25. A betegek szent kenete

1.

Elgondolkodtató, hogy Jézus egész életében jót tett, mégis alig találkozott résztvevő, megértő szeretettel. Főleg az írástudók és farizeusok voltak vele szemben támadók, gyűlölködők, kegyetlenek. Sokat szenvedett az emberek rosszindulata miatt. Csak tanítványai és az asszonyok kis csoportja állt ki mellette.

2.

Jézus, a fájdalmak férfia, ismerte a szenvedést. Megdicsőülésekor pedig egynek vallotta magát minden szenvedő emberrel. Azóta is bizonyítja, hogy együtt érez velük. A szeretetet, amit kapnak, úgy veszi, hogy neki adják.

Határozott kívánsága, hogy a betegek gondozása szívügye legyen övéinek. „Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok” (Mt 10,8).

Az apostolok szó szerint teljesítették a parancsot; Péter és János Jeruzsálemben, Pál meg Lisztrában mindenki szeme láttára gyógyított meg születésüktől béna betegeket. Amikor pedig – még az apostolok idejében – véget értek az ilyenfajta gyógyulások, továbbra is teljesítették a parancsot, de ekkor már a betegek szentségében, és a gyógyítás karizmájában rejlett a gyógyító szeretet.

3.

Szent Jakab apostol azt tanácsolja híveinek, hogy saját maguk és hozzátartozóik bajában vegyék igénybe a papok szolgálatát.

„Beteg valamelyiktek? Hívassa el az egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer. Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése.” (Jak 5,14–16)

4.

Az apostol szavából megtudjuk, hogy ima közben az olajjal történő megkenés egyfajta bűnbocsátó szentség is. Jézus ugyanis mindig összekötötte gyógyításait a bűnök elengedésével. „Bízzál fiam, bocsánatot nyertek bűneid… Kelj föl, fogd az ágyadat és menj haza” (Mt 9,2 és 6).

Jézus fő feladata Isten országának építése volt. Ezért kellett legyőznie a gonoszt. A gonosz műve ugyanis a bűn, ennek következménye pedig a betegség és a félelmetes halál.

Az Egyház papjai amikor a betegeket szolgálják, Jézusnak nem csupán a példáját követik, hanem jelenvalóvá is teszik őt a betegágy mellett. A szentség érzékelhető jelei, az olajjal való megkenés és az ima biztosan jelzik Jézus jelenlétét, sőt segítségét is: a bűnbocsánatot és a gyógyítást.

Az eszméletét vesztett haldokló keresztény is megkaphatja a szentkenetet. Teste már nem, de lelke mindenképpen megerősödik az utolsó percek küzdelmére, és mintha gyónt volna, bűnbocsánatban részesül.

Egyházunknak a szenvedőkről való gondoskodása nem merül ki a betegek kenetének kiszolgálásában. Közvetlenül is mindig segítette őket. Kórházakban és családi otthonokban az ismert és ismeretlen ápolók, orvosok sokasága szenteli életét a betegeknek.

5.

A keresztény embertársi szeretet igazi jelének tartjuk a betegek meglátogatását, gondozását és az érettük mondott imákat. Olyan betegeket is szolgálnunk kell, akik nem hisznek Istenben.

Ez a titka Kalkuttai Teréz anya művének. Emberileg menthetetlen leprásokat gondozott, haldokló hinduk utolsó perceit könnyítette meg, a világ sok országában létrehozta a szeretet misszionáriusinak intézményét a legszegényebbek gondozására – ez volt az ő élete. Nem annyira szavakkal, hanem a szeretetével hirdette az evangéliumot.

Ez a gondolat érződik a boldoggá avatott magyar szemorvos, dr. Batthyány-Strattmann László végrendeletéből:

„Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem. Az Úr Isten kegyelméből évek hosszú során át napról-napra dolgoztam kórházamban, tehetségemhez képest segítve beteg embertársaimon. E munkám volt forrása számtalan kegyelemnek és azon sok lelki örömnek, amely magam és családom minden tagjának lelkében uralkodott. Azért, mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.”

Már tudjuk, mi a feladatunk beteg testvéreinkkel szemben.

