I. rész: Ki legyen a menyasszonyod?

 1. fejezet: Nősülj meg!

Ha korod és sorod, egészséged és erszényed engedi, nősülj meg! Ezt kívánja tőled Isten: „Szaporodjatok és sokasodjatok.” (Ter 1,28)

Nősülj meg! Ezt kívánja tőled a természet és a beléd oltott ösztön! Nősülj meg! Ezt kívánja az a csodálatos, megfoghatatlan és megfejthetetlen, de erőknél erősebb érzés, amelyet szerelemnek neveznek. Szerelmes csak egyetlen nőbe lehetsz. A szerelmes ember a szerelmesét nem egy napra, évre vagy évtizedre, hanem örökre, teljesen és szünet nélkül magáénak akarja tudni.

Nősülj meg! Ezt kívánja a haza java és érdeke! Az örökös agglegénység (ha ennek magad vagy az oka) hazafiatlanság, mert gyengíti a haza erejét, megfosztja a hont gazdagabb népesség lehetőségétől. De hazafiatlanság még azért is, sőt hazarontás, mert az agglegények legtöbbje terjeszti a nemi betegségeket és ezzel rontja a haza gyermekeinek drága vérét.

Az agglegénység a gyermekfosztás és vérrontás következtében kétszeresen is gyengíti az ország erejét, hatalmát, biztonságát és jövőjét.

Az országokat nem a vérontás szokta elpusztítani, hanem a vérrontás!

Nősülj meg! Ezt kívánja a felebaráti, tevékeny szeretet, mert agglegénységeddel jogos és mentő ok nélkül megfosztasz egy nőt egyik legfőbb földi életcéljának elérésétől, a férjhezmeneteltől! Az önző nőtlenség: fa gyümölcs nélkül, felhő eső nélkül, bolygó árnyék, amely mindenre homályt vet.

Nősülj meg! Ezt kívánja saját testi javad! Valamennyi ország számadata (statisztikája) bizonyítja és tanítja, hogy a nőtlen férfiak átlagos életkora jóval alul marad a házasférfiak életkorán.[1]

Nősülj meg! Ezt kívánja jellemed. Mert ha a nősülésre megvan minden módod és lehetőséged, agglegénységed valószínű oka a csúnya önzés vagy a házasságtól való gyáva félelem.

És idejében nősülj! Mert akik későn házasodnak, sem nem gyönyörködhetnek gyermekeikben, sem a kellő nevelést nem adhatják meg nekik, mert az öregség és a halál többnyire megakadályozza őket ebben.

Nősülj meg! Ezt kívánja lelked örök sorsa is!

Mert vagy élj tisztán, szűziesen, nő érintése és saját magad megfertőzése nélkül vagy nősülj meg!

Ha szűzies tisztaságban tudsz élni, hagyján! De tedd kezedet szívedre! Így éltél? Így élsz? Tudsz és akarsz így élni?

Ha pedig nemmel kell felelned, hát akkor minő lesz már e földi életed?

A nemi bűnök mocsarában vétket vétekre halmozol. Megterheled és bemocskolod lelkiismeretedet. Mocsárlégkört teremtesz magad körül. Sok más nőt megfosztasz a tisztaságától, ártatlanságától, becsületétől, lelküket beszennyezed és megbecsteleníted vagy őket még jobban a sárba taszítod.

Magad is jól tudod, ne tagadd: A nőtlen férfiak nemi élete az a nyílt, evesedő, gennyedő, veszedelmesen, fertőző és ragályos seb, amelyből a legkülönfélébb és legundokabb pondrók kelnek ki és sokasodnak el: ártatlan lelkek megrontása, békés házaséletek szétrobbantása, törvénytelen gyermekek, magzatelhajtások, gyermekgyilkosságok, házasságtörések, válóperek, szemérem elleni bűncselekmények, nemi erőszak, vérbaj, más nemi fertelmes betegségek, idegbajok, agylágyulás, őrültség, a prostitúció penészflórájának kiterjesztése, érvénytelen gyónások, áldozások és házasságok stb.

