14. Hiszem a bűnök bocsánatát

1.

Az első bűn elszakította az ember szívét Istentől. Jézus azért jött, hogy lehetővé tegye a visszatérést. Az embernek megvan a szabadsága, hogy hazatérjen az Atyához! Ezt a hazatérést nevezzük megtérésnek. Ez egy olyan személyes döntés, amellyel az ember új gondolkodási módot alakít ki magában, új célt tűz maga elé, és új vágyakat ébreszt föl szívében. Most már nem önmaga áll a középpontban, hanem Isten. Nem önmagát akarja minden eszközzel hatalmasabbá tenni, hanem Istent akarja szolgálni önmaga (önzése) megvetéséig. Ez sok döntést, világos megkülönböztetést, új érték-látást igényel, ami a Szentlélek segítségével alakul ki bennünk.

– Az evangéliumban Jézus azzal kezdi nyilvános föllépését, hogy az emberek térjenek meg, mert elközelgett az Isten Országa (Mk 1,15). Jézus mindenkit hív a megtérésre: a formálisan vallásos tömeget, a törvényteljesítésbe merevedett farizeusokat és írástudókat, a csaló vámosokat, az erkölcsileg elzüllötteket. Aki hozzá jött és bűnbánatot tartott, az új élet áldását kapta cserébe. Jézus közelében állandóan új emberek születtek. A megtéréssel Isten Országát kapjuk ajándékba. Ez olyan életformát jelent, amelyben Isten szeretet-uralma valósul meg. Az ember részesülhet Isten vezetésében. A reménytelen ember telve lesz vidámsággal, a csalóból munkaszerető ember válik, az erkölcstelenből tiszta lelkű, az alkoholistából józan életű.

– Mi az, amiből meg kell térni, hogy Jézus tanítványa lehess? Nézd végig szavaidat, gondolataidat, cselekedeteidet és mulasztásaidat! A szavakkal rombolni lehet, embereket tönkre tenni, Istennel való kapcsolatot megsemmisíteni. Hazugság, káromkodás, veszekedés, más kigúnyolása, elutasítása, leértékelése, hibáinak kibeszélése, gyűlölet szítása, gonosz tervek létrehozása – mindez a sok bűn a szavak által jön létre. A rossz szavakat már a forrásuknál kell megragadni: a gondolatnál. Az ember gondolatvilágában formálódik ki, hogy a másik embert ellenségének nézi; parázna helyzeteket, jeleneteket képzel el; itt határozza el a hazugságot, a másik ember kikészítését; itt dönti el, hogy szeretetlen, gyűlölködő lesz vagy hatalomra tör. Ezért nagyon fontos a rossz gondolatokat legyőzni és a szívet Isten erejével megtisztítani. Bűnös cselekedeteinket abba kell hagyni! Legyen az akár lopás, csalás, szexuális kapcsolat házasság előtt vagy azon kívül, italozás, kábítószer, stb. Ameddig abba nem hagyod a bűnös cselekedetet, addig uralkodik fölötted a bűn. A mulasztások bűnét is fel kell ismerni. Ha eddig nem imádkoztál – kezdd el az imát; ha elmulasztottad a szeretet gyakorlását – kezdj el szeretni; ha lusta, rendetlen életet éltél – kezdj el dolgozni és magad körül rendet teremteni!

– A bűn felismerése és megbánása nélkül nincs megtérés. A Szentlélek segít, hogy a bűnt Isten szemével nézd és ne a világ szemével. A világ előtt a bűn (főleg a szexuális bűn) apró semmiség, sőt dicséretes dolog, mert általa lesz az ember “igazi” férfi vagy nő, megszerzi a magáét, “élvezi az életét” – így mondják ezt az emberek. Isten szemével nézve a bűn örök halálba vezet. Azért kell megbánni, mert elkövetésével az ember Isten szeretetét semmibe vette és lelkét a legnagyobb veszedelemnek tette ki. A bánat után a bűnök megvallása (a szentgyónás) már felszabadító és gyógyító jellegű.

