Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink

A könyv a katolikus hívők hivatalos keresztnévtárának tekinthető. A szerző egész életét átfogó névgyűjtésének és – kutatásának az eredménye. Korrigálja az eddig hivatalosnak tekintett Ladó: Magyar utónévkönyvet, visszahoz sok ősi magyar nevet, és legfőbb erényeként minden névhez ajánl védőszentet (általában többet is).

Ezáltal a katolikus szülők is választhatnak ősmagyar nevet gyermekeiknek. Minden egyes névcikk a név után nyelvészeti magyarázatot ad a név eredetéről és jelentéséről, felsorolja a rokon neveket és védőszente(eke)t, és a védőszent megnevezése után pár mondatos vagy szavas jellemzést nyújt róla, megkönnyítve a védőszent kiválasztását.

Az ördögfióka a fészkünkbe tojik

KAKUKK
Eltűntek a kertből,
kifogytak az erdőn
az énekes madarak,
nem látom nem hallom
keresem kutatom,
a szép fülemülét,
a kedves csalogányt
az éneklő sármányt,
cserregő cinkét, de
nem látom nem hallom,

Biblia melegeknek

A szentségtörésnek nincsenek határai, ha a nyugati civilizációt kell darabolni vagy nyújtani annak érdekében, hogy illeszkedjen a politikai korrektség (PC) prokrusztészi ágyához  – akár átírni a Bibliát úgy, hogy az ne ütközzön a liberális nézőponttal, a homoszexuális romlottság megítélése okán (amit a Biblia számos esetben a lehető leghatározottabban kimond).

Már az El Camino sem a régi

Egy barátom lepett meg ezzel a kis történettel. Tanulság?

Ne maradj ott, amiről kiderül, hogy nem az, amiért odamentél.

Hit, igazság, tolerancia

Vajon le kell mondania a kereszténységnek az igazságra formált igényéről ahhoz, hogy modern és toleráns legyen?

Ezt a szöveget eredetileg 1963-ban írtam a Karl Rahner 60. születésnapjára megjelent emlékkönyvbe, majd a munkásságom keresztmetszetét bemutató kötetben, melyet egyik tanítványom a 70. születésnapomra adott ki, újranyomták.  1955-től 1963-ig fundamentális teológiát adtam elő Freisingben és Bonnban, melynek keretében vallásfilozófiát és vallástörténelmet is tanítottam. Ekkor fedeztem fel, mennyire fontos a világvallások témája.

Tolkien elárulja a boldog házasság titkát

J.R.R. Tolkien egy romantikus ember volt.

Amikor 16 éves korában megismerte későbbi feleségét, Edithet, abban a pillanatban beleszeretett, és azonnal udvarolni kezdett neki, rendszeresen elhívta a helyi teaházakba. Amikor azonban Tolkien gyámja, aki pap volt, tudomást szerzett a románcról, 21 éves koráig megtiltotta neki, hogy kapcsolatba lépjen Edithtel, nehogy emiatt ne tudja befejezni a tanulmányait. Tolkien vonakodva engedelmeskedett.