Egykor, nem tudod, mikor, talán még ez évben, ebben a hónapban, e héten vagy éppen ma éjjel elér téged is a halál keze. Halálos ágyadon a sok közönséges, ronda, aljas, gyalázatos nemi szenny, megrontás, bűn és vétek emléke elsötétíti, rúttá torzítja emlékezetedet és majdan örök életedet!

Egy bölcs mondotta és bölcsen állította: „A jelen ingadozó, a jövő bizonytalan, az egyedüli pozitívum: a kővé merevedett múlt!” Ezt megváltoztatni nem tudod. Ezt kell majd bemutatnod és felmutatnod halálod után az örök Bírónak!

Nem restelkedel, nem félsz, nem rettegsz és borzongsz már előre?!

És e sok mocsoknak, lelki és testi szennynek s fertőzésnek elejét veheted, végét vetheted, ha megnősülsz!

Isten akaratát fogod követni, a természet szavára fogsz hallgatni, az önzés vádja alól tisztázod magadat, egy lényt fogsz élte fogytáig boldogítani, hazafias érdemeket szerzel, lelkiismeretedet megkönnyíted és örök üdvödet biztosítod jobban – ha megnősülsz!

Csak ne tedd meg e lépést meggondolatlanul, ész nélkül, hűbelebalázs módjára, ne könnyelműen, ne Isten és az Egyház törvényeinek megszegésével és lelkiismeretednek megterhelésével!

Ezért olvasd el lassan, komolyan, átgondolva, elmélkedve és ismételten a következő fejezeteket!

2. fejezet: Kezdjük a szülőkön

A következőkben a „menyasszony-jelölt” vagy a „jövendőbeli feleség” szó helyett a rövidség kedvéért a „jelölt” szót fogjuk használni.

A jelölt kiszemelésénél irányítsuk szemünket és figyelmünket a jelölt szüleire is.

Elsősorban a jelölt édesanyjára. Régi és csaknem mindig bevált közmondás: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.” Vagyis mielőtt megkérnéd egy leány kezét, ismerd meg jól az anyját.

Az anya természetéből, viselkedéséből, világnézetéből, felfogásából hasznos következtetést vonhatunk a leányára.

„Mint a birka követi a birkát, úgy megy a leány az anyja után” – mondják a keletiek.

Nagy és értékes ajánlólevél, ha a jelölt anyja vallásos, komoly, de jókedvű, szerény, józan, takarékos, dolgos. Jó jel, ha az anya korán szokott kelni, egyszerűen, de ízlésesen öltözködik, nem restell maga is bevásárolni, főzni, sütni és a háztartás munkájából is kiveszi részét.

Előny oly családból nősülni, amelyben több gyermek van, főképp több a leány. A tapasztalat igazolja ezt a tételt.

Viszont nem jó jel és nagy óvatosságra int, ha a jelölt anyja lusta, kényelmes, élvezethajhászó, idejének nagyrészét az otthonon kívül tölti; ha férje vagyoni helyzetén túl költekező, időt és pénzt pazarló, dölyfös, pöffeszkedő hölgy. Rossz jel, ha férjével szeretetlenül bánik, őt elhanyagolja. Még rosszabb jel, ha az anya valamely nagy szenvedélynek rabja, pl. alkoholista, morfinista vagy valamely szellemi jellegű elferdülése van, pl, spiritiszta, kedvelt médium stb. Óvakodjunk elvált asszony leányát elvenni, ha az elválásnak bebizonyítottan az asszony volt az oka. Ezt bebizonyítottnak vehetjük, ha a jelölt anyja már másodszor vagy éppen harmadszor vált el előző férjétől.

A jelölt édesapjának a jellemtulajdonságaiból kevésbé lehet következtetni a leányáéra, kivéve természetesen az alább említett egészségi körülményeket.

Kedvező körülmény, ha a jelöltnek mindkét szülője aránylag egészséges.

Viszont nem tanácsos oly leányt feleségül venni, akinek akár apja, akár anyja olyan súlyos idegrendszeri vagy érzékszervi rendellenességben szenved, amely leányuk életképességét vagy egészségét veszélyezteti. A rendellenesség azonban nem jöhet számításba, ha az külső ok következménye, pl. háború, sebesülés, autószerencsétlenség vagy a jelölt születését követő súlyos betegségnek (pl. tífusznak) utóhatása.