– Az új élet vállalása és az ebben való kitartás a megtérés igazi gyümölcse. Az új szokásokat (például imádkozni mások rosszindulatú viselkedéséért, szeretettel viszonozni, megbocsátani azt), új magatartásformákat nehéz mindig megtartani. De mindig számíthatsz Jézus segítségére! A napi imádságban, a heti szentmisében, szentáldozásban erőforrást fogsz találni. Az az imaközösség, amely körülvesz, szintén segít. Szükséged van ezekre a segítségekre, mert a gonosz lélek egy idő után kedvetlenséget támaszt benned az új élettel – Krisztus követésével – szemben. Azt akarja elhitetni veled, hogy a régi élet jobb volt. Az is előfordulhat, hogy reménytelenséget ébreszt benned, ha egy-egy bűn újra előfordul. Azt akarja bemagyarázni neked, hogy képtelen vagy Jézus követésére, ne is próbálkozz vele. – Ezekkel a kísértésekkel keményen szembe kell szállni és nagy bizalommal Jézushoz menni! Ő végtelenül irgalmas és nagyon szeret téged. Mindig megadja a reményt és az újrakezdés kegyelmét.

– A megtért ember “új teremtmény” (2Kor 5,17). Pál apostol saját maga is megtapasztalja ezt. Damaszkuszi megtérése gyökeresen megváltoztatta életét. Ez a változás nemcsak a gondolkodására, cselekedeteire vonatkozott, hanem arra is, hogy Jézus belépett a szívébe. “Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20) – mondta. A lelki élet így azt jelenti, hogy folyamatosan belenövünk Krisztusba. Engedjük, hogy a Szentlélek formáljon minket, hogy imádságunk, szeretetünk, munkánk Krisztus imája, szeretete, munkája legyen. Hogy általunk és bennünk megdicsőítse az Atyát (Jn 16,14). “Az új élet tehát nemcsak erkölcsi értelemben vett megújulás, hanem ontológiai többlet… részesei lehetünk Isten természetének (2Pt 1,4), “ahogy földi életünket lelkünk tartja fenn bennünk, krisztusi életünket pedig a Szentlélek.” (ELŐD ISTVÁN.)

– Minden ember felteszi magának egyszer a kérdést: ki vagyok én? Miért vagyok a világon? Erre a kérdésre mindaddig nem találja meg a választ, amíg meg nem tér. A dolgok nem tudják betölteni végtelenre irányuló vágyait. Megtérése előtt úgy érzi magát az ember, mintha idegen országban élne.

Megtérésekor azt érzi, hogy minden a helyére került. Haza érkezett. Itt elfogadják és szeretik, minden közel kerül hozzá, és örömmel tölti el. Békét érez, erőt és harmóniát. Isten szeretete körülveszi, és biztos alapokra állítja. Természetesen a problémákkal továbbra is szembe kell nézni. Nagyon nehéz lehet elviselni egy italozó férjet (vagy kritizáló feleséget), drogos fiadat (vagy lányodat), vagy szomszédaidat, akik meglopnak, rágalmakat terjesztenek rólad. A megtérés után azonban ezek “kívülre” kerülnek, mert szíved középpontjában Isten él. Lehet, hogy egy időre még elszomorítanak, de a belső béke, amit az Úr benned való lakozása ad, újra és újra eltölt.

A fenti problémák nem tudnak már összetörni, mert Isten erőt ad (vö. Szent Rita és részeges férje). Előfordulhat, hogy egy fiatalasszonyt elhagy a férje. Ezután egyedül neveli három kiskorú gyermekét. A férj nem ad rendszeresen pénzt a gyermekekre. Sőt szeretné kiforgatni őt vagyonából és a lakásból. Az asszonynak nyilvánvalóan meg kell védenie gyermekei jogát, és azt, hogy rendesen éljenek, de nem szabad engedni a gyűlölet és bosszúállás gondolatának. A csalódás könnyen létrehoz szívünkben egy állandó gyűlöletet vagy neheztelést, ami megrontja Istennel való kapcsolatunkat. A nehéz helyzetet rá kell bízni Istenre, és Neki felajánlani a csalódás fájdalmait. Így mindent meg lehet szentelni és Istenhez kapcsolni.

2.

Ha jobban megismerjük Jézust és a Mennyei Atyát, annál jobban rádöbbenünk, mi a bűn:

– nemcsak helytelen viselkedésünk (amelyet esetleg más is észrevett);

– nemcsak amivel érzékeny lelkiismeretünk vádol minket;

– nemcsak egyik-másik magánügyünk;

– hanem az, hogy semmibe vettük Isten szeretetét, melyet Jézus keresztje által nyilvánított ki a legjobban. Ez mutatja, hogy bűnössé lettünk megtérésünk óta, jófeltételünk ellenére is.

3.

