Beszélj kevesebbet, imádkozz többet: hogyan kezeljük a pletykát úgy, mint a szentek (2)

„Amikor egy személyről pletykálsz, azt jelenti, hogy eltávolítottad azt az embert a szívedből. De légy tudatában annak, hogy amikor eltávolítasz egy embert a szívedből, Jézus is eltávozik a szívedből azzal az emberrel.” – Szent Pio atya

„Ha valami szeretetlenséget mondanak a jelenlétedben, vagy szólj a távollevő mellett, vagy vonulj vissza, vagy ha lehetséges, hagyd abba a beszélgetést.” – Vianney Szent János

Sorozatunk első részében a pletyka különböző formáit és a nyolcadik parancsolat elleni bűnöket vitattuk meg. Tudjuk, hogy nem szabad pletykálnunk, és tudjuk, hogy ha engedünk a kísértésnek, a gyónás szentsége a rendelkezésünkre áll. Így ésszerűen mondhatjuk, hogy tudjuk, mit kell tennünk, ha sajnálatos módon pletykálunk, és hogyan próbáljuk megakadályozni magunkat ebben. De mi van, ha te vagy a pletyka célpontja? Mi van, ha te vagy az, akit rágalmaznak, vagy akiről a pletyka terjed?

Soha nem kellemes felfedezni, hogy a valótlanságokat, a részigazságokat, vagy akár igazságokat, melyeket továbbra is bizalmasan kellene kezelni, tovább terjesztik valakiről. Ez még kellemetlenebb, még bántóbb, ha felfedezik azt, aki terjeszti a pletykát, különösen, ha barátok vagy családbeliek. Szerencsére megvan a szentek példája és tanácsa, hogy segítsenek nekünk eligazodni ebben a szerencsétlen helyzetben, és úgy jutni túl rajta, hogy a pletyka célpontjának lenni hozzájárul megszentelődésünkhöz és szentségben való növekedésünkhöz.

A szentek beszélnek

Amikor a szentek beszélnek, nem pletykálnak. Ellentétben azokkal az emberekkel, akik láthatók ebben a gif-ben…

alt

St. Josemaria Escriva emlékeztet minket arra, hogy a körülményeinket arra kell használnunk, hogy eltöprengjünk saját magunkon és hiányosságainkon. Ez egyszerű különösen akkor, ha úgy érezzük, hogy bánt vagy elárul a pletyka bennünket, hogy ujjal rámutatunk és elkezdjük becsmérelni azt a személyt, aki felelős a pletyka terjedéséért. De ez nem járul hozzá a személyes életszentségünkhöz, és semmi jót nem tesz a szóban forgó személynek sem.

Ehelyett Szent Josemaria azt mondja: „Mennyire szeretném, ha a magatartásotok és a beszédetek olyan lenne, hogy amikor látnak vagy hallanak az emberek benneteket, azt mondják: »Ez az ember Jézus Krisztus életét olvassa.« Ez mindenkire vonatkozik, még a rágalmazás és a pletyka áldozataira is. Azt is mondja: „Ha olyan sok hibád van, miért lepődsz meg azon, hogy hibákat találsz másokban?”

Ez egy kicsit fájó, de egészséges emlékeztető, hogy nem vagyunk tökéletesek, és mielőtt egy másik hiányosságára, vétkeire és hibáira mutatnánk rá, mert megbántottak bennünket, meg kell állnunk és fel kell idéznünk saját hibáinkat, és emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem vagyunk tökéletesek, vannak saját hiányosságaink. Ez arra kell hogy késztessen bennünket, hogy hallgassunk mások hibáiról és vétkeiről, és még buzgóbban imádkozzunk a saját hitünkért és megszentelődésünkért.

Teréz anyának van néhány jó tanácsa nem csak azok számára, akik szemben találják magukat a rágalmazással vagy ócsárlással, de amikor szembe kell néznünk azokkal, akik pletykákat terjesztenek rólunk, vagy valakivel, akit szeretünk.

Azt mondja: „Amikor beszélsz velük, öntsd minden szeretetedet és kedvességedet a szavaidba – vagy inkább kérd Jézust, hogy rajtad keresztül szóljon.”

Ez úgy tűnhet, mint egy igazán nagy feladat – különösen, ha már megbántottak bennünket, vagy súlyos következményei lettek a pletykának, ami elterjedt. Bölcsesség van azonban az ő tanácsában, mert a szeretet választásával, még ha az akarat egy tiszta aktusa által is, nem csak kegyelmet találunk, de megvédjük magunkat a keserűségtől is. Ne feledjétek, „a szeretet befedi a bűnök sokaságát.” (1Pt 4,8).

Itt az orvos

Nem, nem AZ az orvos!

alt

Talán a legátfogóbb tanács nem mástól származik, mint aki a szentek közösségének egyik legnagyobb és legpraktikusabb lelki vezetője. Az egyház doktora, Szalézi Szent Ferenc, nem csak azt elemezte, hogyan reagáljunk a rágalmazásra, hanem az erények hierarchiáját is, melyeknek a válaszodban szerepelniük kell. Briliáns tanácsát Jean Pierre Camus püspök katalogizálta Belley-ből, az egyetlen püspök, akit Szalézi Szent Ferenc felszentelt, és aki lelki apjáról és barátjáról írt egy könyvben, melynek címe: „The Spirit of St. Francis de Sales” [Szalézi Szent Ferenc szelleme]. Ha valaha elég szerencsés vagy ahhoz, van időd elolvasni ezt a könyvet (nyomtatott formában és elektronikusan is elérhető), akkor megtalálod a szent részletes tanácsát a 138. oldalon kezdve.

