Május 1.
Jézus Krisztus szavai:
„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, el fogja azt veszíteni, aki pedig elveszti életét énérettem, meg fogja azt találni.” (Mt 16,24–25)
„Vegye fel keresztjét” annyit tesz, mint utánozni Krisztust a lemondásban és a szenvedések tűrésében.
A legalattomosabb gonosz motiváció az összes gonosz motiváció közül az a vágy, hogy az elhallgattatott lelkiismeret csendben maradjon. Az ember szinte bármire képes ennek érdekében. Hazudik, bujkál, tagad, gyűlöl, öl, vádol, rágalmaz, befeketít, csakhogy ne hallja a belső, számonkérő hangot. A lelkiismeretét csendben tartó ember akár a bűn létét is tagadja. Ha kell, eltörli a mércét. Megszünteti a törvényt. Leleplezi mások képmutatását. Manipulál és összezavar. Cinikusan kacsint. Elpusztít bármit, ami fölébresztheti az alvó óriást: a vádló lelkiismeretet.
Varga László megyéspüspök homiliája a Veni Sancte szentmisén a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Iskolaközpontban (2021. szeptember 2.)
Káröröm
„Legszebb öröm a káröröm” – tartja a mondás. Vannak emberek, akik őszintén tudnak örülni amikor a másik ember szégyenbe, vagy kellemetlen, kínos helyzetbe kerül. Örülnek a másik kudarcának, és ettől mintha még elégedettek is lennének. Örülnek, ha elesel, örülnek, ha kudarcaid vannak. Talán ismersz is olyan embereket, akik mintha folyton azt keresnék az életedben, hogy mikor tudnak fogást találni rajtad, és ha találnak valamit, akkor örömittas elégedettség tölti el őket. A kárörömmel az a gond, hogy kikezdi a szeretetet. Ahogy a nevében is benne van: káros, kárt hoz. Nemcsak annak, akin nevetsz, hanem annak is, aki nevet. Ha csak káröröm van az életünkben, az egy roppant szegényes örömforrás.
Kétezer éve élt két ember, aki bűn nélkül való volt. Az egyiket keserves kínhalállal kivégezték, a másik bűn nélkül való pedig végigszenvedte azt tehetetlen nézőként. A szög és a lándzsa a Fiú testét, az Anyának pedig lelkét járta át.
De „szükséges, hogy az Emberfia sokat szenvedjen és hogy ez a nemzedék megtagadja”, „el kell, hogy vessék”, „meg kell, hogy öljék”.
Tibor atya internetes blogján akadtam erre a tanúságtételre, melyből kiderül, hogy a sátánnal való foglalkozás is „szakma”, kőkemény szabályokkal.
Könnyen vagy nehezen bocsátasz meg? Mennyi ideig neheztelsz a másikra, ha megbántott? Isten tud segíteni nekünk, hogy szívünk megenyhüljön a másik felé, ha imádkozunk érte.
Jenny 92 éves volt, amikor elhunyt. 50 éven át, amikor ismertem Jennyt, újra és újra elmondta azt a történetet, amikor a nővére nem adta meg neki azt az összeget, amire szüksége volt, hogy vehessen egy pár cipőt.
Április 1.
Jézus Krisztus szava:
„Aki fel nem veszi keresztjét s nem követ engem, nem méltó énhozzám!” (Mt, 10,38)
Jézus e szavaiban a kereszt a szenvedés jelképe!
Március 1.
Régi normann közmondás: „Ha valakit az Úr elveszejteni akar, annak minden óhaját teljesíti.”
A fájdalom valamely hiányra, akadályra, bajra mutat, ami életműködésünket gátolja, s arra figyelmeztet bennünket, hogy az akadály eltávolításával, a baj megszüntetésével a fájdalmat is megszüntessük. A kellemes érzelem is ösztönzi az embert tevékenységre, a fájdalomtól való szabadulni akarás azonban még inkább serkenti munkára. A fájdalom az emberi élet főrúgója.
A kísértés egyidős az emberiséggel, hiszen az ősi kígyónak engedve Éva leszakította a tiltott fa gyümölcsét. Szinte felfoghatatlan tett, mert az Édenkert minden gyümölcsét megkapta az ember, mindössze egy fa volt csak tiltva. Elgondolkoztató, hogy miért mindig az kell nekünk, ami tilos, és miért hisszük, hogy a tiltott gyümölcs édesebb és elengedhetetlenül szükséges.
„Mert nagy árat fizettek értetek! Dicsőítsétek meg tehát Istent…” (1 Kor 6,20)
Az elmúlt időszakban sokszor adtunk közre beszédeket, írásokat Chad Ripperger atyától. Ennek oka röviden az, hogy ezekkel szembesülve csodálkoztunk rá arra, hogy milyenek lehetnénk (kellene lennünk) a teológiai képzés után, hogyan kellene a hit dolgairól értelmesen beszélnünk.
Az igazságosság egyik formája a retribuitív (helyreállító) igazságosság, amikor visszaadjuk azt, amit elvettünk, azt, amit tönkretettünk, aminek elvesztését okoztuk felebarátunk számára. A retribuitív igazságosságnak van egy sajátos struktúrája, ismert ez a természettörvényből, minden emberi lény felismeri ezt.
Időtálló bölcsesség az első női egyházdoktortól
Hamarosan közeledik az egyháztörténelem leglátványosabb szentté avatásának 400. évfordulója, amelyre 1622. március 12-én került sor.
„Az irgalmasság e folyama nem tud a szívünkbe hatolni, amíg meg nem bocsátunk azoknak, akik minket megbántottak.” (KEK 2840)
Az elnémítás kultúrájával sok probléma van, az egyik a meg nem bocsátás. A megváltás tagadása kényelmes, amikor egy politikai programot támogatunk, de ellentétes Jézus követésével.