P. Otto Herzog, Carl Alexander von Württemberg egyike a legjobb tanúknak a 20. század elejétől a közepéig, és jó ismerője a szabadkőműveseknek. Szerencsésnek tartom magam, hogy birtokomban van nyilvános előadása, amit 1957-ben a beuroni kolostorban tartott a szabadkőművességről.

Ez az előadás néhány oldalas, de színes, és a múlt története nemcsak élő, hanem rávilágít a hátterére, és a szabadkőművesek  aktivitására,  és  olyan  történelmi  befolyásukra, amilyet normál polgár nem is sejt.

Odo von Württemberg OSB atya
„P. Otto Herzog, Carl Alexander von Württemberg herceg 1896. március 12-én Herzog Albrecht herceg és Margarethe von Württemberg hercegnő, Ausztria főhercegnője fiaként született a stuttgarti hercegi koronázási palotában. 1898 és 1900 között Carl Alexander Potzdamban élt szüleivel, ahol apja az 5. díszszázad lovassági brigád parancsnoka volt. 1906 és 1908 között a család Kasselban tartózkodott, amíg az apa generálisként vezette a porosz hadsereget. 1906. március 12-én, a születésnapján a fiatal herceget a hagyománynak megfelelően kinevezték hadnaggyá. 1914-ben érettségizett.

Az  első  világháborúban  fiatal  tisztként  a  nyugati  fronton  és Olaszországban vett részt, mint tiszt. 1914 karácsonyán kinevezték főhadnaggyá. 1916-ban kinevezték századossá. Egy aknarobbanás során háborús sebesülést szenvedett, majd kitüntetéseket kapott. 1918-ban, a forradalom kitörésekor búcsút vett a katonaságtól, és az Altshausen kastélyba költözött. 1919. szeptember 27-én a fiatal Herzog jelölt lett a beuroni bencés apátság kolostorában.

1920. február 8-án Odo testvér néven kezdte meg a noviciátusát. Fogadalmát 1921. február 10-én tette le. 1921. augusztus 10-én Raymund Netzhammer OSB érsek pappá szentelte.”

A könyvrészlet elolvasható itt.

Létrehozva 2018. augusztus 13.