Az örvendetes olvasó és a keresztény lélek építése

Az imádság, miközben gyakoroltatja a lelket, Istennel egyesíti és a megfeszített Krisztus nyomdokainak követőjévé teszi: így Isten a maga képmásává alakítja a lelket a szeretet vágyakozása, érzülete és egyesülése által.” (Sziénai Szent Katalin)

A kereszténység jelenlegi helyzetében, hitünk sok helyen történő térvesztése, formalizálódása, és az ezzel párhuzamosan fellépő újpogány térhódítás idején rendkívül fontos, hogy Krisztus követői újból az ima, a spirituális megerősödés útjára lépjenek.

Mindannyiunkhoz szól a Szentatya sürgető felhívása: „Olyan kereszténységre van szükség, amely elsősorban az imádkozás művészetéről ismerhető fel.” [1] „… sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink >az imádság hiteles iskoláivá legyenek[2]

A 2002-ben kiadott Rosarium Virginis Mariae c. apostoli levelében kiemelten ajánlja, sürgeti a Szentolvasó imádkozását, mint a keresztény megújulásnak, az új evangelizációnak és a keresztény tökéletesség kialakításának kiváló eszközét.[3]

Dolgozatomban a spirituális teológia szempontjai szerint arról igyekszem képet alkotni, hogy az Örvendetes olvasó titkaihoz fűzhetó elmélkedések hogyan segíthetik az „új ember”, a keresztény lélek tökéletesedését.

Az első részben a sokféle lehetséges lelki nevelési cél és feladat közül igyekszem kiemelni a hatékonyság szempontjából számunkra legfontosabbakat. A második részben a már rögzített lelki nevelési célok, feladatok nézőpontjából tekintem át az Örvendetes olvasó titkait, összegezve azokat a főbb lehetséges elmélkedési szempontokat, amelyek megfelelő alapot, segédanyagot adhatnak konkrét elmélkedésekhez.

A dolgozat tehát nem kíván kész, formába öntött elmélkedéseket adni, hanem a szentolvasó imádkozásához kapcsolható legfontosabb lelki nevelési célok rögzítésével és az elmélkedési szempontok összegyűjtésével egy olyan alapot kíván készíteni, amely sokoldalúan, egyéni lelkigyakorlati igények szerint használható, konkrét elmélkedések elkészítéséhez.

Egy következő munkának lehet a feladata az, hogy ezekhez az elmélkedési szempontokhoz a hétköznapokban is megvalósítható gyakorlati feladatokat dolgozzon ki. A dolgozat (bár szintén nagyon hasznosnak tartaná) nem mutatja be a szentolvasó imáihoz (Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Szentháromság dicsőítése, fohászok) kapcsolható lelki nevelési elmélkedési szempontokat sem, mert az terjedelme miatt külön tanulmányt igényelne.


[1] 32 p.: AAS 93 (2001), 288

[2] Ua.: 33 p.: AAS 93 (2001), 289

[3] II. János Pál pápa: Rosarium Virginis Mariae apostoli levele a püspököknek, a papságnak és a hívőknek a szent rózsafüzérről, Új Ember Kiadó 2002. 4. o. , 11.o.


A teljes tanulmány letölthető itt.

Létrehozva 2018. május 9.