11. Hiszek a Szentlélekben

1.

Bizonyára hallottatok már a karizmatikus megújulásról. Vannak katolikus keresztények, akiket eltölt a Szentlélek, és a Lélek erejével evangelizálnak. Napjainkban egyre többet beszélnek ezekről az igazán elkötelezett keresztényekről. A Szentlélekistenben való nagyon erős hit és szeretet jellemzi őket. Bátran felteszik a kérdést: ha Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, akkor a Szentlélek miért lenne más napjainkban, mint az apostolok és az első keresztények idejében? Miért ne művelhetné kegyelmének csodajeleit, miért ne ajándékozná rendkívüli adományait, a gyógyítást, a jövendölést, a prédikálást ugyanúgy, mint akkoriban? Ezeket a lelki adományokat (karizmákat) azért adja a Szentlélek, hogy felépítsük az Egyházat, Krisztus titokzatos testét. Suenens bíboros azt írja egyik könyvében, hogy minden keresztény arra hivatott, hogy karizmatikus legyen. Mert minden keresztényben ott van a Szentlélek. Jó lenne, ha minden keresztény úgy várná és hívná őt, mint az első keresztények tették! Bizonyára új pünkösd érkeznék el Egyházunkba!

Mi is szívből kívánjuk ezt. Először azonban tudnunk kell, milyen volt az első pünkösd. Az is fontos, hogy megismerjük a Szentlélek munkáját Egyházunkban és életünkben.

2.

Csodálatos, ahogyan szent Pál bizonyítja, milyen fontos számunkra a Lélek. Akiben jelen van, abban tevékenykedik is: csupa munkálkodás. Segít, hogy igazán értékes és Istennek tetsző keresztény életet éljünk.

Közösségünk kerthez hasonlít, melyben egymás mellett állnak a finomabbnál finomabb termésű fák. Szent Pál megnevezi a gyümölcsöket, melyeket a Szentlélek érlel: „A Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22–23).

A Lélek termése azonban még ennél is bőségesebb: mérhetetlen. A Szentírás egy másik felsorolása a Lélek ajándékait számlálja el, mégpedig hetet: „Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke” (Iz 11,2).

A Lélek szerint éljetek!

3.

Isten népének történetében a legnagyobb esemény mégis az volt, amikor maga az Ajándékozó is ajándék lett:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyijukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket”. (ApCsel 2,1–4)

4.

Imádhatjuk-e mint Istent ezt a csodálatos erejű és jóságú Lelket? A leghatározottabban állíthatjuk: igen, imádhatjuk, mert Isten! Ennek igazolására gondoljuk végig a pünkösdi eseményt!

Ha a Szentírás azt akarja kifejezni, hogy Isten jelen van és kijelenti magát (teofánia), szinte mindig viharról, tűzről, szélvészről ír. A Biblia régi olvasóinak szemében ezek a képek a láthatatlan Istent jelentették.

Isten Sínai-hegyi megjelenését, a Tízparancsolat kihirdetését sűrű felhő, mennydörgés és villámlás kísérte. A Szentírás pünkösdről szóló leírása is teofánia. A tűz, a láng és a szél említése a Szentlélek-Isten kiáradását mutatja.

5.

Az Apostolok Cselekedeteinek könyve – melyet a Szentlélek evangéliumának is szoktak nevezni – az első pünkösdi esemény mellett jó néhány más alkalmat is említ, amikor a Lélek kiáradt a hívőkre: megmozdult a föld, amikor nagy bajukban, szorongattatásukban imádkoztak. Tapasztalható módon jelent meg közöttük a Szentlélek (ApCsel 4,29-31).

Vajon, mind a mai napig folytatódik ez a kiáradás?

Igen. A Szentlélek minden őszinte hívásra eljön. A keresztségben és a bérmálásban lelkünkbe száll és bennünk lakik. Lelkünket megszabadítja a bűntől, és saját jósága számára foglalja le. Megjelöl minket magának, s ez a pecsét örökre ott ragyog lelkünkön. Bűneinkkel és világias gondolkodásunkkal azonban el lehet zárni a Szentlélek erőforrását. Ezért fontos felnőttkorunkban megtérni, tudatosan kérni, hogy a Szentlélek árasszon el bennünket újra. Újítsa meg a keresztségben kapott Lélek-erőt bennünk.

Hívő közösségünket a Lélek összeköti, eggyé forrasztja. Az általa kiválasztott személyek útján vezeti Egyházát, és óvja a tévedésektől. Aki bűnös közülünk, azt meggyőzi bűnéről, és a bűnbocsánat szentségében újjáteremti az örök életre.

Ez a mi hitünk:

A Szentlélek Isten, az Atya és a Fiú személlyé vált szeretete. Kiáradása életet, szentséget és termékenységet ajándékoz a világnak.

Megfontolandó kérdések:

56. Ki a Szentlélek?
57. Miért jött el a Szentlélek?
58. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az Egyházban? Te milyen karizmát kaptál a Lélektől?

Rövid liturgika

Piros pünkösd – A piros a tűz és a vér színe. A lángoló szeretet, a bűnök salakját kiégető tűz, a vértanúk vére a Lélek munkájára mutat.

Pünkösd – görögül pentekosztész – azt az ötven napot jelenti, mely a húsvétot köti össze a Szentlélek eljövetelének ünnepével. Az első keresztény pünkösd egybeesett a zsidók pünkösdjével. Náluk a Sínai törvényadás emlékünnepe és aratási hálanap.

Karizmák a láthatatlan Lélek érzékelhető megnyilvánulásai, kegyelmi ajándékai. Ezek segítenek Jézus Egyházában élnünk és szolgálnunk. Beszélünk prófétai, gyógyító, karizmáról, vagy a nyelv-ima karizmájáról. A keresztény szeretetszolgálatban szintén karizmák segítik a hívek áldozatos, felelős munkáját.

A Szentírás, főleg az ApCsel és szent Pál levelei sok más lelki adományról is tudósítanak, melyek szintén a Szentlélek ajándékai, pl: a vigasztalás, együttérzés karizmája.

Kislexikon

A pünkösdi királyság igen rövid ideig tartó uralom. A kifejezés régi népszokásra vezethető vissza.

Beszéljük meg!

Jézus keresztelésénél a Szentlélek galamb alakjában történő megjelenéséről olvasunk. Pünkösdkor pedig tűzről hallunk.

A galamb szimbolizálja a szelídséget: a Szentlélek senkihez sem akar erőszakkal eljönni, de ha hívjuk őt, akkor szívesen jön hozzánk. A lelki tűz, a lelkesedés nagy érték fáradt, depresszióra hajló korunkban. Ezt a belső tüzet adja meg a Szentlélek – ha kérjük tőle – hogy lendületesem dolgozzunk, és tüzes szívvel szolgáljuk Jézus plébániánkon, vagy az imacsoportban.

Csodálatos gyümölcsöket hoz a szeretet tüze is, amelyet áthat a Lélek, sok boldogság terem belőle a családban és más közösségekben. Ha ki nem oltjuk, életünket széppé és értékessé, a szeretetben erőssé teszi.

Sík Sándor így fejezi ki hitét a Szentlélekben:

Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet:
A Szellemet, aki a Szeretet.
Aki Szent Péter ajakán rivall,
Hegyeket bont, szíveket áthidal,
És hét csatornán csorgatja beléd
Az élesztő kegyelem kútfejét
Ki tüzet gyújt az embergondolatnak.
Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak
És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz.
Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket.

Létrehozva 2024. augusztus 8.