Péter pásztori megbízása

Amikor Jézus azt mondta: „Én vagyok a jó pásztor, aki életét adja juhaiért”, és utalt arra, hogy más juhai is vannak, a jövendő pogány-keresztények,  akkor  logikus,  hogy  a  pásztori  hivatal  nemcsak Péterre korlátozódik. A jövőben egyre növekvő nyájnak, a kis mustármagnak, mely az Egyház nagy fájává lesz, pásztorra van szüksége.

Jézus Péter pásztor-hivatalának adta a nyáj (Egyház) oldás-kötésének a kulcsát. Jézus korának nyelvében volt egy megszokott, érthető metafora.
A kulcsok joga számunkra is a háziúr jogát jelenti. A mennyország kulcsának az a tulajdonosa, aki kinyitja vagy bezárja a kaput a Mennybe, Jézus üdvközösségébe. Kötés és oldás a zsidó rabbiknál azt jelenti: tiltást elrendelni és engedélyt adni. Tehát amit Péter (pápa) a földön eldönt, azt a Mennyben eleve elfogadják.

Az evangélikus keresztények ezzel a magyarázattal természetesen nem értenek egyet, mert ha Jézus akarta volna a pápai hivatalt, akkor elszakadásuk és tanításuk nem lenne megalapozott. A protestánsok szerint ezt Jézus egyedül Péternek mondta. Luther Márton véleménye téves, hogy a megbízás csak Péterre korlátozódott, és római vértanúhalála után érvényét vesztette.

Jézus ezt a megbízást örökérvényűnek adta, amikor azt mondta, hogy a pokol kapui sem vesznek erőt rajta. Ebből az következik, hogy az Egyház az idők végéig tart, hisz Ő maga mondja: „Én veletek vagyok a világ végéig.” (Mt 28,20)

Ha Péter csak a haláláig kapott volna megbízást, hogyan keletkezhetne és épülne az Egyház, hogyan lehetne a kis mustármagból fa, hogyan maradhatna fenn alapok (pápai hivatal és pásztori hivatal) nélkül?

A könyvrészlet elolvasható itt.

Létrehozva 2018. augusztus 29.