Isten soha nem fordított hátat az embernek, ennek mindig az ellenkezője történik. Nem a hitetlenség az emberiség igazi problémája, hanem az, hogy kételyeire nem jó helyen keresi a feleletet. Vagy ami még rosszabb, egyáltalán nem keresi. Tamásnak sem tett Jézus szemrehányást, hitetlensége miatt. Mi több éppen (csak) őmiatta jelent meg ismét a tanítványok között.

Elolvasásra: Jn 20, 24-29

Egy humán tudományokkal foglalkozó kis szakközösségben nemrégen a halálról esett szó: pszichiáterek, pszichológusok, demográfusok, szociológusok, pedagógusok, teológusok voltak együtt szép számmal. Főképpen a meghalás kérdése körül forgott a beszélgetés, az eutanázia vetődött fel, a kegyes halál. Meddig mehet el az orvos, meddig a gyógyítás, honnan számít már kínzásnak – erről folyt a beszélgetés. Azután más kérdések vetődtek fel: egy híres könyv adatai az onnan túlról visszajöttek vallomásairól. Valaki a halál utáni életről szólt, mire egy jelenlévő fanyarul megjegyezte, hogy arról ne beszéljünk, onnan még nem jött vissza senki.

Egy neves jó orvosasszony csöndesen megszólalt: – De igen, Jézus Krisztus visszajött onnan.

Gyermekkoromban úgy mondták, mintha angyal repült volna át felettünk – olyan csönd támadt, és valami különös módon az egész légkör megváltozott! Hirtelen úgy éreztem, Ő most Valóban megjelent közöttünk. És Ő változtatta meg az egész beszélgetés menetét, hangnemét, módját.

Az írás itt olvasható.

Létrehozva 2012. november 10.