Ne vegyünk feleséget oly családból, amelynél az egyik szülő elmebajban szenved, állandó vagy ideiglenes gondnokság alatt áll. Hasonlóképp, ha az egyik szülő erős alkoholista, morfínista, állandó spiritiszta vagy hipnotikus médium. Ha az egyik szülő nyavalyatöréses (epileptikus) vagy erősfokú vérbajos, feltéve, hogy utóbbi bajt már a jelölt születése előtt szerezte.

Nem tanácsos elvenni olyan leányt, akinek az apja vérzékenységben (haemaphilia) szenved. E betegség csak nők után öröklődik, de csak férfiakat támad meg.

Vannak oly betegségek, amelyek örökölhetők, meg nem is. Pl. hisztéria, cukorbaj, Basedow-kór, gyengeelméjűség, epilepszia, süketnémaság, szívbillentyű hiba stb. Ilyenkor a vérrokonok megvizsgálása és a családkutatás adhat irányítást arra, hogy a két eset közül melyik áll fenn vagy melyik a valószínűbb. Pl. ha a felmenő és oldalrokonok közül egyik sem szenved hasonló bajban, joggal feltehető, hogy a szülő baja nem öröklődő.

Különben helyesen jegyzi meg dr. Doros Gábor: „Fontos tudni, hogy nem mindenki terhelt, akinek öröklődésileg beteg apja, anyja, testvére vagy más rokona van.”[2]

A fajra való tekintet nem oly fontos. Sőt a fajok (helyesebben fajták) keveredése gyakran egyértelmű a fajok felfrissítésével. A fajtakeveredés elmaradása könnyen beltenyészetet jelenthet, ami a nemzedékek folyamán mindinkább értéktelenebb és satnyább egyéneket termelhet. Ezért tiltja az Egyház, sőt minden kultúrállam is, a közeli vérrokonok házasodását.

A fajvédelemmel és fajnemesítéssel foglalkozó szakférfiak egyrésze azt állítja, hogy bizonyos (pl. magyar) fajtának némely más fajtával való keveredése ajánlatos és kívánatos, némely más, főleg távoleső fajtával való keveredése pedig hátrányos.

De ezek az állítások még kidolgozatlanok. Nagyon is híján vannak oly bőséges megfigyeléseknek, statisztikai adatoknak és megállapításoknak, úgyhogy egyelőre még csak feltevésszerűek és adott esetekben a jelöltek alig is veszik azokat tekintetbe.

Azt is tudjuk, hogy igen sok ún. nagy embernek fia csenevésznek vagy satnyának bizonyult akár tehetségre vagy erkölcsre, akár testi szervezetre vagy alkatra. Hány derék, dolgos, szorgalmas, becsületes iparosnak, kereskedőnek, gyárosnak a fia könnyelműen vagy bűnös módon elherdálta szüleinek verejtékkel szerzett vagyonát.

Viszont hány nagy tehetséget, feltalálót, tudóst, művészt, hőst és jellemkiválóságot ismerünk, akiknek egyik vagy másik szülője gyenge képességű vagy szervezetű volt, avagy ún. alsóbbrendű fajtához tartozott. Pl. Beethoven, a világnak egyik legnagyobb zenei lángelméje súlyosan elfajult (degenerált) alkoholista apától származott. Súlyosan terhelt családból származott Schumann, Gounod, Strindberg, Lenau és több magyar szellemi nagyság is. Az „Eugénia” mint „tudomány” bizonyára eltiltotta vagy eltanácsolta volna e nagyságok szüleit a házasságtól és az utódoktól, ami pedig szinte pótolhatatlan veszteséget jelentett volna.

