A Vatikán doktrinális hivatala felszólította a katolikusokat, hogy egy holland püspök kezdeményezése alapján ne népszerűsítsék „az állítólagos jelenéseket és kinyilatkoztatásokat”, amelyek a „Minden Nemzetek Asszonya, Mária” címmel kapcsolatosak.

A Hittani Kongregáció felhívását Johannes Hendriks haarlem-amszterdami püspök 2021. december 30-án kiadott pontosításában jelentette be.

A pontosítás azokra az állítólagos látomásokra vonatkozik, amelyeket Ida Peerdeman Amszterdamban élő titkárnő saját állítása szerint 1945 és 1959 között kapott.

Hendriks, aki helyileg illetékes püspökként elsősorban a jelenések értékeléséért felelős, elmondta, hogy a Vatikán doktrinális kongregációjával való konzultáció után döntött a nyilatkozat kiadása mellett, amely a püspököket irányítja a megkülönböztetés folyamatában.

A püspök elmondta, hogy a vatikáni kongregáció „teológiailag elfogadhatónak” tartja a „Minden Nemzetek Asszonya” címet Mária számára.

„Mindazonáltal ennek a címnek az elismerése nem értelmezhető — még hallgatólagosan sem — bizonyos jelenségek természetfeletti voltának elismeréseként, amelyekből ez a cím látszólag származik” – írta a tisztázásban, amelyet öt nyelven tettek közzé a Haarlem-Amsterdami egyházmegye honlapján.

„Ebben az értelemben a Hittani Kongregáció megerősíti a VI. Pál által 1974. 05. 04-én jóváhagyott és 1974. 05. 25-én közzétett, Ida Peerdeman asszonynak szóló állítólagos ‘jelenések és kinyilatkoztatások’ természetfeletti voltára vonatkozó negatív ítélet érvényességét.”

„Ez az ítélet azt jelenti, hogy mindenkit felszólítunk, hogy hagyjon fel a Minden Nemzetek Asszonya állítólagos jelenéseivel és kinyilatkoztatásaival kapcsolatos propagandával. Ezért a képek és az ima használata semmiképpen sem tekinthető a szóban forgó események természetfeletti voltának elismerésének – még hallgatólagosan sem.”

Peerdeman 1905. augusztus 13-án született a hollandiai Alkmaarban. Azt állította, hogy 1945. március 25-én látta első jelenését egy fényben fürdő nőnek, aki „a Hölgy” és „Anya” néven emlegette magát.

A nő 1951-ben állítólag azt mondta Peerdemannak, hogy „Minden Nemzetek Asszonya” néven kíván ismert lenni. Abban az évben Heinrich Repke festőművész festményt készített a „Hölgyről”, amely egy földgömb tetején, egy kereszt előtt állva ábrázolja őt.

Az 56 állítólagos látomásból álló sorozat 1959. május 31-én zárult le.

1956-ban Johannes Huibers haarlemi püspök kijelentette, hogy egy vizsgálatot követően „nem talált bizonyítékot a jelenések természetfeletti jellegére.”

A Szent Hivatal, a CDF elődje, egy évvel később jóváhagyta a püspök ítéletét. A CDF 1972-ben és 1974-ben megerősítette az ítéletet.

Hendriks püspök tisztázásában elismerte, hogy „Mária, Minden Nemzetek Anyja iránti tisztelet által sok hívő fejezi ki vágyát és erőfeszítéseit az emberiség egyetemes testvériségéért, Mária közbenjárásának segítségével és támogatásával.”

Idézett Ferenc pápa október 3-án megjelent „Fratelli tutti” című enciklikájából, amelyben a pápa azt írta, hogy „Sok keresztény számára a testvériségnek ezen az útján van egy anya is, akinek a neve Mária. Miután a kereszt lábánál megkapta ezt az egyetemes anyaságot, nemcsak Jézusról gondoskodik, hanem ’többi gyermekéről’ is. A feltámadt Úr erejében egy új világot akar megszülni, ahol mindannyian testvérek vagyunk, ahol van hely mindazoknak, akiket társadalmaink elvetnek, ahol az igazságosság és a béke tündököl.”

Hendriks azt mondta: „Ebben az értelemben a Minden Nemzetek Asszonya cím használata Máriára önmagában teológiailag elfogadható. Az imádság Máriával és Mária, népeink Anyjának közbenjárása által egy egységesebb világ növekedését szolgálja, amelyben mindenki testvérként és nővérként ismeri fel magát, akiket mindannyian Isten, közös Atyánk képmására teremtettek.”

