Hittankönyv felnőtteknek (19)
16. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen
– A Szentháromság –
1.
Jézus Krisztust még a vallásilag közömbös emberek is ismerik. – Mi, keresztények Urunknak és Istenünknek valljuk.
Ismerjük szavait, amit saját magára is érvényesen mondott: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket!” (Jn 13,34). Tőle való ez a mondás is: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért (Jn 15,13).
Minden embernek van valami titka. Ha megfejtjük, rájövünk, mi a magyarázata szavainak, tetteinek. Jó lenne megtudni Jézus titkát!
Jézus titka, magyarázata az Atyaisten. Mindig kereste az Ő akaratát, hozzá imádkozott, az Ő kedvét kereste. Jézust csak az Atyából kiindulva lehet megérteni. Ugyanígy jelen életét is: azt, hogy a Szentlélek által egyházi közösségünkben tovább él. Ennek is az Atya adja magyarázatát.
A Szentháromságról szóló tanítás lényégében nem tartalmaz mást, csak azt, hogy „Isten a szeretet” (1Ján 4,8).
Jézus az Istenről, mint szerető Atyáról beszélt, aki nemcsak bennünket szeret, hanem ő maga a szeretet. Szinte egyenlőségjelet tehetünk a két fogalom közé. Egyetlen a szeretet is, egyetlen az Isten is. Csak egy van belőlük.
Ez a szeretet azonban nem valami fogalom, hanem igazi valóság. Amellett csupa tevékenység, csupa törekvés azért, hogy önmagából kiáradjon, másé is legyen, mást is éltessen és boldogítson.
Isten szeretete végtelen, ezért nem tudja azt teljesen befogadni a világ, sem a csillagok, sem az ember. Csak egy valaki más, aki ugyancsak Isten. Mert csak Isten tud végtelen szeretetet hordozni.
Ez a szeretetkiáradás meg is történt a második isteni személyre, a Fiúra. Aki ezt így köszönte meg: „Én igaz Atyám, a világ kezdete előtt szerettél engem”.
A világ megteremtésének elsősorban az volt a célja, hogy minden ember – az egész világ – részesedjék ebben a szeretetben. Az Atya és a Fiú szeretete nem „zárt rendszer”, hanem kiárad mindenkire, éspedig olyan mértékben, amint az felfogni képes. Az egész világot, minden embert, minden anyagot, a bolygók milliárdjait ez a szeretet tartja fenn.
Ezt a szeretet-kiáradást a Biblia születésnek mondja, hiszen mint az ember születésénél, magához teljesen azonos természetűt hozott létre öröktől fogva: az Atyaisten a Fiúistent. A zsoltáros szavai szerint az Atya mondja a Fiúnak: „Az én Fiam vagy, ma szültelek” (Zsolt 2,6).
Akik igazán szeretnek, azok szeretete egy harmadikra is irányul. Az Atya és a Fiú közös szeretete a Szentlélek. A Szentlélek a szeretet lelke. Pál apostol így ír: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által.” (Róm 5,5)
Az eddigieket hitvallásunk így foglalja össze:
A Fiú az Atyától született, a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik.
2.
Ki ez a Szentháromság, akinek megvallásától függ szinte az üdvösségünk, boldog örök életünk?
Jézus gyakran beszélt róla. Az Atyaistenről azt mondta, hogy jóságos édesatya, magáról azt, hogy szerető barát. A Szentlélekről azt tanította, hogy eljön, bennünk lakik, és segít jónak lennünk: okossága súgja a jót.
3.
Búcsúbeszédében pedig összefoglalta tanítását:
„Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképp nem, legalább a tetteimért higgyétek.
Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amiket én magam cselekszem, sőt nagyobbakat is fog tenni azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban.
Ha pedig tőlem kértek valamit nevemben, azt is meg fogom tenni.
Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek: az igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg őt, mert nem látja és nem ismeri: de ti ismeritek, mert bennetek marad.” (Jn 14,11–17)
4.
Hallottuk, hogyan gondoskodik Jézus Övéiről. Aranyat, ezüstöt nem tud rájuk hagyni. Ennél többet ad: azt a segítségét, hogy hívei olyan szeretet-egységben éljenek egymással, mint ahogy Ő él az Atyával és a Lélekkel.
Ők egymásért és egymásban élnek. Mindegyiket ugyanaz a szeretet fűzi a másikhoz, de megkülönbözteti őket egymáshoz való viszonyuk.