Egy bibliai ember, akinek lelkiismeretét Isten a próféta szavával ébresztette fel, ilyen megdöbbentő szavakkal vallotta be, hogy bűnös:

„Könyörülj rajtam, Istenem,

hiszen irgalmas és jóságos vagy,

mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat!

Mosd le bűnömet teljesen,

tisztíts meg vétkemtől!

Gonoszságomat beismerem,

bűnöm előttem lebeg szüntelen.

Egyedül teellened vétettem,

ami színed előtt gonosz, azt tettem” (Zsolt 51,3–6)

4.

Ez az ember nem volt más, mint Dávid király, aki súlyos, nagy bűnt követett el. Házasságtöréssel családi életet tett tönkre, s álnokul megölette az ártatlan férjet, egykori barátját. Az ügy kitudódott, és mint országra szóló botrány sok alattvalónak adott rossz példát.

A jó lelkiismeret többnyire magától jelzi a bűnt. Például ha elmulasztjuk életünkben a köteles szeretetet, s vele az imát és a szentmisét is. Ha nem nyújtunk másoknak segítséget, sőt kárt okozunk nekik, bűnbe visszük őket. A lelkiismeret rendszerint igazságos bíró, amikor eldönti, vajon előre tudtuk-e, hogy halálos bűn fenyeget. Ítél abban is, hogy teljesen szabad elhatározással döntöttünk-e a bűn mellett. Így bizonyosodunk meg, hogy kisebb vagy nagyobb-e a bűnünk.

5.

Emberi életünk titkai, érthetetlenségei közül az egyik legnagyobb a bűn titka. Sohasem tudjuk teljesen megérteni, hogyan, és miért is követhettük el! Miért vonzódunk a rossz felé? Alapvető jogunk az igazi boldogság utáni vágy, s mi mégis igazságtalanságra vetemedtünk, arra, hogy önmagunk útját járva keressük a boldogságot. Ezzel Isten szeretetét utasítjuk vissza. – Emberi öntudatunk gyakran csap át a kevélységbe: Isten helyébe képzelve magunkat, mi akarjuk megszabni életünk törvényeit.

Emberi természetünk súlyos következményeit Isten azzal akarja megszüntetni, hogy állandóan hív a megtérésre: szüntelenül hirdeti nekünk a megbékélés örömhírét.

Az ószövetségi nép számára az évenkénti bűnbánati „hosszúnap” szertartásai, a bűnökért bemutatott áldozatok, a bűnbánati zsoltárok elimádkozása, a próféták megtérést hirdető prédikációi szereztek megbékélést. Fontosnak tartották még az alamizsnát is.

Az Isten országának eljövetelét hirdető Jézus első szavai egyúttal a megbékélést is meghirdették: „Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében!” (Mk 1,15).

Megfontolandó kérdések:

129. Mi kísért minket a bűnre?
130. Hogyan győzhetjük le a kísértést?
131. Ki követ el bűnt?
132. Hányféleképpen követhetünk el bűnt?
133. Ki követ el halálos bűnt?
134. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel?
135. Ki követ el bocsánatos bűnt?
136. Mit kell tennie annak, aki kifelejtett halálos bűnt a gyónásból?
137. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt?

Rövid liturgika

A bűnbánati liturgia az ige-istentisztelet egyik fontos része. Azért végezzük, hogy Istentől és egymástól bocsánatot kérjünk, kisebb bűneinkre pedig bocsánatot nyerjünk.

A bocsánatos bűnöket eltörli, ha templomba lépéskor bűnbánó szívvel keresztet vetünk a szenteltvízzel, és hittel meghallgatjuk az evangéliumot.

Kislexikon

Íme, az Isten báránya… (Jn 1,29). Ezekkel a szavakkal mutatott Keresztelő János Jézusra. Bizonyára a zsidók életét megmentő húsvéti bárányra és kiömlő vérére gondolt (Kiv 2,15). Szent Pál nyomán mi, keresztények Jézust tartjuk az igazi húsvéti báránynak.

A böjtölés (kenyéren és vízen) bűnbánati szokás. A böjtölés egyik célja ma is a bűnbocsánat kegyelmének megnyerése.

Beszéljük meg!

Van-e olyan bűn, amelyre ne lenne bocsánat?

Nincs!. Kivéve azt az egyet, hogy ha nem hisszük, és megátalkodottságunkban nem is kívánjuk a bocsánatot. „Minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot, bűne örökre megmarad” Mk 3,28–29). Ez azt jelenti, amikor valaki halála pillanatában sem bánja meg bűneit.

Létrehozva 2024. szeptember 14.