Pontosítását lezárva a püspök azt írta: „Ami pusztán az ‘Úrnő’, ‘Madonna’ vagy ‘Minden Nemzetek Anyja’ címet illeti, a Kongregáció általában nem ellenzi ezek használatát, feltéve, hogy ez világosan elkülönül az állítólagos jelenések elismerésétől.”

„Ha Szűz Máriát ezen a címen hívják segítségül, a lelkipásztoroknak és a híveknek biztosítaniuk kell, hogy ennek az áhítatnak minden formája távol álljon az állítólagos jelenésekre vagy kinyilatkoztatásokra való bármilyen, akár hallgatólagos utalástól.”

A pontosítással együtt a püspök egy szintén december 30-i keltezésű, öt nyelven közzétett magyarázatot is kiadott.

Ebben azt írta: „A Máriának, mint Minden Nemzetek Asszonyának és Anyjának való áhitat jó és értékes, azonban el kell különülnie az üzenetektől és a jelenésektől. Ezeket a Hittani Kongregáció nem hagyta jóvá. Ez a lényege annak a tisztázásnak, amely a Kongregációval összhangban történt, miután a közelmúltban különböző nemzeti és nemzetközi jelentések jelentek meg erről a tiszteletről.”

A püspök elmondta, hogy a tisztázást a CDF tisztviselőivel folytatott beszélgetések eredményeként adta ki, a médiajelentéseket és a megkereséseket követően.

Emlékeztetett arra, hogy a CDF 2005-ben aggodalmát fejezte ki egy hivatalos ima megfogalmazása miatt, amely a Boldogságos Szűzet, mint Minden Nemzetek Asszonyát hívta segítségül, „aki egykor Mária volt”, és azt tanácsolta a katolikusoknak, hogy ne használják ezt a kifejezést.

Hendriks azt mondta: „A kép és az ima használata megengedett — mindig úgy, ahogyan azt a Hittani Kongregáció 2005-ben jóváhagyta. A Mindenek Nagyasszonya tiszteletére szervezett imanapok is megengedettek; azonban nem szabad hivatkozni a jelenésekre és az üzenetekre, amelyeket nem hagytak jóvá.”

“Mindent, ami az üzenetek és jelenések (hallgatólagos) elismeréseként értelmezhető, kerülni kell, mert a Kongregáció negatív ítéletet hozott ezekről, amit VI. Pál pápa megerősített.”

Hendriks megjegyezte, hogy Hendrik Bomers püspök, aki 1983 és 1998 között Haarlem püspöke volt, 1996-ban engedélyezte az áhítatot, bár nem nyilatkozott a jelenések érvényességéről.

Azt is elismerte, hogy Jozef Punt püspök, aki 2001 és 2020 között Haarlem püspöke volt, 2002-ben bejelentette, hogy szerinte a jelenések hitelesnek tekinthetők.

Hendriks azt mondta, hogy VI. Pál negatív ítélete ezért „sokak számára újdonság lesz.”

„2002-ben ugyanis, amikor Punt püspök állást foglalt a jelenések hitelességéről, csak egy 1974-es tisztázás volt ismert” – mondta.

„Az 1980-as években elődöm úgy vélte, hogy lehetséges lenne engedélyezni ezt az áhítatot, és Bomers püspök végül 1996-ban döntött emellett.”

Hendrickset 2018-ban nevezték ki Haarlem-Amsterdam koadjutor püspökévé, és 2020 júniusában követte Puntot. (Az egyházmegye nevét 2008-ban változtatták Haarlemről Haarlem-Amsterdamra.)

A Minden Nemzetek Asszonya tiszteletének középpontjában egy amszterdami kápolna áll, melyet a theladyofallnations.info weboldal népszerűsít.

A CDF észrevételeinek magyarázatában Hendriks azt írta: „Mindenki számára, aki egységben érzi magát a Minden Nemzetek Asszonya iránti áhítatban, jó hír a Hittani Kongregáció által jóváhagyott pontosítás, hogy a Mária iránti áhítat ezen a címen megengedett, és elismerő szavakat szentelnek neki.”

„Sok hívő számára azonban különösen fájdalmas lesz, hogy a Hittani Kongregáció és VI. Pál pápa negatív ítéletet mondott a jelenésekről. Mindannyiuknak szeretném elmondani, hogy megértem csalódottságukat.”

„A jelenések és az üzenetek sok embert inspiráltak. Remélem, hogy vigasztalást jelent számukra, hogy a ‘Minden népek asszonya’ címmel a Mária iránti tisztelet megmaradt, akár az amszterdami kápolnában, akár az imanapokon, amelyeken a múltban magam is többször jelen voltam” – fogalmazott.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. február 7.