Genderideológiát erőltetne tagállamaira az Európai Unió az Isztambuli Egyezményen keresztül. A V4NA Hírügynökség interjút készített a dokumentum ellen fellépő lengyel Ordo Iuris alelnökével és a magyar Alapjogokért Központ kutatójával, akik rámutatta, hogy a dokumentum az ideológiai boszorkányüldözés újabb eszköze és csak arra alkalmatlan, amire megalkották.

Lengyelország most fel akarja mondani az egyezményt, amit még 2015-ben az előző, liberális kormány ratifikált. A napokban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmánybíróság véleményét fogja kikérni arról, hogy az isztambuli egyezmény összhangban áll-e a lengyel alkotmánnyal. Arra hivatkozott, hogy az állampolgárok részéről aggodalom övezi a dokumentumot, mert szerintük az sérti a lengyel jogrendet és ideológiai alapokon nyugszik.

A lengyel miniszterelnök hozzátette, hogy a Jog és Igazságosság pártja is osztja az állampolgárok aggodalmát. A pártnak pedig joga is van hozzá, hogy a dokumentumot adott esetben összeférhetetlennek nyilvánítsa az ország alkotmányával.

Mi az az isztambuli egyezmény?

Az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, vagy ismertebb nevén az isztambuli egyezmény 2014-ben lépett életbe. Az aláírók között van maga az Európai Unió is, annak ellenére, hogy erre semmilyen kompetenciája és felhatalmazása nincs. Az egyezményt sok ellentmondás övezi, hiszen miközben a címe szerint fontos témát jár körbe, addig – burkoltan – egészen más politikai akaratok is megbújnak benne, amivel nem minden ország ért egyet.

– A célja a nők elleni erőszak megszüntetése, erre azonban nem alkalmas. Csak egy papír, amit lobogtatni lehet – fogalmazott Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ kutatója a V4NA-nak. Elmondta, hogy az EU irányelvként akarja elfogadtatni az egyezményt, mivel azonban az rendelkezik büntetőjogi klauzulákkal is, ami tagállami hatáskör, így az EU mint szervezet nem csatlakozhat a dokumentum elfogadóihoz.

Miért fenyegeti a családokat?

Párkányi Eszter szerint elfogadásának rendkívül káros következményei is lehetnek, mivel a dokumentum radikálisan feminista. Egymásnak ugrasztaná a nőket és a férfiakat, és úgy tesz, mintha a férfiak születésüktől fogva erőszakosak lennének, a nők pedig mindig áldozatok – fogalmazott. Hozzátette, hogy már a preambulumról is süt az ideológiai átitatottság, mert az erőszakot lényegében a patriarchális társadalomnak tudja be és a nők és férfiak közötti történelmi konfliktusokra hivatkozik.

Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris alelnöke azt is elmondta, hogy az egyezmény teljesen aláássa a hagyományos családmodellt.

Rámutatott, hogy a dokumentum célként tűzte ki a hagyományos női és férfi szerepek felszámolását, ami lényegében az európai kultúra felszámolásához vezethet. Ezt az egyezmény kötelező „nem sztereotipikus oktatással” képzeli el, ami a szakértő szerint az LMBT-oktatáshoz áll legközelebb és olyan marxista elvekre épül, mint az, hogy a család mesterséges társadalmi konstrukció, amiben a férfi uralkodik a nő felett, ezért ki kell irtani a társadalomból.

Szintén kérdéses a biológiai nem helyett a „gender” kifejezés használata, amely több ország esetében is ellentétes az ország jogrendszerének nemi definíciójával. Párkányi Eszter elmondta, hogy azért is veszélyes az egyezmény elfogadása, mert a fogalom ezáltal bekerül a nemzeti jogrendbe, és onnantól a bírói aktivizmus és a jogértelmezés révén alááshatják a biológiai nem koncepcióját a jogrendszerben, ezáltal pedig a férfi és nő közötti házasságot is.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. augusztus 3.