Inkubátorba tettelek

 

Sokat gondolok egy kisbabára. Hajnal Marcell a neve. Ő az a kisfiú, akit a miskolci babamentő inkubátorba tettek pár hete. A vezetékneve arra a napszakra utal, amikor megtalálták őt a kórház dolgozói. 

Egy interjúban hallottam, hogy az inkubátorban született babáknak úgynevezett saccolt születésnapjuk van, mert nem tudhatják, hogy pontosan mikor is születtek, és születésük után hány nappal kerültek az inkubátorba. Ez lehet pár nap, pár hét is, vagy akár közvetlenül a szülés után. Ízlelgessük a kifejezést: saccolt születésnap

Magyarországon 30 babamentő inkubátor van, és több mint 100-ra tehető azoknak a csecsemőknek a száma, akiket az elmúlt években inkubátorokban helyeztek el. A program 1996-ban indult, kifejezetten azon nők megsegítésére, akik krízisben vannak, és valamilyen okból nem tudnak gondoskodni csecsemőjükről. Az inkubátorba tétellel hozzájárulnak a babájuk titkos örökbefogadásához. Tehát anonim módon és jogkövetkezmények nélkül helyezheti le bárki a gyermekét az erre a célra kialakított helyiségbe, ahol még arra is ügyelnek, hogy a jelzőrendszer pár perc után kezdjen csak jelezni a kórház dolgozóinak, ezzel biztosítva az időt annak, aki otthagyta az újszülöttet. (Legyen az az anya, az apa, vagy bárki…)  

Sokszor az „adományozók” több száz kilométert utaznak, hogy az adott inkubátorba tegyék a gyermeket. A törvény lehetővé teszi számukra, hogy hat héten belül meggondolják magukat, és visszakérjék a gyermeket, de hivatalosan senki nem keresi őket, és a személyazonosságuk  soha nem fog kiderülni. Ami azt jelenti, hogy a gyermek felnőve nagy valószínűséggel soha nem fogja megtudni, hogy kik is voltak az igazi szülei. Kik is voltak azok, akik még a nevüket sem adták saját gyermeküknek. Ízlelgessük ezt is: a nevét a kórház dolgozóitól kapja…

Sok gondolat, kérdés kavarog bennem. Vajon hogyan megy tovább az élete a gyermekén túladó anyának? Mi játszódhatott le benne abban az 5 percben, amíg az inkubátor nem kezd el jelezni a kórházban, amikor látta a csecsemőjét az életmentő gépben, egyedül? Egyáltalán ő volt az, aki az inkubátort választotta vagy valaki más? 

A kisfiú évek múlva hogy fogja feldolgozni azt, hogy lemondtak róla? Azt, hogy neki nincs családfája, gyökerei, hogy az ő élete valójában egy inkubátorban kezdődött… vagyis, kezdődött újra… mert az a gép az életét mentette meg… Mit kezd majd mindezzel? 

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. március 21.