Eszünkbe jut Shaw Bemard esete. Ismeretes, hogy az öreg drámaíró éppen nem tartozik a férfiszépségekhez. Egy alkalommal csodaszép nő maga ajánlotta fel magát menyasszonyul a költőnek, úgy okoskodva, hogy születendő gyermekük majd okos lesz, mint a költő és oly ragyogóan szép, mint az anyja. Shaw Bemard azonban, aki egyúttal jól tudta, hogy ész dolgában a csodaszép nő éppen ellentéte neki, e szavakkal utasította vissza a nő ajánlatát: „Az átöröklés tudománya még nem tud jövendölni és így lehetséges, hogy a tőlünk születendő gyermek az ön eszét és az én «szépségemet» fogja örökölni.”[3]

3. fejezet: A jelölt egészségi állapota

Természetes, hogy a hitvestárs megválasztásánál ennek egészségi állapota is döntő fontosságú. Hiszen az egyik félnek egészségi állapotától erősen függ a másik félnek és házasságukból születendő gyermekeiknek egészsége, sorsa és jövője is.

Magyarországon az 1941. XV. t.-c. kötelezővé teszi a házasságkötés előtt a házasulandók orvosi vizsgálatát.

De ezenfelül tanácsos, hogy elsősorban magát a jelöltet és szüleit (testvéreit) lelkiismeretben kötelezzük, hogy a jelölt egészségi állapota felől őszintén nyilatkozzanak.

A törvényszabta, kötelező orvosi vizsgálat némelykor nem is elégséges.

Először azért, mert a törvény előírta vizsgálat voltaképpen csak a fertőző gümőkórra (tüdővész) és a fertőző nemi bajra terjeszkedik ki.

Másodszor az állapotát elrejteni vagy betegségét eltitkolni óhajtó fél oly nehézségeket támaszthat a vizsgáló orvos elé, amelyeket ez a legnagyobb képzettsége mellett sem tud felfedezni. Pl. a vérbajos egyén erélyes kúrákkal a vérsavóvizsgálatot a vizsgálat időpontjára, tehát átmenetileg, nemlegessé tudja változtatni. Más példa: felmenőinek elme- vagy más öröklési baját elhallgatja, sőt az orvosnak éppen ellenkező, tehát legkedvezőbb felvilágosítást ad stb.

Harmadszor: egy, főképp kórházon vagy klinikán kívül álló orvos akárhány betegséget alig tud megállapítani. Pl. némely szívbajt, cukorbetegséget, elmebeli vagy súlyos alkati megbetegedést, női rendellenességet stb. Mert ezek megállapítására órákig, sőt napokig tartó vizsgálatokra vagy ezeknek egész csoportjára van azükség.

Végre a magyar törvény és ennek 1111/941. sz. B. M. végrehajtási utasítása értelmében a tisztiorvos mellőzheti a vizsgálatot, sőt bizonyos esetekben még a nála való személyes megjelenést is elengedheti, ha más orvos, pl. a háziorvos, szanatórium, klinika stb. orvosa vizsgálja meg a házasulandót. (A törvény végrehajtási utasítás idevágó részleteit alább szószerínt közöljük.)

Ezért tanácsos, hogy amennyire emberileg lehetséges és a finom tapintat megengedi, a törvény előírta vizsgálaton felül is érdeklődjünk a jelölt egészségi állapota felől.

Hazánk fővárosában és több vidéki városban már szép eredménnyel működnek ún. Házassági Tanácsadó és Gondozó Intézetek vagy Állomások. Az ő véleményüket is kikérhetjük.

Az igazságosság, méltányosság, tisztelet és kölcsönösség természetesen azt követeli, hogy mind a két fél tárja fel lelkiismeretesen egészségi állapotát, tehát necsak a menyasszonyjelölttől követeljük meg ezt, hanem magunk is őszintén, becsületesen, férfiasan valljuk meg, ha az alább közlendő betegségek vagy lelki rendellenességek egyikében szenvedünk.

Általában ne vegyünk el feleségül leányt, ha a következő bajok egyikében szenved: gyengeelméjűség, tüdővész, veleszületett epilepszia, súlyos fejlődési rendellenesség, vitustánc (Hutington chorea), vérbaj (lues, bujakór, syphilis), cukorbetegség.

Óvakodjunk feleségül venni azt a nőt, aki az alkohol, morfium, cocain s hasonló mérgek rabja, aki spiritiszta, állandóan hipnotikus vagy spiritiszta médium.

