikus hit egyes elemeinek. Egy 1981-es kérdésre, hogy minden vallás jó-e, a „Gospa” így válaszolt:

Minden vallás hasonló Isten előtt. Isten úgy uralkodik felettük, mint egy uralkodó a királysága felett. A világban nem minden vallás egyforma, mert az emberek nem tartják be Isten parancsolatait. Elutasítják és lebecsülik őket.

Egyházi válasz

Néhány elismert mariológus azt is állította, hogy az állítólagos jelenések – melyek több mint 40 éve szinte naponta történnek – nem hasonlítanak a korábban jóváhagyott Mária-jelenések stílusához.

Ezzel párhuzamosan az állítólagos látnokokkal kapcsolatos botrányok egyre csak nőttek életmódjukkal, valamint az egyházi hierarchiával szemben engedetlen klerikusoktól kapott jelentős támogatásukkal kapcsolatban.

Medjugorje támogatói azonban gyakran hivatkoznak a zarándokok, a szentmisék és a helyszínen történt megtérések nagy számára, tanúsítva, hogy ezek a szempontok az állítólagos látomások valóságtartalmának pozitív jelei.

William Thomas professzor – II. János Pál pápa korábbi tanácsadója és a Pápai Nemzetközi Mária Akadémia tagja – előszót írt Donal Foley Medjugorje Complete című könyvéhez. Dicsérve Foley alapos elemzését, kutatását és az állítólagos látomások cáfolatát, Thomas kijelentette, hogy a szerző „jelzi, hogy Medjugorjéban szinte egy párhuzamos egyház születik, amely kedvez a karizmatikusoknak és azoknak, akik a medjugorjei érzelmesség hullámán az érzelmeket az áhítat elé akarják helyezni”.

A Medjugorjéval kapcsolatos egyházi döntések korábban nem voltak előremutatók az állítólagos látomások jóváhagyásában, a helyi püspökök korai döntései kétségbe vonták valóságtartalmát. Két helyi egyházmegyei bizottság az 1980-as években úgy döntött, hogy az események „non constat de supernaturalitate” voltak, azaz nem lehetett megállapítani, hogy természetfeletti eredetűek-e.

Zanic püspök 1986-ban magánvéleményét a Vatikánnak is kifejtette, azzal érvelve, hogy az események valójában határozottan nem természetfeletti eredetűek, azonban a Szentszéktől nem kapott nyilvános támogatást erre a pusztán személyesnek tekintett álláspontjára.

A Jugoszláv Nemzeti Püspöki Konferencia később, 1991-ben úgy döntött, hogy „nem lehet megerősíteni, hogy természetfeletti jelenésekkel és kinyilatkoztatásokkal van dolgunk”.

Míg a Medjugorjéba irányuló zarándoklatokat megtiltották, amennyiben azok feltételezték az események hitelességét, ezt a döntést végül Ferenc pápa 2019-ben hatályon kívül helyezte. Ferenc ekkor a zarándoklatok nagy számára hivatkozott, és arra, hogy egy ilyen szabályozás „nagyobb könnyebbséget” jelentene a papoknak, hogy elkísérjék a zarándoklatokat és megfelelő kapcsolatot tartsanak a helyi hierarchiával. Megjegyezte, hogy ez nem az állítólagos látomások jóváhagyása.

Ferenc ezen 2019-es döntése előtt XVI. Benedek pápa bizottságot hozott létre az események értékelésére. A Camillo Ruini bíboros vezette csoport 2010-től dolgozott, és 2014 januárjában fejezte be munkáját.

A Ruini-jelentés megállapításait hivatalosan soha nem hozták nyilvánosságra, bár bizonyos állítólagos részletek kiszivárogtak a sajtónak. Úgy tűnt, hogy a bizottság kedvezően viszonyult az első hét állítólagos látomáshoz – 1981. június 24. és július 3. között -, de az azóta történteket illetően határozott megosztottság volt tagjai között.

Ferenc 2017 májusában a pápai repülőgépen újságíróknak nyilatkozva hozzátette, hogy a jelentés „nagyon jó”, de kijelentette, hogy „kétségei” vannak az 1981. július 3. utáni látomásokkal kapcsolatban. „Jobban szeretem, ha a Szűzanya egy anya, a mi anyánk, és nem egy távírász, aki minden nap egy bizonyos időpontban küld üzenetet… ez nem Jézus anyja” – tette hozzá személyes hangvételű megjegyzésében.

2017 óta a pápa kifejezett kívánságára egy apostoli vizitátor tartózkodik Medjugorjéban, akinek „pasztorális” küldetése van, nem pedig doktrinális vagy döntéshozói szerepe.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. szeptember 20.