Élet-halál harc folyik az erkölcsi relativizmus diktatúrája ellen
„Aki az élet evangéliumát hirdeti, előbb-utóbb szembekerül a láthatatlan ellenséggel, a sátánnal. A világban élet-halál harc folyik az erkölcsi relativizmus diktatúrája ellen. Akikkel csak beszéltem, mindannyian úgy érzékelik, hogy valamiféle Góliáttal, egy olyan szörnyeteggel állunk szemben, amelyet a pénz, a profit táplál vagy mozgat, a háttérben pedig egy olyan léptékű társadalmi átalakulással, ami példátlan az emberiség eddigi történetében” – foglalta össze európai körútjának tapasztalatait Michael O’Brien kanadai katolikus író.
Michael O’Brien az elmúlt hónapokban Lengyelországban, Olaszországban, Horvátországban és Svédországban tartott bioetikai témájú előadásokat és adott számos interjút. Tapasztalatait egy ontariói életvédő konferencián tartott előadásában foglalta össze.
„Akikkel találkoztam, valamennyien az élet kultúráját próbálják valamiképpen éleszteni, építeni. Valamennyien érzékelik, miféle harcról van szó. Különböző nyelveken mindannyian ugyanazt fogalmazták meg. Dióhéjban: élet-halál harc folyik az erkölcsi relativizmus diktatúrája ellen. E küzdelem elsősorban a törvényhozásban, az élet különböző fázisainak védelmében zajlik, de a kultúra minden szintjén jelen van” – fogalmazott.
A zavart a média kelti, amely korunk legfőbb tudatformálója – mutatott rá. „Amerre csak jártam, az apostoli lelkületű egyháziak és világiak mindenütt elsősorban a filmek, a televízió és az internet példátlan hatalma miatt aggódnak, amivel a keresztényeknek eddig sohasem kellett ilyen léptékben szembesülniük.” Jó volt látni – tette hozzá –, hogy mindenütt születnek új kezdeményezések ezzel kapcsolatban.
„Akikkel csak beszéltem, mindannyian úgy érzékelik, hogy valamiféle Góliáttal, egy olyan szörnyeteggel állunk szemben, amelyet a pénz, a profit táplál vagy mozgat, a háttérben pedig egy olyan léptékű társadalmi átalakulással, ami példátlan az emberiség eddigi történetében. Amit látunk, nem más, mint módszeres lebontása annak a hatalmas gazdagságnak, amit a kereszténység adott a nyugati civilizációnak.”
O’Brien megállapította: a konzumerizmus, a fogyasztás kultúrája a materializmus új arca, amely alattomosabban emészti a hitéletet, mint a nyílt diktatúrák. „A konzumerizmus szörnyeteg, amely felfalja a Nyugatot. Az új világ kibontakozása pedig messze több, mint politikai vagy kulturális forradalom; távolabbra és mélyebbre tekintve felismerjük, hogy a fogyasztói materializmus különféle megnyilvánulásai mögött szellemi harc húzódik meg.”
A szerző elmondta, hogy Olaszországban a nyolcvanas éveiben járó, jeles katolikus íróval, Eugenio Cortival is találkozott. Beszélgetésük végén O’Brien megkérdezte, milyen tanácsot adna neki. Corti „felém hajolt, megfogta a kezemet, és jelentőségteljesen azt mondta: ‘Háború zajlik. Háborúban vagyunk és leszünk is az idő végezetéig. Ragaszkodjék Jézushoz mindenben, ami történni fog!’”
O’Brien előadásában hangsúlyozta: „Bármely küzdőtérre kerülünk, soha ne feledjük, hogy ellenségeink láthatatlanok: azok, akiket Szent Pál a sötétség fejedelmeinek és hatalmasságainak nevez: ‘Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen’ (Ef 6,12). – Aki az élet evangéliumát hirdeti, előbb-utóbb szembekerül a láthatatlan ellenséggel, a sátánnal.”
Joggal háborodunk fel – folytatta –, amikor azt látjuk, hogy a szörnyeteg népeket és megszámlálhatatlan emberi életet fal fel, vagy újabb darabokat próbál kiszaggatni az egyház testéből. Mégis hiba volna, ha haragos indulattal közelednénk azokhoz az emberekhez, akik csupán végrehajtói a sátáni tervnek. Bár szavaik és tetteik ocsmányak, legtöbb esetben maguk is becsapottak. Fontos, hogy higgadtan reagáljunk, imádkozva, erős hittel álljunk ellen.
„A nyugati világ e végső korszakában valamiféle napfogyatkozást, elsötétülést, hanyatlást, tömeges hitehagyást tapasztalunk, de ugyanakkor a remény rendkívüli, új felfakadásának, egy új tavasznak is tanúi vagyunk, amely már megkezdődött a sötétség közepette. Félelmetes végső csaták jönnek, talán a történelem legszörnyűbb küzdelmei, amelyek sok áldozatot fognak követelni. Fontos, hogy megláttassuk az emberekkel, miféle harc ez; igyekezzünk csökkenteni az áldozatok számát, és tenni azért, hogy minél több örök életű ember szülessen a világra. De ne feledjük: az igazi, örök távlat, az igazság távlata az, hogy az Úr már győzött. A harc az Úré, aki mindig kicsinyek és gyengék által zavarta össze az ellenség erőit. Súlyos csaták közelednek, de a háborút megnyertük” – idézi Michael O’Brient a LifeSiteNews.
Magyar Kurír
Létrehozva 2011. október 7.