Az abortusz betiltása elengedhetetlen a “sátánnak alárendelt Új Világrend” megállításához

Az abortusz a sátán imádata. Emberáldozat, melyet démonoknak ajánlanak fel, és ezt büszkén állítják a “Sátán Egyházának” követői.

(LifeSiteNews) – Az alábbiakban Carlo Maria Viganò érsek 2023. szeptember 11-én tartott prédikációjának írott szövege olvasható.

ABORTUSZ, A SÁTÁN ’SZENTSÉGE’

Börtönbe kerülhetsz az abortusz miatt: börtönbüntetés jár egyes nemzeteknél azoknak, akik néma imádkozás közben megállnak egy olyan klinika előtt, ahol gyermekeket ölnek meg. De nem kerülsz börtönbe, ha megölsz egy ártatlan teremtményt.

Abortusz miatt diszkrimináció érhet: a diszkrimináció az a társadalmi megbélyegzés, melyet azokkal szemben alkalmaznak, akik aggódnak az anyaméhben megölt gyermek életéért, akit a megszületése előtti pillanatig „sejtcsomónak” tekintenek, és kormányaink egyes gyilkosai számára még a megszületésük után is annak számítanak.

Ők ezt nem abortusznak hívják, hanem „reproduktív egészségnek”, „megszakított terhességnek” nevezik. Ez a politikai korrektség által előírt kötelezettség, a maga orwelli újnyelvén kifejezve. Azok, akik ezt az ártatlan életek ellen elkövetett szörnyű bűntényt aszeptikus kifejezés mögé rejtik, szintén támogatják emberek – továbbá pubertás előtt álló gyermekek – megcsonkítását, hogy amputációk és pusztító kezelések által úgy nézzenek ki, mintha nem is azok lennének, akik: ezt „nemváltásnak” nevezik. Akik az abortusz és a gyermekek megcsonkítása mellett állnak, azok a betegek, az idősek, a demensek, a fogyatékosok és bárki más megölését is támogatják bármilyen életkorban, akit az állam vagy az egyén életképtelennek tart: ezt nem törvényesített gyilkosságnak, hanem „eutanáziának”, „az útjukon való elkísérésnek” nevezik. A pszichopandémiás bohózat idején egy észak-európai ország is arra invitálta az időseket, hogy ne terheljék tovább az egészségügyet: otthonukba küldtek egy olyan készletet, amely segít nekik „félreállni az útból” anélkül, hogy bárkit is zavarnának, biztosítva őket arról, hogy a kormány fizeti a temetésüket.

Halál. Csak a halál. Halál a születés előtt. Halál az életben. Halál a természetes halál előtt. Lényeges dolog, hogy azok, akik az ártatlanok – gyermekek, betegek, idősek – halála mellett vannak, különben ellenzik a halálbüntetést. Lehet, hogy egy személyt méltatlannak találnak az életre, mert szegény, mert öreg, mert nem kívánatosak azok számára, akik által megfogantak; de ha embereket mészárolnak le, vagy szörnyű bűnöket követnek el, a halálbüntetés alkalmazását az ilyen bűnözőkkel szemben barbárnak tartják.

Érdekes módon ebben az öngyilkosságra és gyilkosságra való frenetikus uszításban, az élet halálra kényszerítésében a globalista elit idős kasztja a kivétel. Ezek a hatalmas, idős milliárdosok, akik fegyveres őrökkel őrzött erődjeikben elbarikádozva nem törődnek bele a halálba, és mindenhez folyamodnak – még a legundorítóbb eszközökhöz is -, hogy fiatalnak tűnjenek, hogy testük ne rothadjon el, hogy biztosítsák az „örök életet” a transzhumanizmus felhőjében.

Az elit az élet, az öregség és a betegség fölött is uralkodni szeretne.

