Odaállni a résbe (5)

Bátorító, amikor egy püspök nem csak buzdít, hanem maga áll a spirituális harc élére. Kihívás, ha az egyházmegyében minden egyes férfit szólítanak a keresztény ethoszt támadó szellemi harcba. Elgondolkodtató, hogy vajon hányan vállalják fel ugyanezt a missziót egy másik ország másik egyházmegyéjében. A szerk.

Apostoli buzdítás katolikus férfiaknak, lelki fiaimnak

Thomas J. Olmsted, püspök, Phoenix Egyházmegye (USA)

Mint a férfiasság maga, az apaság talán soha nem volt széles körben elterjedt téma a filozófusok között, mert azt mindig feltételezték, jelentése meglehetősen nyilvánvaló volt. Ez ma már nem igaz. Szent II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyvében ír az apaság elleni támadásról a modern társadalomban: „Ez valóban a kulcs a valóság értelmezéséhez […] az eredendő bűn ezután megkísérli az apaság megszüntetését.”[1].

Odaállni a résbe (4)

Bátorító, amikor egy püspök nem csak buzdít, hanem maga áll a spirituális harc élére. Kihívás, ha az egyházmegyében minden egyes férfit szólítanak a keresztény ethoszt támadó szellemi harcba. Elgondolkodtató, hogy vajon hányan vállalják fel ugyanezt a missziót egy másik ország másik egyházmegyéjében. A szerk.

Apostoli buzdítás katolikus férfiaknak, lelki fiaimnak

Thomas J. Olmsted, püspök, Phoenix Egyházmegye (USA)

2. A férfi férjként – a férfias erotikus szerelem célja

Most törekedjünk arra, hogy jobban megértsük a férfi elhívását a házastársi szeretetre. Minden férfinek férjként és apaként kell élni valamilyen módon: „Isten minden nő méltóságát minden férfi számára feladatként jelöli ki.”[1] Minden férfit arra hív, hogy teljes mértékben elkötelezze és átadja magát. A legtöbb férfi számára ez a hívás a házasság, míg mások számára ez az elhívás a papság vagy más őszinte és teljes önátadás Isten szolgálatában. Mégis napjainkban az ilyet gyakran úgy tekintik, mint valami hagyományos, sőt unalmas elköteleződést; valamit, ami korlátozza a szabadságot vagy fenyegeti a szeretetet.

Odaállni a résbe (3)

Bátorító, amikor egy püspök nem csak buzdít, hanem maga áll a spirituális harc élére. Kihívás, ha az egyházmegyében minden egyes férfit szólítanak a keresztény ethoszt támadó szellemi harcba. Elgondolkodtató, hogy vajon hányan vállalják fel ugyanezt a missziót egy másik ország másik egyházmegyéjében. A szerk.

Apostoli buzdítás katolikus férfiaknak, lelki fiaimnak

Thomas J. Olmsted, püspök, Phoenix Egyházmegye (USA)

Egy elkötelezett katolikus férfi tevékenységei

A katolikus férfiasságra vonatkozó eme gondolatokkal a gyakorlat felé mozdulunk, azaz hogyan éljünk katolikus férfiként. Milyen tevékenységek segíthetnek bennünket, hogy felvegyük keresztünket és kövessük Királyunkat?

Ha olyan katonákra gondolunk, akik nincsenek erős fizikai és szellemi formában, és akik nem gyakorolják az alapvető harcművészetet, akkor tudjuk, hogy nem lesznek készek a harcra, veszélyesek lesznek önmagukra és fegyveres társaikra. Ugyanez igaz a katolikus férfiakra; azok, akik nem készülnek fel és nem erősítik magukat a spirituális harcra, nem lesznek képesek betölteni a rést Krisztusért.

Gondolatok a kézbe áldoztatásról

Történeti visszapillantás

A szentmise liturgiájának 1969-ben történt megújítása után Nyugat-Európában rohamosan elterjedt a hívek között az a szokás, hogy áldozáskor az Eucharisztiát a paptól saját kezükbe kérik, és utána önmagukat áldoztatják. A római misekönyv általános rendelkezései között erre nem találunk utalást, mert a 117. pont ezt írja elő: (A pap) „a kissé felemelt Szentostyát mindenkinek külön felmutatja és mondja: Krisztus Teste! Az áldozó ámennel felel és magához veszi a Szentséget.”