Egy beszéd, amelyet olvasva szent irigység fog el Tyler Egyházmegyéjének híveivel és papjaival szemben, akiknek az Úr ilyen püspököt adott. Joseph Strickland igaz főpásztor, nagy vigasztalás, hogy van ilyen püspök, ezért is ajánlom olvasásra gondolatait.

Közel a vég. Talán arra gondolsz, hogy “Ó, a püspök most nagyon apokaliptikus hangot üt meg!”. De valójában csak a liturgikus év végére utalok. Ez az utolsó vasárnap – a következő vasárnap Krisztus Király – és aztán csodálatos módon újra kezdjük az egészet. De arra bátorítok, hogy elmélyülten hallgassuk és olvassuk újra ezeket az olvasmányokat; hatalmas erejük van.

Közeleg az apokalipszis?

És az Úr válaszol arra a kérdésre, amelyet sokan feltesznek: “Közel van a vég?”. Azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem a mennyei angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya. Megvan tehát a válasz. Mi nem tudjuk. De ismerjük Krisztust, és követnünk kell Őt.

Az evangéliumi antifóna, amit az imént hallottunk: “Legyetek éberek mindenkor, és imádkozzatok, hogy legyen erőtök megállni az Emberfia előtt”. Erre tanít minket a liturgia, hogy emlékezzünk, testvérek, hogy egy napon egyedül fogunk állni az Úr, a mi Istenünk előtt, aki mélységesen szeret minket.

Minden politika, minden hit: “Helyi”

De ahogyan Jézus, Isten Fia mondta nekünk, megítéltetünk. Valószínűleg mindannyian ismerjük a mondást: “Minden politika helyi”. Azt hiszem, ebben sok igazság van. Végső soron az, ami Washingtonban történik, igen, az összekuszálhatja a dolgokat, de napról napra mégis az a legfontosabb, ami itt történik – ami itt történik a szívünkben.

Ezért a mi kontextusunkban egy kicsit megváltoztatnám ezt a mondatot, azért, hogy arra buzdítson bennünket, hogy a minden hit helyi megfogalmazás valóságán elgondolkodjunk! Nem lesz támogató csoportod. Nem lesz támogató csoportom. Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája nem fog együtt az Úr elé állni, hogy együtt válaszoljon: “Igazi tanítványok voltunk-e?”. Egyedül leszek. Mindannyian egyedül leszünk.

Ez ijesztő, de egyben örömteli üzenet is, ha követjük Őt! Egyedül lenni az Úrral, aki meghalt értünk, mindannyiunkért külön-külön, hogy vele legyünk az örökkévalóságban – ez a mi választásunk. Minden hit helyben van – a szívünkben! Egy férj nem teheti meg a felesége helyett. Egy feleség nem teheti meg a férje helyett. Igen, azért vagytok együtt, hogy támogassátok egymást; ez a hivatásotok. De minden férfinak, minden nőnek, minden embernek döntenie kell, hogy Krisztust követi-e. És teljesen egyedül leszünk előtte.

Döntsünk ma úgy, hogy egyedül Vele lenni dicsőséges öröm, és az Ő kegyelme megtisztít minket tökéletlenségeinktől. Ő pedig mondhassa: “Jól cselekedtél, jó és hű szolga”. De ezt csak annak a magányos szívnek mondja, amelyet eléje viszünk.

Szóval, ha már a helyi és a globális vagy nemzeti témáknál tartunk, néhány óra múlva indulok a repülőtérre, hogy az USCCB (Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája) találkozójára menjek. És testvéreim, három alapvető pontról szeretnék beszélni ezzel a találkozóval kapcsolatban, nektek, a nyájamnak – mert a nyáj rám eső része az én felelősségem, mint ti, akik anyák és apák vagytok, felelősséget vállaltatok a gyermekeitek vezetéséért, de egy bizonyos ponton ők is magukra maradnak. Püspökként rám hárul az a terhes felelősség, hogy Krisztusban vezesselek benneteket, és nem támaszkodhatok bármi másra; ez az én felelősségem, az Úr elé fogok állni, és Ő meg fogja kérdezni: “Te pásztorként vezetted az én népemet? Gondoskodtál-e a szegényekről? Védted az életet? Felhívtad-e arra, hogy hagyják el a bűnt és keressék az erényt?”

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2021. november 19.