A pápák és a szabadkőművesség
(Armin Schwibach: „Az Egyház ítélete a szabadkőművességről és más hasonló titkos szervezetekről változatlan marad”)
Róma (www.kath.net/Zenit)
»Mi a szabadkőművesség? Egy filantropikus társaság, amely a testvériségért és az egyenlőségért száll síkra? A felvilágosodás világítótornya vagy egy kétes hatalom központja? Miért ítéli el az Egyház egyértelműen, és miért bünteti kiközösítéssel „Latae sententiae” a szabadkőműves titkos szervezetekhez és páholyokhoz való tartozást? Mi a szabadkőművesség ellenséges magatartásának és gyűlöletének alapja a katolikus Egyházzal szemben?
Ennek és további kérdéseknek járt utána Angela Pellicciari, olasz írónő és történész egy nemrégiben megjelent: „A pápaság és a szabadkőművesség” („l Papi e la Massoneria”) című művében.Ez a téma nemcsak Olaszországban bír jelentőséggel. Az ország és a civil társadalom sok területén (politika, gazdaság, vállalatok, pénzügyek, egyetem- és oktatásügy, de részben a klérus is) szembesül és keveredik a szabadkőműves szövetségek sokszínűségével.
Németországban is téma lett – mindenekelőtt a politikusok és képviselők vonatkozásában – a szabadkőművesség és a titkos társaságok „A szabadkőművesség fekete könyve” kapcsán váratlan, és nagyrészt rejtett módon újra aktuális lett (Guido Grandt: „A szabadkőművesség fekete könyve – a francia forradalomtól Uwe Barschel-ig”, Kopp-Verlag Rottenburg, 2007; Magyar nyelven: Raffay Ernő: „Harcoló szabadkőművesek”, Bp.; Monus Áron: „Összeesküvés és a Nietschei birodalom és – szabadkőműves öszszeesküvés”, Magánkiadás).
A könyvrészlet elolvasható itt.
Létrehozva 2018. augusztus 19.