Kezdjük megérteni, hogy ennek az évtizedek óta tartó, a legrosszabb pogányság barbárságába visszasüllyesztő hatalmas mészárlásnak a teoretikusai nem tekintik magukat a pusztítás részének. Egyiküket sem abortálták; egyiküket sem hagyták ellátás nélkül meghalni; egyiküket sem kényszerítették bírósági végzéssel a halábra. Nekünk, nektek és a gyermekeiteknek, szüleiteknek, nagyszüleiteknek kell meghalnotok, és nektek kell bűntudatot éreznetek, mert életben vagytok, mert léteztek és szén-dioxidot termeltek.

A középkorban egyes templomok, kolostorok és középületek freskói a halál diadalának témáját ajánlották a végső dolgokra való utalásként. A halál az emberi lét egyik bizonyossága, melynek arra kell ösztönöznie bennünket, hogy jól éljünk, jól haljunk meg, és megérdemeljük az örök boldogságot, tudván, hogy a halál után jön a megfellebbezhetetlen Ítélet, amellyel örökre a mennybe vagy a pokolba kerülünk attól függően, hogyan éltünk. Az elit által a mások élete iránt érzett gyűlölet oka nem a haszonelvű mentalitás eredménye; a „valaki” által gerjesztett „eldobás kultúrája” nem a halál diadalának köszönhető, amit az Élet Ura örökre legyőzött. Inkább az a sátáni delírium okozza, ami Isten helyét akarja átvenni, miután megtagadta és elárulta Őt.

Ezt nyíltan bevallotta a globalista gondolkodás egyik ideológusa, Yuval Noah Harari: ő egy zsidó, homoszexuális, egy férfival “házasodott”, vegán, egy transzhumán és luciferi vallás teoretikusa, amely eltörli Istent az emberi horizontról, és megengedi az Új Világrend zsarnokainak, hogy az Ő helyét vegyék át annak eldöntésében, hogy mi a helyes és mi nem, kinek kell élnie és kinek kell meghalnia, ki utazhat és ki nem, mennyit költhetünk, mennyi szén-dioxidot termelhetünk, lehet-e és hány gyermekünk, és kitől kell megvennünk őket, miután a sajátjainkat agyuk kiszívásával vagy az anyaméh elhagyása előtti darabokra tépésével lemészároltuk. Arról is döntenek, hogy egy gyermeket akár a szülés előtt egy pillanattal is lehet abortálni, mert megtalálták a módját, hogy pénzt keressenek azzal, hogy eladják a szerveit és szöveteit laboratóriumoknak vagy gyógyszergyáraknak: ez az abortuszklinikák egyik legvirágzóbb piaca, ráadásul állami és magántámogatások teszik lehetővé számukra, hogy továbbra is gyilkolhassák a csecsemőket.

Nemzeteink, melyek egykor keresztények voltak, mára elszakadtak attól a hittől, amely által atyáink a pogányság és a bálványimádás romjain keresztény civilizációt építettek.

Csak a Krisztusba vetett hitnek köszönhető, hogy a népek abbahagyták gyermekeik abortusz általi megölését, ahogy egykor feláldozták őket oltáraikon, hogy kiengeszteljék a démonokat.

Csak a mi szent vallásunknak köszönhető, hogy az anyáknak a Boldogságos Szűz, Isten Anyja és a mi Anyánk volt a példaképük: Mater misericordiæ, Mater divinæ gratiæ, Mater purissima, castissima, inviolata, intemerata, amabilis, admirabilis. Ma már maga az „anya” kifejezés is olyannyira elszabadítja a kígyó gyűlöletét, hogy ezt ki akarjuk törölni gyermekeink szájából: mert ebben a szóban benne van az a kimondhatatlan és isteni kötelék, amely lehetővé tette Isten Fiának megtestesülését a Szeplőtelen Szűz méhében, az az alázatos, engedelmes és nagylelkű ’Legyen’, ami szentesíti a bűn és a halál uralmának végét.

