Az iszlám a béke vallása?
Kompatibilis a nyugati liberalizmussal? Vagy az iszlámnak reformra van szüksége, mint ahogy a kereszténységnek a protestáns reformáció esetében? A szomáli
Kompatibilis a nyugati liberalizmussal? Vagy az iszlámnak reformra van szüksége, mint ahogy a kereszténységnek a protestáns reformáció esetében? A szomáli
A 777 OFFLINE beszélgetősorozat, 2019 április 29. Vendég Papp Miklós görögkatolikus pap, a 777 vendégszerzője, valamint Bedő Imre a Férfiak
Holland tervezők szerint óceáni műanyagszemétből kellene a Notre-Dame leégett részét pótolni – osztotta meg a hírt a Facebook oldalán az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye.
Mint írják:
Noha már közel egymilliárd eurót adakoztak magánszemélyek és cégek a Notre-Dame felújítására, az amszterdami Studio Drift egy ennél sokkal olcsóbb, és nem mellesleg a többhektárnyi erdő kivágásánál fenntarthatóbb ötlettel állt elő: szerintük óceánokból összegyűjtött és újrahasznosított műanyag hulladékból kellene pótolni a leégett részeket.
Egy múltfeltáró évtized a Szentföldön Vörös Győző akadémikus professzorral
A kutatások lenyűgöző eredményeiről és a 20. századi „előkutatásokra” visszatekintő dokumentációkból már a harmadik reprezentatív akadémiai monográfiája jelent meg. Húsvét alkalmából az „Ötödik Evangélium” üzeneteiről kérdeztük Vörös Győzőt.
A szabadkőművesség 2017-ben ünnepelte alapításának 300. évfordulóját (1717. június 24.). A hivatalos beszámolók szerint ez négy „páholy” vagy „titkos társaság”
Az ÉS március 22-i számában Egy kitüntetés margójára címmel tette közzé Huszár Ágnes nyelvész azt az írását, amelyben afölötti nemtetszését fejezi ki, hogy idén március 15-én Barsi Balázs ferences szerzetes Széchenyi-díjat kapott. Ez a tény nehezen megmagyarázható indulatokat váltott ki a cikk szerzőjéből. Az indulat azonban rossz tanácsadó, különösen akkor, ha olyan területre merészkedünk, ahol nem mozgunk otthonosan. Így fordulhat elő, hogy az önmagát eleinte tárgyszerűnek beállító írás valódi céljának az bizonyul, hogy a gyűlölködés és gyűlöletkeltés bélyegét süsse napjaink egyik legjelentősebb keresztény gondolkodójára.
2019. február 4-én az Egyesült Arab Emírségekbe látogató Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az Al-Azhar Egyetem főimámja, Ahmad et-Tajjeb, az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében címmel.
Nagypénteken a BBC egyik showműsorában szerepelt Ferenc pápa. A műsor keretében brit celebritások zarándokoltak el Rómába, ahol személyesen találkoztak a Szentatyával.
A szereplők egyike, a „meleg brit humorista” Stephen K. Amos (a képen balra) a találkozást megelőzően kritikát juttatott el a pápának, kérve őt a válaszra a személyes találkozó során. A felvetés a humorista saját megfogalmazásában így szólt: „Úgy jöttem el erre az útra, hogy bár nem vagyok vallásos, válaszokat és hitet keresek. De meleg emberként nem érzem magamat elfogadottnak.”
Engem keresztyénként mindig zavart az olyan megfogalmazás, miszerint „a keresztyének úgy hiszik, hogy Jézus Krisztus feltámadt”. Avagy személyesre fordítva: „Én hiszem, hogy Jézus Krisztus feltámadt” Ez a megközelítés, még ha igaz is, emberek hitéről beszél pusztán, s azt állítja, hogy a keresztyének azok, akik hisznek Jézus Krisztus feltámadásában. Ezzel viszont elsikkad az a körülmény, hogy a Jézus Krisztus feltámadásáról szóló beszámolók mégis csak egy történeti eseményről szólnak. Nem megkerülhető tehát az a kérdés, hogy most akkor Jézus Krisztus „objektíve” támadt-e fel, avagy egyszerűen voltak emberek, akik elhitték, hogy feltámadt, s ennek a hitnek a hagyománya a keresztyénség?
Egy amerikai gyermekorvos véleménye napjaink egyik legnagyobb tévhitéről Forrás: Facebook
MI A CSALÁDALAPÍTÁS ÉS A CSALÁD CÉLJA?
Úgy lehetünk hasznos láncszem a nemzedékek sorában, úgy tehetjük értelmessé véges földi létünket, ha boldogságképes jövő generációt hozunk létre. Ha jobb világot hagyunk itt, mint amikor megszülettünk. Ha konkrétan és így általunk lesz jobb a világ.
Tudatosítanunk kell, hogy az önmagában tökéletes és végtelen természetet tovább javítani nem tudjuk. Csak rontani tudunk rajta, úgyhogy a cél a minél kevesebb beavatkozás és rombolás. Ahol lehetőségünk van javítani, az az emberi minőség. A jövőben képviselt értékek, az értékek mentén leélt értelmes élet és a jövő generációk sikeressége. Már az is siker, ha nem mi vagyunk a leggyengébb láncszem, nem mi visszük el rossz irányba a dolgokat, nem rajtunk múlik a romlás.
Az alábbiakban Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspökének 2019. március 20-án közzétett írását közöljük, teljes terjedelmében, magyar nyelven. A fordítás alapjául szolgált angol nyelvű változat a Rorate Caeli oldalon jelent meg.
Maria Divine Mercy (MDM) 2010 novemberében indult írországi üzeneteit 2012 decemberében Štefan Sečka, a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke hivatalos nyilatkozatban, néhány hete pedig Denis J. Hart melbourne-i érsek a papságnak írt körlevélben ítélte el.
Április 4-én a férfilét kihívásairól tartottak előadást a Sapientián Asztalosné Elekes Szende, Somogyiné dr. Petik Krisztina pszichológusok és dr. Papp Miklós morálteológus. Az előadók a bevezetőben arra keresték a választ, milyen is az igaz férfiasság. Öt alapszemléletet, ideológiát vettek sorra, mely hatással volt a történelem során a férfikép kialakulására.
Elsőnek a feminizmus ideológiáját említették, mely eredendően korszakalkotó és fontos üzenetet hordozott, hiszen fő igénye az volt, hogy a férfiak ne bántsák a nőket, ne legyenek felettük teljhatalmú egyeduralkodók. Ez azonban az idők során elcsúszott egy túlzó igény felé, hogy a férfi ne legyen kemény, legyen lágy és nőies. A keményebb, erőteljes férfiasság megvetett lett, ugyanakkor a férfiak nem is tudják teljesíteni a feminizmus jelenlegi követelését, hiszen ők nem nők.