A világjárvány gyakorlatilag mindannyiunkat érintett, és bár a szörnyű hírek véget értek, hatása még hónapokkal azután is érezhető volt, hogy az egészségügyi tisztviselők a válság végét bejelentették. Ezek közé tartozott a munkaerőpiacra gyakorolt hatása.

A világjárvány csúcspontján az olyan vállalkozások, mint az éttermek és a kiskereskedelmi üzletek kénytelenek voltak bezárni. Azok a munkahelyek, melyek tovább működtek, a dolgozók gyakran otthon, számítógépen végezték munkájukat. A COVID-19 előtt a legtöbb vállalkozásnak nem okozott gondot, hogy szükség esetén betöltse az üres álláshelyeket. A világjárvány végét követően azonban sok munkáltatónak nehézséget okoz, hogy a rendelkezésre álló állások betöltésére munkaerőt találjon.

A „Munkatársat keresünk” táblák mindenütt felbukkantak. Egyes éttermekben a vendégeket olyan feliratok is fogadták, mint pl: „Kérjük, legyenek türelemmel. Kevés a dolgozó. Legyenek hálásak azokért, akik hajlandóak dolgozni”. Ez a probléma még most is fennáll. Ennek a munkaerő hiánynak több oka is van, de ezekkel most nem foglalkozunk. Egy dolog biztos: Olyan furcsa időszakot élünk, amikor egyes területeken több az üres munkahely, mint ahányan hajlandóak betölteni azokat. Amikor az emberek az állami támogatások miatt pénzügyi védőhálóval rendelkeznek, kevésbé motiváltak arra, hogy visszamenjenek dolgozni. A Biblia bölcsen megjegyzi: „A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.” (A példabeszédek könyve 16, 26)

Ahogy ez az új szemléletmód a munkával kapcsolatban folytatódik, új módszereket kell kitaláljunk arra, hogyan motiváljuk az embereket a munkára. Az egyik mód egy régi igazság megerősítése – hogy a munkában a méltóság megtalálása fontos. Ha vezetői szerepben vagyunk, törekednünk kell arra, hogy alkalmazottaink érzékeljék és értékeljék ezt a méltóságot. Íme néhány bibliai alapelv, amelyet érdemes megfontolni:

A munka kezdettől fogva Isten ötlete volt. A Biblia teremtésről szóló beszámolójában, miután a szentháromság Isten megteremtette az embert „a mi képmásunkra, a mi hasonlatosságunkra” (Mózes első könyve 1,26), az első utasítása az volt, hogy az emberek menjenek dolgozni. „Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen! Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek!” (Mózes első könyve 1, 28-29)

Az engedetlenség megnehezítette a munkát. Minden jól ment, amíg Ádám és Éva szembeszegült Isten parancsával, és evett a jó és a rossz tudásának fájáról. Helytelen cselekedetük eredménye, amit a Biblia bűnnek nevez, Isten kijelentése volt: „… legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! … Arcod verejtékével egyed a kenyeret…”

A munka lehet kemény, ugyanakkor nagyon kifizetődő. Ahhoz, hogy megtaláljuk a méltóságot a munkánkban, meg kell válaszolnunk néhány fontos kérdést. Ezek közé tartozik: „Miért dolgozunk?” és „Kit szolgálunk végső soron?”. Ezekre a kérdésekre a Szentírás több helyen is választ ad: „Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. … Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget. Az Úr Krisztusnak szolgáljatok!” (Pál levele a kolossébeliekhez 3, 17, 23-24)

Munkánk során ügyfeleinket, munkaadóinkat és végső soron Istent szolgáljuk. Mindannyian megérdemlik a legjobbunkat.

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2023. szeptember 12.