A kisebb fokú szívbaj nem akadály, kivéve, ha e betegség súlyos szívbajra hajlamos családi baj következménye.

Általában óvásra int a jelöltnek minden olyan súlyosabb jellegű betegsége, amelyről tudjuk, hogy csak öröklés útján keletkezett és amely örökölhető. Bővebb felvilágosítással az orvos szolgálhat.

E fejezetbe kívánkozik az a fontos szabály és tanács is, hogy a férfi lehetőleg 5–10 évvel idősebb legyen a feleségénél. Viszont nagyon óvjuk a férfiakat, hogy náluknál jelentékenyen (pl. 20–25 vagy még több évvel) fiatalabb nőt vegyenek feleségül.

A rendkívüli korkülönbséggel házasodó szülők gyermekei szellemileg, erkölcsileg és testileg satnyák szoktak lenni. Az iskolákban rájöttek arra, hogy ha egy-egy tanuló erkölcsileg, szellemileg vagy egészségben nagyon hátramaradott vagy kellemetlenül kivált a többi tanuló közül, ennek oka csaknem minden esetben a következő három közül az egyik volt: A szülők vérrokonok voltak vagy köztük nagy volt a lelki ellentét (pl. válás) vagy – életkoruk között volt feltűnő nagy különbség.

Dr. Barcsi Gusztáv kimutatta, hogy 2100 süketnéma gyermek közül 500 gyermeknél a szülők közötti korkülönbség a húsz évet meghaladta. Hasonló következményeket mutat fel a nagy korkülönbség a belső-, ideg-, szem-, bőrbetegségre való nagyobb hajlandóság tekintetében is.

Érdekes, hogy sok férfi olyan lelki vagy testi alkatú nőhöz vonzódik, amilyen alkatú az élő vagy elhunyt édesanyja, nagyanyja vagy nőtestvére volt. Pl. X. Ferenc szép, jó, ügyes, okos, szóval ún. mintanőt vett feleségül. Ennek halála után magához vett egy csúnya, laza erkölcsű, buta, tehát teljesen értéktelen nőt. Kitűnt, hogy e nőnek arca, tekintete, még a betegsége is ugyanolyan volt, mint X. Ferenc elhunyt édesanyjáé.

Vonzalmunk néha még olyan nőre is irányulhat, aki valamiben hasonlít egy régebbi eszményképünkhöz, pl. egykori tanítónőnkhöz, nevelőnőnkhöz, gyermekkori játszópajtásunkhoz, távoli, de szeretett vagy nagyra értékelt nőrokonunkhoz.

Tehát e téren is legyünk óvatosak az öntudatunk alatti hajlammal szemben. E hajlamnak ti. az a veszélye, hogy követése még nem jelenti a választott nővel való házasság sikerét és az egymáshoz vonzódó felek boldogságát. E szerint pl. süket apának vagy anyának gyermeke ügyeljen, nehogy beleszeressen süket leányba, tüdővészes nővér fiútestvére óvakodjék oly nőhöz vonzódni, akinek már a külseje erős gyanút ébreszt, hogy tüdővészes stb.

Mert a vonzódás ilyen esetekben könnyebben létesül. E sajátságos lélektani és élettani vonzódásnak közelebbi okát még nem ismerjük. Valószínűen azon a feltevésen alapul, hogy akit szeretünk (pl. szülőnket, testvérünket), a hozzá lélekben, testben, sőt betegségben hasonló ember is megérdemli szeretetünket. De oka lehet a gének[4] uralkodó irányvonzódása is.

Megismételjük, hogy az egészség terén ne-csak a leendő menyasszonyra irányítsuk figyelmünket, hanem elsősorban a saját egészségi állapotunkat is vegyük fontolóra.

Ha a föntemlített bajok egyikében szenvedünk, mi sem boldogtalaníthatunk egy nőt házassági ajánlatunkkal.

Vérbajos férfinak csak a teljes gyógyulás után szabad házasodnia. Ehhez pedig az orvosok egyöntetű véleménye szerint szükséges, hogy a betegség utolsó tünetei után legalább 2–5 esztendőn át a betegségnek egyetlen tünete se jelentkezzék.