S ha mi vagyunk betegek? Szent Pál a saját tapasztalatai alapján így tanít a keresztény módon viselt szenvedésről:

„Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24).

Egy katolikus szerzetes, – Anton Gots – aki hosszú hónapokon át szenvedett, nehéz betegségében, így elmélkedik:

„Egész személyesen szembekerülök azzal az igazsággal, hogy Krisztus szenvedése még nem zárult le, hogy, mint Pál mondja, még „hiányzik” belőle valami, nem lényegi értékéből, hanem abból, hogy mindenki hozzáférhessen, mindenkinek hasznára legyen, akiknek itt és ma, holnap és az idők végezetéig szükségük van rá üdvösségük érdekében.

Látom, Krisztus igénybe vesz, hogy ezt a „hiányt” betöltsem, saját szenvedésemet rendelkezésére bocsássam, hogy az övéivel való egység erejében ugyancsak megváltó hatékonyságot kapjon.

Hallom hívását: vegyem magamra keresztemet, menjek utána a Kálváriáig, s így adjam meg nélkülözhetetlen hozzájárulásomat embertársaim nyomorúságban fetrengő világának megváltásához”.(Anton Gots: Igen, Uram!)

Ez a mi hitünk

A betegek kenetében Krisztustól származó rendelés szerint a beteg a szent olaj és a pap imája által Isten kegyelmében részesül szenvedésében és halálküzdelmében.

Megfontolandó kérdések:

155. Mi a betegek kenete?
156. Hogyan segíti a betegek kenete a szenvedőket?
157. Milyen hatása van még a betegek kenetének?
158. Ki veheti fel a betegek kenetét?
159. Hányszor lehet a betegek kenetét felvenni?

Rövid liturgika

Az olajnak minden időben gyógyító, testi erőt visszaadó hatást tulajdonítottak. Ezért lett alkalmas arra is, hogy a betegek szentsége külső jele legyen. A homlokot és a kezet kenik meg vele.

A kenet megáldását kísérő ima:

Áldott légy, Istenünk, mindenható Atyánk, ki értünk és a mi üdvösségünkért Fiadat a világba küldted!

Áldott légy, Istenünk, egyszülött Fiú, aki embervoltunkba leszálltál, hogy erőtlenségeinket gyógyítsd!

Áldott légy, Istenünk, vigasztaló Szentlélek, aki testünk gyöngeségébe a magad erejét öntöd!

Ezután hangzanak el a szentség kiszolgáltatásának meghatározó mondatai:

E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével, szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan! Ámen.

Betegek napjának egyik fő eseménye a kenet szentségének ünnepélyes, közös templomi kiszolgáltatása az idősebbek és betegeskedők számára. Mivel gyógyulást szolgál, bármely betegségben, bármely korban felvehető. A régi „utolsó kenet” elnevezés ma már megsszűnt.

Kislexikon

A rendelkezésből kitűnik, hogy ezt a szentséget lehetőleg a kegyelem állapotában kell felvenni. Tehát előtte a szentgyónás és szentáldozás ajánlatos

Beszéljük meg!

Sokszor igen nehéz és igen kényes feladat a súlyos, esetleg végzetes betegségére figyelmeztetni valakit. Az emberek általában két végletbe esnek: vagy nem hívnak papot, vagy akkor hívnak, amikor már önkívületi állapotban van a beteg. Ezt azzal lehetne elkerülni, ha a szent kenetet a gyógyulás szentségének tekintené mindenki, és így ajánlaná a beteg hozzátartozónak….

Te, mit tapasztaltál?

Mit gondolsz, milyen az igazán emberséges keresztény eljárás?

Miatyánk Isten, mindenkinek Atyja,
kihez hajlunk, mint fű a Nap felé,
az én szívem kétség nem szorongatja,
midőn indulok végórám felé.
A halál nékem nem fekete börtön,
nem fájlaló, nem is rút semmiképpen:
egy ajtó bezárul itt lenn a földön,
s egy ajtó kinyílik ott fenn az égen –
ez a halál.
(Gárdonyi Géza)

Létrehozva 2025. február 7.