Így lesz a Szentháromság élete minden igazi földi szeretetnek a mintaképe. Így érthetjük meg szüleink irántunk való szeretetét, közösségeink tagjainak és Egyházunk szeretetét. Amikor sokan fognak össze nagy és szent célokért.
A Szentháromság a legtökéletesebb egység. Közös az elhatározásuk, közös munkálkodásuk. Ám a teremtést és a gondviselést az Atyának; megváltásunk művét a Fiúnak; az emberek megszentelését, az Egyház vezetését pedig a Lélek művének tudjuk.
5.
A Szentháromság igazsága hitünk legalapvetőbb titka. Értelmünk nem is bírja felfogni, mert mi csak anyagban és térben tudunk gondolkodni. Annyit mégis bizonyosságként fogadhatunk el, hogy nincs benne ellentmondás, sőt méltó Istenhez és nagyon jó az embereknek. Ez így igaz! Minél nagyobb a misztérium, annál több a szépsége és gazdagabb a tartalma számunkra. Aligha van szebb dolog annál, mint hogy Isten szerető közösségébe tartozunk, és Ő teljesen magáénak tart bennünket.
Ugyanakkor abban is segít, hogy egymásért élő, igazi közösséget alakítsunk ki vele és embertestvéreinkkel.
Egy legenda a következőket beszéli el szent Ágostonról:
A tenger partján sétált, és a Szentháromság titka felett elmélkedett. Egyszer csak egy gyermeket vett észre, aki a tenger vizét igyekezett átmerni egy kicsi gödörbe. „Mit csinálsz?” – kérdezte Ágoston. „Szeretném a tengert ebbe a kis gödörbe hordani!” Ágoston nevetett: „Hogyan képzeled, hogy ezt a hatalmas tengert abba kicsiny gödörbe bele tudod merni, hisz az lehetetlen!” – A gyermek így válaszolt: „Ha én nem tudom belemerni a tengert ebbe a kis gödörbe, honnan gondolod te, hogy a Szentháromság titkát kicsiny emberi értelmeddel fel tudod fogni.!”- Ezután a látomás eltűnt.
Ez a mi hitünk:
Egyetlen az Isten természetében és három a személyében
Megfontolandó kérdés:
- Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval?
Rövid liturgika
A hittitok – Istennek szeretetből adott, de a mi szemünkben rejtélyesnek látszó igazságait, elhatározásait mondjuk hittitoknak, másképpen misztériumnak. Ezeket, mivel Isten életével kapcsolatosak, nem értjük teljesen, így a Szentháromságot sem.
Szentháromság-ábrázolások – A Szentháromság hittitok. Értelmünk fel nem foghatja, egyértelműen nem tudjuk megmagyarázni. Néhány hasonlat – ha sántít is – némi sejtelmet mégis adhat az emberi elmének.
Például: – a háromszög szögei egy háromszöget alkotnak; – a fa gyökerei, törzse és lombja egy fát alkot, – az elektromos áram melegít, világít és motorokat hajt.
A Szentháromság dicsőítése – Legünnepélyesebb a szentmise glóriája. Az imádságokat – például a szentolvasó tizedeit –, a „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek…” imával zárjuk.
Keresztvetésünk kísérő szövege: „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen”; ugyancsak dicsőítés. – Mindennél szebb dicsőítés, amikor keresztény módon élünk!
Lélekajánlás: Szerencsére egyre kevesebb katolikus fél attól, hogy papot hívjon, ha súlyos beteg van otthonában. Ezzel nemcsak a szeretet szolgálatát teljesítik, hanem szép, bár szomorú családi liturgia részesei lesznek.
A szentségek kiszolgáltatása után a pap a beteg ágya mellé térdel és imádkozik érte, hogy a lelke biztos úton mehessen az Úr elé.
Kislexikon
A trinitáriusok rendje – A Szentháromság méltó dicsőítésének feltétele, hogy a keresztény ember szabad legyen. A szerzetesrend fő tevékenysége a fogolykiváltás volt. Emlékét a Makkosmáriai és a Kiscelli (Óbuda) templom őrzi.
Beszéljük meg!
Az emberek közül miért éppen a Boldogságos Szűz Mária élete kapcsolódott legszebben a Szentháromsághoz?
Életünkben mire példakép a Szentháromság?
Ne féljünk szeretetből élni másokért. Ugyanekkor őrizzük egyéniségünket is. Mindenki egyért, egy mindenkiért!
Létrehozva 2024. október 17.