De más nemi betegségen átesett férfi sem léphet gyógyulása után azonnal házasságra, szinte orvosi rendelőből az oltárhoz. Ez nagyfokú lelkiismeretlenség volna. Mert az ún. „gyógyulás”, még ha ezt orvosi bizonyítvány igazolja is, még nem jelent mentességet a fertőzéstől.

Súlyos és beteges, természetellenes nemi hajlamú férfi se lépjen házasságra.

Ide iktatjuk az 1941. XV. t.-c. (rövidítve: Htn.) végrehajtásáról szóló 1111/941. B. M. sz. rendeletéből a házasságkötés előtt előírt orvosi vizsgálatra vonatkozó, gyakorlati jelentőségű részeket:

A tisztiorvos a nála jelentkező házasulót

1. az egészségi állapot megállapításához szükséges adatokra hallgatja ki egy kérdőív alapján, melyet a házasuló fél is aláír.

A tisztiorvos mellőzheti a vizsgálatot, ha a következő orvosok egyikének, 30 napnál nem régebbi keletű bizonyítványát mutatja fel, hogy sem fertőző gümőkórban, sem fertőző nemi bajban nem szenved:

1. a háziorvos,
2. uradalmi orvos,
3. a házasuló lakóhelye szerint illetékes városi, községi és körorvos és a szegényeket illetően Budapesten a kerületi orvos.
4. A kötelező betegségi biztosítás intézeteinél alkalmazott s a házasuló lakóhelye szerint illetékes körzeti kezelőorvos.

A tisztiorvos a személyes megjelenést is elengedheti, ha a gümőkór tekintetében tüdőbeteggondozó intézet, egészségvédelmi szolgálat, tüdőbeteg szanatórium, közkórház, tudományegyetemi klinika, biztosító intézet által gümőkóros betegek részére fenntartott kórház vagy tüdőbeteg otthon;

1. nemi betegség tekintetében nemi beteg gondozó intézet, egészségvédelmi szolgálat, a belügyminisztérium által nemi betegek gondozásával külön megbízott orvos, a városok, illetve községek által alkalmazott nemi beteg szakorvos, közkórház vagy tudományegyetemi klinika;
2. a m. kir. honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesítő személy hivatásos állományú honvédorvos vagy honvédegészségügyi intézet 30 napnál nem régibb bizonyítványa igazolja, hogy az illető nem szenved fertőző gümőkórban vagy nemi betegségben.

A házasuló a Htn. 4, §-a alapján a bizonyítvány kiadásának megtagadása miatt panasszal fordulhat az illetékes kir. törvényszékhez.

(folyt.

[1] Kivéve az Isten dicsőségére, a lelkek érdekében és a saját lelkük tökéletesbítése végett, tehát felsőbb szempontból nőtlenül, de egyúttal érintetlenül maradt katolikus papokat és szerzeteseket. Ezeknek életkora még a nős férfiakét is felülmúlja.

Általában a felsőbb, szent célból nőtlenül maradt papokra és szerzetesekre nem vonatkozik jelen fejezet felszólítása. Ennek részletes megokolását lásd Tower Vilmos következő művében: „A papi celibatus” 1941, 116. old. Ára 1.80 P. Kapható a Kordánál.

[2] Dr. Doros Gábor: „Házassággondozás”. Budapest, 120. old. Én magam is ismerek egy súlyosan idegbeteg és hozzá világtalan apát, akinek makkegészséges, tehetséges, okos, minden tekintetben elsőrangú gyermekei vannak.

[3] A faji és nemzetiségi kérdésnek rövid, de mindenre kiterjedő és a legújabb kutatása eredményeit is figyelembe vevő ismertetését megtalálja az olvasó Tower Vilmos „Krisztus akarata” c. mű 5. kiadásában a 131. és következő oldalain. Ára 90 fillér.

[4] Gén-eknek nevezi az örökléstudomány az ivarsejtek bizonyos alkatrészeiben (kromoszómáiban) elhelyezett öröklési tényezőket.

Létrehozva 2023. december 11.