„Mi a foglalkozásod?” Ez az a kérdés, amit gyakran felteszünk, ha megismerkedünk valakivel, talán épp egy üzleti úton, vagy egy kávézóban. Ez az egyik módja az ismerkedésnek. „Hova jártál iskolába?” vagy „Hol végezted a tanulmányaidat?”. Néha ezek a kérdések merülnek fel egy állásinterjún is. Lehet, hogy ezek érdekes információk, de nem feltétlenül relevánsak a betöltendő pozíció szempontjából.

Mielőtt elkezdtem volna dolgozni, felvettek egy újságírói egyetemi képzésre. Itt elvégeztem az alapszakot, majd a mesterit, de többet tanultam az írásról és a szerkesztésről az első néhány hónapban, mikor elkezdtem szerkesztőként dolgozni, mint öt év alatt az egyetemen. A legtöbb elméleti tudás, amit megszereztem az iskolában, nem bizonyult hasznosnak a mindennapi gyakorlat során.

Ahogy Seth Godin, író, vállalkozó és blogger megfigyelte: „Az iskola, amit 30 évvel ezelőtt négy évig látogattál, nagyon kismértékben járul hozzá ahhoz a munkához, amit végezni fogsz. Itt van, ami számít: A hozzáállásod a munkához. Mit hoztál létre? Mit irányítottál? Hogyan hozol döntéseket? Hogy viselkedsz, mikor senki nem figyel? Nem vagy a magad önéletrajza. A nyom vagy, amit hátrahagytál az emberekben, akikre hatással voltál, a munkában, amit elvégeztél.”

Nagy bölcsesség van abban, amit Godin mond. Egy MBA diploma egy neves üzleti iskolából, vagy egy nagy múltú egyetemről, jól hangzik, de nem mutatja meg azokat a belső tulajdonságokat, amikre egy jó munkatársnak vagy vezetőnek szüksége van. Azt akarjuk tudni, hogy ki milyen eredményeket ért el: mi az, amit véghezvittek, és milyen tapasztalataik vannak, különösen azon a területen, ahol a munkavégzés zajlik. Úgy gondolom, hogy a hozzáállásunk a munkához, és hogy hogyan viselkedünk, mikor nem figyelnek, még fontosabb, mint az, amit elértünk. A Bibliában a Példabeszédek könyve több helyen ír erről:

Nagy elszántsággal közelítsünk a munkánkhoz. A legbiztosabb út a sikeres karrierhez, vagy előrevinni egy vállalat céljait, az a szorgalommal és eltökéltséggel végzett munka, mindig a jelen kihívásaira válaszolva. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít. Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való.” (Példabeszédek könyve 10, 4-5)

Kiválóan és hatékonyan dolgozni. Az olyan személy, aki arra törekszik, hogy megvalósítsa a minőség legmagasabb szintjét, ma ritka a társadalomban. Miután úgy tűnik, sokan megelégednek a középszerűséggel, azokat a szakembereket, akik büszkék arra, amit kérnek tőlük, megjegyzik. „Akiről azt látják, hogy ügyesen dolgozik, az biztosan a királyok szolgálatába fog állni, nem marad az alacsony rangúak szolgája.” (Példabeszédek könyve 22, 29)

Mindig a becsületesség legyen az első. Néha csábító gondolat, hogy információkat ferdítsünk el ahhoz, hogy egy üzletet megszerezzünk, vagy egy szerződést megkössünk, de ahogy a főcímeken olvassuk, vagy a napi hírekben halljuk, a tisztességtelen üzletek kiderülnek, és nagy árat kell értük fizetni. „Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az.” (Példabeszédek könyve 12, 19) „A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az Úr.” (Példabeszédek könyve 20, 10)

Köteleződjünk el az integritás felé. Egy másik fajta kísértés az az, hogy másképp viselkedünk, ha azt látjuk, senki nem néz, és másképp, amikor megfigyelés alatt vagyunk. A becsületes embernek – mindegy, hogy nyilvánosság előtt, vagy egyedül van – a viselkedése állandó. „Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, arról kitudódik az.” (Példabeszédek könyve 10, 9) „A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk.” (Példabeszédek könyve 11, 3)

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2018. május 2.