A Gondviselés reánk mosolygott
Öt éve gyűjtögettem a Vatera kereskedelmi oldalról a használt és főleg olcsó pedálos gyermek gokartokat, melyekkel évek óta jól szórakoztak a hittanos gyerekek, kicsik és nagyok egyaránt. Ugyanakkor nagyon szerettem volna jó minőségű, strapabíró holland Berg Toys gokartokat venni a gyerekeknek, de még használt állapotban sem tudtuk volna megengedni magunknak ennek a vásárlását.
Történt, hogy öt évig gyóntatója és lelki gondozója voltam egy idős Hölgynek, aki nem is a falunkban élt. Ági néni tavaly ősszel költözött a mennyei otthonba. Az utolsó hetekben gyakran látogattam, készült haza menni Férje után. Sokat beszélgettünk, de anyagiakról soha nem esett köztünk szó. Az utolsó napokban csak annyit mondott, hogy gondolt a hittanos gyerekekre, de nem részletezte én meg nem kérdeztem, hogy ez mit jelentett.
Idén nyár végén ért a meglepetés, mert a Közjegyző hagyatéki tárgyalásra idézett be. Kiderült, hogy Ági néni egy nagyobb összeget hagyott rám meghagyva, hogy azt teljes egészében a hittanos gyerekre fordítsam. Az erről szóló határozat hetekig olvasható is volt a templomtéren a hirdetőben.
Ági néni holland magyar állampolgár volt, gyermeke nem születhetett, de tudott az én gyerekek között végzett munkámról és lélekben szerette őket. Megboldogult lelke most valóban boldog lehet, látva a mennyből a gyerekek nagy-nagy örömét: hat darab új holland gokartot és egy ötméteres trambulint kaptak ajándékba.
Nem emlékszem rá, hogy szívem vágyát imáimban is kifejezetten mondtam volna-e a Jóistennek, hogy holland Berg Toys gokartokat szeretnék a gyerekeknek. Nem tettem oda Szent József szobrához sem a kérést leírva egy kis papírosra, amint ez szokás, nem végeztem ima kilencedet erre a szándékra, nem kapaszkodtam a kérésről szóló Igébe sem: “Mert aki kitartóan kér, az megkapja amit kér.”Mt7.8….stb. Az azonban biztos, hogy meg nem szűnően ott hordoztam ezt a vágyat a lelkemben kimondatlanul is, mert az évek során újra és újra beírtam a google keresőbe, hogy találok-e olcsó használt holland járgányt…. és lám, most külön kérés nélkül is megkaptuk.
Az írás, az örömteli gyermekek és a gokartok fotói Tibor atya honlapján találhatók.
Létrehozva 2013. szeptember 29.