Egy éve tört ki az orosz-ukrán háború. Azóta sokan, sokféle szempontból elemezték, hogy milyen okok vezettek a háborúhoz és milyen módon érhet az véget. Vannak globalisták és nacionalisták, cinikusok és moralisták, fukuyamai idealisták és mearsheimeri realisták, apokaliptikusok és triumfalisták, és ezek mindenféle szubjektív és objektív árnyalatai. Én is nagyon sok elemzést meghallgattam, megnéztem, órákig tudnék mesélni arról, ami összeállt a fejemben. De erről inkább a szakértők beszéljenek. Ehelyett azt a nyolc szempontot foglalom most össze, amelyeket a Bibliát olvasva tartok fontosnak a hozzáállásunk kialakításában. Nem szenvtelenül írom ezeket, de nem is az érzéseimre akarok támaszkodni, hanem arra, amit Isten igéje alapján a világról és az emberi szívről megértettem.

1) A háborúk az ember bűne miatt vannak. Következményei annak, hogy Isten ellen fellázadva autonóm „istenekké” váltunk, akik magunk döntünk jóról és rosszról (1Móz 3,22). Teremtőnktől elszakadva önzők, irigyek, viszálykodók lettünk, tele mohó kívánságokkal és rablásvággyal, és mivel másokról is azt feltételezzük, hogy önzők és viszálykodók, nem bízunk egymásban. Mivel nem bízunk egymásban, mi akarunk a legjobb pozícióban lenni, hogy ne mások vegyék el, ami nekünk van, hanem mi vehessük el tőlük, amire szükségünk van. Jakab írja: „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák ezeket? Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok, de nem kapjátok meg…” (Jak 4,1-2) A népek és birodalmak mohósága is az emberi szív bűnös indulataiból származik.

2) Isten a világ szuverén uraként felemel és letaszít birodalmakat. Ézsaiás próféta írta Asszíriáról, amelyet Isten Izráelre hozott föl ítéletként: „De ha véghezvitte az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemen, megbünteti majd az asszír király dölyfös szívének gyümölcsét és nagyralátó szemének dicsekvését. Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt, és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait, értékeiktől megfosztottam őket, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket. (…) Dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Hát henceghet a fűrész azzal szemben, aki őt húzza? Mintha a bot akarná azt suhogtatni, aki őt fölvette, és a vessző fölvenni az embert! Ezért az Úr, a Seregek URa sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire, és dicsősége alatt láng lobban majd fel, tűznek lobogása.” (Ézs 10,12-16)

3) A birodalmak ragadozók, amelyek erőfölényükkel visszaélve fenyegetik a kisebb nemzetek létét. A birodalmak is kis kezdetből nőttek naggyá, és nagyra nőve hegemón szerepüket védik más birodalmaktól, saját hatalmuk biztosítása érdekében pedig az erőtlenebbeket zsarolják, fenyegetik, igázzák le. Amikor Dániel próféta a kor egymást követő birodalmairól kapott látomást, mindegyiket ragadozó állatként látta: az első oroszlán sasszárnyakkal, a második medve három bordával a szájában, a harmadik négyfejű párduc madárszárnyakkal a hátán, a negyedik tízszarvú fenevad vasfogakkal, amely eszik, rág, és a maradékot eltapossa (Dán 7,3-7). Ebben a háborúban is ragadozó birodalmak gigászi küzdelmét látjuk, a vesztesek pedig a kisebb népek, amelyeket a nagyok prédaként kezelnek.

4) A háborút Oroszország robbantotta ki, de a Nyugat (az Egyesült Államok vezetésével) szintén birodalomként viselkedik. Oroszország vétkét jól illusztrálják a donbasszi vérszivattyúk és a rommá lőtt városok. Azonban a világot most sem lehet egyértelműen jókra és gonoszokra osztani. Az ukrán zászlóba öltözött Nyugat erényfitogtatása nem rejti el a tényt, hogy a világ jelentős része a történelem fukuyamai végét a Nyugat birodalmi törekvéseként élte meg, és a legtöbb ország ma sem lát lényegi különbséget Oroszország agressziója és a Nyugat imperializmusa között. Hiába kezeli a Nyugat morális kereszteshadjáratként az Oroszország elleni háborút, a föld nemzeteinek többsége a Nyugatot is agresszornak látja, az ellene folytatott harcot pedig jogos önvédelemnek. A valóság az, hogy a morális üzeneteket megfogalmazó zászlók alatt most is birodalmak birkóznak egymással a hegemón szerepért.

5) „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5,9). Nem könnyű szerep, és nem is mindig egyértelmű, hogy ki törekszik valóban békére.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. március 2.