A Harvard Business Review magazinnak írva Edith Onderick-Harvey arról a témáról elmélkedett, melyet „a változást felkaroló vezetők öt viselkedésé”-nek nevezett. Azt a nézetet fejezte ki, miszerint a cégegyesülések 70-90%-a azért bukik el, mert a vezetők vonakodnak attól, hogy a szükséges változásokkal szembenézzenek. Miután a változások elkerülhetetlenek, vizsgáljuk meg ezt az öt viselkedésmódot, melyeket Onderick-Harvey említett.

Az első viselkedés: ossz meg egy világos, tiszta célt. Hallottál már olyan főnökről, aki úgy követelt meg valamit, hogy nem mondta el az okát? Az emberek sokkal nyitottabbak a változásra, ha értik az okát, és tisztán látják, hogy miért szükséges az. Ahogy a Példabeszédek könyve 20,5 tanít minket: „Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti.” A bölcs vezetők világossá teszik mind maguknak, mind csapataiknak, hogy mi a célja a változásnak.

A második viselkedés: nézz előre és lásd meg a lehetőségeket. A szerző azt állítja, hogy minden munkatársat fel kell hatalmazni arra, hogy előre tekintsen és meglássa a lehetőségeket. Ewing Kaufman, a Marion Laboratórium alapítója megértette, hogy mennyire értékes, ha munkatársai elkötelezettek arra, hogy előre tekintsenek. A vállalat híres volt az éves közgyűléseiről, ahol bejelentették, kik lettek a legújítóbb ötlet nyertesei.

A Példabeszédek könyve 20, 12 mondja: „A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.” Az Úr mindannyiunknak ad szemeket és füleket, hogy új lehetőségeket derítsünk fel.

A harmadik viselkedés: találd meg, mi az, ami nem működik. Mindig szükséges, hogy feltárjuk a problémákat, különösen akkor, amikor nagyobb változásokra kerül sor. Egyszer egy ügyvezetőnek dolgoztam, aki jó úton indult el. Meglátogatta az üzletágakat és minden szinten dolgozó munkatárs véleményét meghallgatta. De hamarosan elszigetelődött. Több jelentős probléma is volt, amikről ritkán hallott.

A Példabeszédek könyve 28,26 azt állítja: „Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül.” Ha változás közepén állsz, bizonyosodj meg arról, hogy a munkatársaid elég biztonságban érzik magukat, hogy elmondhassák kétségeiket.

A negyedik viselkedés: díjazd a kiszámítható kockáztatást és kísérletezést. Sok szervezet, amikor kockázatos lehetőségekkel találkozik, felteszi a kérdést: „Miért?” Azok a vállalatok, amelyek jól kezelik a változásokat, azt a kérdést teszik fel: „Miért ne?” A kiszámítható kockázatok és a bukás lehetőségének vállalása nélkül elfojtjuk az újításokat.

Isten megadta az embernek azt a szabadságot, hogy hibázhasson, akkor is, ha ezek nagy hibák. Mózes első könyve 2-ben ezt mondta Isten: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz”. Hogy jól kezeld a változást, adj a munkatársaidnak szabadságot arra, hogy újítsanak és felelősen vállaljanak kockázatot, a szankcióktól való félelem nélkül.

Az ötödik viselkedés: keress határokon átívelő együttműködést. Sok üzletnek vannak olyan részlegei, amelyek gátolják az egységes megközelítését az üzleti fejlődésének. Egy kiterjedt bank épp meghonosítani készült egy nagy technológiai változtatást, amely hatással volt a különböző részlegekre. Külön csapatot alakítottak ki, amelynek az egyes részlegek kulcsemberei voltak a tagjai. Ez a megközelítés segített megérteni azt, hogy mik a kihívásai az adott részlegeknek, és sikerült egységes megoldásokat találni ezekre a problémákra.

A 133. Zsoltár 1. verse mondja: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” A határokon átívelő együttműködések a segítik a szervezetedet a nagyobb, teljesebb egység elérését.

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2018. október 16.