Szalézi Szent Ferenc tanácsa azzal kezdődik, hogy mi az első kötelességünk, amikor mi vagyunk az áldozatok egy rágalmazásban, de lehet alkalmazni a legtöbb esetben, ha mi vagyunk a pletyka tárgya. Emlékeztet arra, hogy az első kötelességünk az igazság. Ezért azt tanácsolja, hogy helyes, hogy nyugodtan és felesleges szavak nélkül tisztázzuk a kérdést. Ha az igazság sem állítja meg a pletykát, vagy legalábbis nem enyhíti, Camus püspök elmagyarázza Szent Ferenc következő tanácsát,

„Ha nem hisznek neked, az alázat azt követeli, hogy azt mondd, hogy számos nagyobb, a világ számára ismeretlen hibával rendelkezel…”

Ha az alázat cselekménye, valamint a beismerése, hogy te egy bűnös vagy, és hogy ez a konkrét pletyka nem igaz, és Isten kegyelméből nem elég ahhoz, hogy megállítsák „a gonosz beszéd viharát”, akkor azt mondják, hogy a csend a következő lépés, „és felajánlja nyugodt ellenállását a viharnak.”

„A felelet az olaj, amely táplálja a rágalmazás mécsesét, csend a víz, amely kioltja azt. Ha a csend eredménytelen, akkor a türelem arra emlékeztet, hogy most rajta a sor, hogy cselekedjen, és előre lép, megóv téged áthatolhatatlan pajzsával. A türelem, ahogy a Szentírás mondja, tökéletessé tesz minket.” Ha azonban a pletyka nem marad abba, és a rágalmazók megingathatatlanok, azt tanácsoljuk, hogy hívd az állhatatosságot következőnek. Az állhatatosság, azt mondják, „áthatolhatatlan a legerőszakosabb tolóerővel szemben.” „De ha a gonosz nyelvek egyre élesebbek és csípősebbek, térjünk át nagyon gyorsan a hosszantűrésre, mely egy töretlen, el nem múló türelem, és készen áll, hogy szerepeljen a listánkon, és alig várja, hogy segítsen nekünk.

Végül arra buzdítanak minket, hogy hívjuk segítségül a kitartás erényét. A kitartás,

„ami velünk jár a legvégsőkig, és ami nélkül az erények egész hálózata darabokra hullana, mert ez az a cél, ami megkoronázza a munkát, és aki kitart a végsőkig, megmenekül.”

Szalézi Szent Ferenc azt is elmagyarázza, hogy van sok más erény, melyek gyakran szóba kerülnek, ha valaki tárgya a rágalmazásnak, ócsárlásnak vagy pletykának; nem utolsósorban a szeretet, mert megköveteli tőlünk és arra hív minket, hogy áldjuk meg azokat, akik átkoznak minket, és imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. A szeretet, ahogy erre emlékeztetnek bennünket, „valóban az élete és lelke minden erénynek.”

Ne félj

alt

Menni fog.

Ellopunk egy bibliai mondatot, melyet Szent II. János pápa gyakran emlegetett: „Ne félj!” Ahogy attól tartanunk kell, ami jobban megöli a lelket, mint a testet, úgy nem kell attól tartanunk, ami hírnevünket vagy jó hírünket „öli meg”. Amikor pletykák áldozatává válunk, nagy vigaszt találhatunk abban, hogy Jézus, a mi Megváltónk, maga volt a rágalmazás, mocskolás, pletyka és gúny tárgya.

Ahogy Őt követve saját keresztünket hordjuk, nem lehet meglepetés, amikor úgy szenvedünk, mint Ő, és emlékeztethetjük magunkat arra, hogy szenvedései végtelenül nagyobbak voltak, mint a miénk.

Ahogy a saját kereszteket visszük utána, nem lehet meglepetés, ha úgy szenvedünk, mint Ő, és emlékeztethetjük magunkat arra, hogy szenvedései végtelenül nagyobbak voltak, mint a miénk. A vállán hordozta a világ minden bűnét – beleértve a pletykákat is. Talán a szenvedés nem csak „kiegészíti azt, ami hiányzik Krisztus szenvedésében”, de közelebb találjuk magunkat ahhoz, hogy elérjük azt a szentséget, amire mindannyiunkat elhívnak ebben az életben, hogy mi is megérdemeljük az örök életet a mennyben. Amikor az örökkévalóság perspektíváját megtartjuk, még a pletyka, a rágalmazás, az ócsárlás, a gonoszság sem vetekedhet Isten kegyelmével és az örök életre vonatkozó reménnyel! Ha ezt észben tartjuk, ha követjük a jó doktor, Szalézi Szent Ferenc és az előttünk álló szentek tanácsát, mi is fel leszünk szerelve a pletykák kezelésére, mint egy szent!

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2021. január 11.