De ez a hitehagyás, melyet a civilizáció és a demokrácia fejlődéseként mutatnak be; melyet az emberi méltóság és a vallásszabadság nevében ünnepelnek; melyet egy korrupt, az elitnek alárendelt hierarchia magasztal, nem az Isten és az erkölcs előtti semlegesség: ez valójában egy sátáni lázadás Isten ellen, egy Non serviam [nem szolgálok], amit a parlamentekből és a bírósági termekből, az akadémiai termekből, az újságok lapjairól és a műtőkből kiáltanak.

Az abortusz a sátán imádatának cselekedete. Ez egy démonoknak felajánlott emberáldozat, és ezt büszkén vallják maguk a „Sátán Egyházának” hívei, akik azokban az amerikai államokban, ahol tilos az abortusz, azt követelik, hogy az abortált magzatokat felhasználhassák pokoli rítusaik során. Másrészt a szekularizmus nevében a Szűzanya és a szentek keresztjeit és szobrait lerombolják, ezek helyén Baphomet szörnyűséges képmásai kezdenek megjelenni.

Az abortusz szörnyű bűntett, mert azon túl, hogy megfosztja a gyermeket a földi élettől, megfosztja a gyermeket attól, hogy meglássa a boldogságot, a végtelen végzetbe juttatva őt, mert megfosztják a keresztség kegyelmétől. Az abortusz szörnyű bűntett, mert arra törekszik, hogy elragadja Istentől azokat a lelkeket, akiknek létezését Ő akarta, akiket Ő teremtett és szeretett, és akikért felajánlotta életét a kereszten.

Az abortusz szörnyű bűn, mert elhiteti az anyával, hogy szabad megölni azt a teremtményt, akit a leginkább védenie kellene, akár saját élete árán is; és ezzel a bűnnel az az anya gyilkossá válik, és ha nem tér meg, örök kárhozatra ítéli magát, nagyon gyakran a mindennapi életében is a leggyötrelmesebb bűntudatot éli meg.

Az abortusz szörnyű bűntett, mert éppen ártatlansága miatt támadja az ártatlant, emlékeztetve a múltbéli és mai szektákban elkövetett rituális gyermekgyilkosságokra. Jól tudjuk, hogy a globalista összeesküvést a pedofília és más borzalmas bűncselekmények pactum scelerisének [álnokság paktuma] kötelékei kötik, és hogy a hatalom, a magas szintű pénzügyek, a szórakoztatóipar tagjai és az információk is kötődnek ehhez a paktumhoz.

A világ csöpög az ártatlan vértől, melyet a sátánnak elkötelezett és Krisztus ellenségeinek nyilvánított felforgatók elitje ontott ki. Amikor azt hallom, hogy bizonyos prelátusok legitimálják azokat a törvényeket – mint például az olaszországi 194-es törvény -, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik az abortuszt, akkor csodálkozom, hogyan tarthatják magukat katolikusnak. Egyetlen emberi törvény sem taposhatja el az isteni és természeti törvényt, amely azt parancsolja: Ne ölj! Egyetlen nemzet sem remélhet jólétet és harmóniát mindaddig, amíg megengedi ezt a mindennapos mészárlást, melyet a magukat „katolikusnak” nevező, de az Evangéliumnak ellentmondó politikusok cinkos hallgatása kísér, amikor jóváhagyják az igazságtalan törvényeket.

Az abortusz betiltásának kell lennie minden olyan uralkodó első kezdeményezésének, aki szembe akar szállni a sátánnak alárendelt Új Világrenddel. Ezért kell küzdenie minden katolikusnak, aki méltó a keresztségre.  

Urunk mondta magáról: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Az e világ fejedelmének jelmondata ez lehetne: én vagyok a mélység, a hazugság és a halál. Utasítsuk el az abortuszt, és ezzel elvesszük az ellenség látszólagos, pokoli diadalának legfőbb eszközét. Utasítsuk el az abortuszt, és így lelkek milliói lesznek, akik szerethetnek és szeretve lesznek, nagy dolgokat vihetnek véghez, szentté válhatnak, harcolhatnak mellettünk, és kiérdemlik a Mennyországot.

+ Carlo Maria Viganò, érsek

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2023. szeptember 14.