„Minden nap egy börtön, az átalakuló testemnek kiszolgáltatva, ugyanazt csinálva újra meg újra. Az egész életem olyan dolgokkal telik, amik meg kell csinálnom, nem olyanokkal, amit szeretnék csinálni. Dolgozatok, röpik, felelések, beadandók, házik, projektek… és az egész napot olyanokkal töltöm együtt, akikkel együtt kell lennem: kamaszokkal, akik ugyanolyan zűrzavarosak, mint én.”

Ezt a cikket nem én írtam, hanem egy amerikai pszichológus (forrásmegjelölés  a végén). De azt gondoltam,  másnak is olvasnia kell – ezért lefordítottam.

„Sokszor megbántanak a suliban – a tanárok is, de főleg a többi gyerek. Nem mesélem el neked, mert szégyellem, hogy fáj. Nem akarom, hogy tudd, mennyire sebzett vagyok állandó jelleggel.”

„Az egész életem „nem akarom”-okból áll. Nem akarok felkelni. Nem akarok lefeküdni. Nem akarok iskolába menni. Nem akarok… Nem akarok… Nem akarok.”

„Egy dolgot se tudok mondani, amit csinálni akarok – kivéve aludni. Csak amikor alszom, akkor nem stresszelek, csak akkor nem aggódok, csak akkor nem vagyok kiakadva.”

„Néha bezárkózom a szobába, és egyfolytában Netflixet, Youtube-ot vagy hülye videókat nézek újra meg újra, mert nem bírok együtt lenni a saját gondolataimmal. Eltávolítom magamat magamtól. Nagyon őrülten hangzik?”

„És igen, tudom, hogy komplett káosz a szobám. Szeretem, hogy ilyen: pont úgy néz ki, ahogy belül érzek. És légyszi ne kérdezd, hogy mi a baj, mert nem tudom. Nem tudom, honnan jönnek ezek a zavaros érzések bennem.”

„Tudom, hogy nagyon dühös vagy rám. Nem hibáztatlak érte. Hozzád se szólok. Néha meg olyan undok dolgokat mondok – szörnyű dolgokat. Téged hibáztatlak, meg szidlak és ellöklek. Néha el is török dolgokat, mert úgy érzem, én is törött vagyok belül.”

„Nem volt mindig így. Ha az alsós fotóimat nézegetem, egy olyan kisgyereket látok, aki mindig boldog volt. Egy gyereket, aki szeretett táncolni és énekelni, szeretett bolondozni, nem törődött vele, mit gondolnak mások.”

„Úgy érzem, hogy ez a kisgyerek meghalt.”

„Mondok most valamit, amit nehéz kimondani. Kérlek, hallgasd meg. Komolyan gondolom: Ne add fel velem kapcsolatban. Ne gyűlölj vissza. Szükségem van rá, hogy erősebb legyél nálam. Szükségem van rá, hogy a szülőm legyél, még akkor is, ha azt mondom, nem kérek belőle. Szükségem van rá, hogy türelmesebb légy nálam, megértőbb, elfogadóbb. Még akkor is, amikor ordítok veled, amikor azt mondom, hogy utállak – akkor is szükségen van rá, hogy szeress.”

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. február 9.