Tudjuk, hogy a magányban könnyebb rátalálni Isten jelenlétére. Mégis félünk tőle.

Mindannyian átéltük már, és elmondhatjuk, hogy – bár vannak pillanatok, amikor szükségünk van arra, hogy egyedül legyünk – emberi természetünk szerint nagyon is társas lények vagyunk.

A magányt sokszor megoldandó problémának, betöltendő űrnek tekintjük, s olykor csakugyan ezeket jelenti. Ám a magány szépen gondozott kert is lehet, amelyben az Úr bőséges lelki termést növel. A magányosság lehet jelzés, hogy szükségünk van egy társra – de lehet alkalom is, hogy tudatosítsuk Jézus jelenlétét.

Sok szent magasztalta a magányt. Csodálhatjuk a hűségüket, ahogy remeteként vagy szemlélődő szerzetesként, a világtól elzárva éltek. Azonban az ő hivatásukon kívül a magányos élet aligha vonzó. Még a szentek is megszenvedhetik a magányt.

Morus Szent Tamás tizenöt hónapot töltött magánzárkában, miután VIII. Henrik felségárulással vádolta meg. A magafajta társaságkedvelő és családorientált ember számára borzasztó megpróbáltatás lehetett ez, mégsem tudta megtörni, hogy megtagadja a hitét.

Aquinói Szent Tamás, aki sok-sok órát töltött egyedül olvasással, elmélkedéssel, írással, egyszer megjegyezte: „Társ nélkül semminek a birtoklása nem jelent örömöt.” Hozzátette: „Az állatoktól és a növényektől eltekintve [a kertben] rá tud törni az emberre a magány.”

Szent Fabiola, akit barátság fűzött Szent Jeromoshoz, állítólag annyira társasági lény volt, hogy rövid ideig sem bírta elviselni az egyedüllétet. Szent Jeromos jegyezte meg róla, hogy „úgy gondolta, a jó lelkigyakorlatos helyszín az, ami a fogadó mellett van.”

Szintén társaságkedvelő szentként ismerjük X. Piuszt, akit a 20. század elején választottak pápává. Évszázados hagyomány szerint a pápa mindig egyedül étkezett. X. Piusz azonnal szakított ezzel a hagyománnyal, és mindig igényt tartott az asztaltársaságra. Barátokkal, hozzátartozókkal, papokkal, követekkel, segítőkkel vagy éppen a pápai kertekben dolgozó munkásokkal étkezett együtt, mikor kit vendégelhetett meg.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. május 16.