Boldog IX. Piusz, aki a szabadkőműves sajtó üldöztetésétől maga is sokat szenvedett a következőképp figyelmeztet:

“Minden katolikus hívőnek kötelessége támogatni a katolikus írásokat és elősegíteni azoknak minél szélesebb körben történő terjesztését a nép között. Ezek nagyon hasznos és érdemeket szerző cselekedetek.”

Boldog IX. Piusz nem nyilatkozott körlevél formájában a sajtóról, viszont a gondolatszabadságot ő is elítélte és a Quanta cura kezdetű enciklikában jegyzékbe foglalta a tévedéseket (Syllabus). Kisebb megnyilatkozásban tanított a katolikus sajtó szerepéről is, többek közt a magyar sajtóéról is abban az üzenetében, amelyet a legrégebbi magyar katolikus politikai napilap, az Idők Tanúja tulajdonosának, Lonkay Antalnak küldött.

„Szeretett fiunknak, Lonkay Antal lovagnak, az Idők Tanúja címűnapilap kiadója- és igazgatójának Pesten. IX. Pius P.P.

Szeretett Fiunk, üdvöt és apostoli áldást. Igen kedvesen értettük meg leveledből, mily munkásságot fejtettél ki Idők Tanúja című napilapod által, hogy feléleszd és ápold a magyarok szeretetét és engedelmességét Péter ezen Széke iránt, és hogy létrehozd a kegyelet azon jeles emlékművét, mely Nekünk a Magyarok Albumában és a hozzácsatolt bő ajándékban felajánltatott. Ezekért való szíves hálánkat már kifejeztük nemzetednek s méltó dicséretekkel halmoztuk el; de örömünkre szolgál különösen is megköszönni neked, hogy ki a katholika vallásért és ezen szent Székért a más véleményűek között már régóta harczolsz, e legnemesebb bizonyítékkal még fényesebben kitüntetted a magyar nemzet vallásosságát, mint szintén saját vallásosságod eredményes voltát, és eszközölted, hogy a katholikus egység szavazatai közt a magyar nemzet szava se hiányozzék. Ha Isten a te törekvésedet oly sikerrel koronázta, folytasd bizalommal kezdeményedet, s harczolj tovább is serényen érte, ki bizonyára erőt is adand neked, s bővebb gyümölcsökkel elhalmozand és fényesb jutalmat is készítend. Mi az Ő irgalmát lekönyörögjük reád s kegyelmének előjeleül s a Mi atyai jóakaratunk tanulságául szeretetteljesen apostoli áldásunkat adjuk.

Kelt Rómában, sz. Péternél 1867-iki augusztus 17-én. Pápaságunk XXII. évében. IX. PIUS P.P.”

XIII. Leo pápa így nyilatkozott:

“A katolikus írásoknak az a feladatuk, hogy lerántsák a leplet az egyház ellenségeinek mészárló törekvéseiről valamint Isten házanépének pásztorait munkájukban támogassák. Ezért a katolikus hívők kötelessége, hogy ezeket a műveket határozottan támogassák.
A rossz sajtóban történő részvételt meg kellene tagadniuk, a jót viszont – mindenkinek lehetősége szerint – életre és sikerességre kellene segíteniük. A katolikus hívők ezért írásaikért nem is tehetnek mást, minthogy előfizetéseikkel és közös munkájukkal támogatják azokat.”

XIII. Leó idejében ugrásszerűen megnőtt a sajtó befolyása, Magyarországon erre az időszakra esik a sajtó liberális aranykora, ami maga után vonta a pápai megnyilatkozások számának növekedését is. A pápa megválasztása után nem sokkal, 1878 augusztusában fogadta a svájci Szent Pál (katolikus könyvkiadó) egyesület igazgatóját, akinek megígérte, hogy a hasonló társulatok a Szentszék védelmét fogják élvezni. Az eseményről a SZIT folyóirata, a Katholikus Hetilap tudósít: a pápa „nagy figyelemmel kíséri a katolikus hírlapirodalmat, s hogy mindazon törekvések, amelyeknek célja az egyház szabadsága, érdekeinek s jogainak védelmezése, a Szentszék oltalmában s védelmében részesülnek. Őszentsége külön áldását adta a Szent Pál egyletre, s bátorítá mindazon egyleteket, köröket és társulatokat (Pius-Vereine), amelyek a katolikus ügy, s az ezt védelmező katolikus lapok és folyóiratok támogatását feladatukká tették.”

A következő év februárjában a katolikus újságírókkal találkozik, akiket nagyon határozottan az egyházi érdekvédelem szolgálatába állít. Beszédében erőteljesen elutasítja a lelkeket megmérgező, liberális sajtó aknamunkáját, addig elmenően, hogy a társadalom minden baját ebből származtatja. Szóhasználata erősen képszerű, az újságírókat harcedzett, az ellenség soraiba betörni kész, hűséges katonáinak nevezi, a katolikus sajtót védőfegyvernek, a tönkretett társadalom gyógyszerének.

A vizsgált sajtótermékek állandóan reflektálnak a sajtóval kapcsolatos szentszéki nyilatkozatokra, ezért olyan mellékesnek tűnő, ám az ügy szempontjából jelentős pápai kijelentések is eljutnak az olvasóhoz, mint az egyes magánkihallgatások publikus anyagai. Például az Alkotmány című napilap 1896. január 11-i számában olvashatjuk, hogy XIII. Leó magánkihallgatáson fogadta P. Zochi jezsuitát, a híres szónokot, és arra biztatta (a Verone Fedele című lap szerint), hogy „Írjon ön cikkelyeket, mert azoknak egyenlő hatásuk van a prédikációkkal. Ahova nem hat el a beszéd, oda eljut az újság, amelyet olyanok is olvasnak, akik prédikációt nem szoktak hallgatni”. A pápa itt a sajtó biztosította evangelizációs lehetőséget a hithirdetés évezredes formájával emeli egyenlő rangra. Az Alkotmány cikke a folytatásban a L’Unione című bolognai újság felhívását hozza, amely a pápa szavain felbuzdulva a katolikus sajtó terjesztésére hív.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. július 25.