A rózsafüzér fegyver és védőpajzs
Francesco Bamonte, Róma hivatalos ördögűzője (Don Gabriel Amorth tanítványa és utóda) írja könyvében a következőket:
Szent Pio Atya egyszer azt mondta: „A sátánnak az a célja, hogylerombolja ezt az imát (a rózsafüzért), de soha nem fog sikerülni: ez az ima ugyanis, amely minden és mindenki fökött diadalmaskodik. Ő tanította meg nekünk, Jézus a Miatyánkot. Az atya gyakran beszámolt egyik álmáról, amelyben a kórusablakából – ahová a szerzetesek szoktak imára összegyűlni- kipillantva a téren végtelen nagy tolongást látott. Pio atya megkérdezte, kik vagytok, mit akartok? A tömeg kórusban, egyszerre, és fülsiketítően, torkaszakadtából ordította: „Pio atya halálát!”
A boldogság törvénye
A nyolc boldogság (Mt 5,1–12)
1 Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és amint leült, odamentek hozzá tanítványai.
2 Ő pedig szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
Bölcsesség és fenntarthatóság
„Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.” (Példabeszédek könyve, 17,6)
A Példabeszédek könyvét olvasva a fent idézett bölcsmondáson akadt meg a szemem. Nem véletlenül, hiszen 21 unokájára büszke nagyapaként szívem mélyéből helyeseltem a mondat első felében írtakat. A második tagmondat jelentésén azonban már el kellett gondolkoznom: milyen értelemben lehet igaz az, hogy az atyák (a felmenők) ékességei a fiaknak (akik alatt a lányokat is értsük). A legdirektebb értelmezés szerint a fiak az atyáktól örökölnek, azaz ékességeiket (kincseiket) a felmenőik hagyományozzák rájuk. Az apjuk nevét viselik büszkén, mondhatni ékességként vagy súlyos teherként. Az apák a családi értékrend ellen vétő fiúknak gyakran mondták, hogy szégyent hoztál a nevemre. Pedig a helyzet inkább fordított. Ha belegondolunk az apja erkölcstelen viselkedése hozza nehéz helyzetbe a nevét viselő fiút, amikor azon kell izgulnia, hogy – például egy állásinterjú során – rá ne kérdezzenek arra, hogy XY-nak, azaz az apjának rokona-e.
Ahol most vagy
Megálltál már valaha, hogy elgondolkodj azokon a látszólag véletlenszerű eseményeken, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy szakmailag idáig eljutottál? Akár most kezdtük el a karrierünket, akár a közepén járunk, akár hivatásos életünk végéhez közeledünk, számos tényező befolyásolta, hogy hogyan jutottunk el a jelenlegi pillanathoz.
Személy szerint, amikor elkezdtem az egyetemet, nem gondoltam az írásra, mint karrierlehetőségre. Azonban az angoltanárom bátorítani kezdett, hogy van bennem tehetség, így talán jövő is van benne számomra. Ez a felismerés késztetett arra, hogy egyetemet váltsak, hogy hozzájussak egy kíváló képzéshez feltörekvő újságírók számára.
Egyházszakadás: liberális és konzervatív kereszténység
Semmi kétség, a nyugati világban zajló kultúrharc a liberalizmus és a konzervativizmus között rányomja bélyegét a kereszténységre is, egyházszakadások egész sorát idézve elő. A régi felekezeti törésvonalak ebben a folyamatban elhalványulnak, s a korábbi megosztottságokat felülíróan létrejön egy új egyházszakadási képlet, amely a különböző történeti felekezetekhez tartozó keresztényeket a liberális („progresszív”) és a konzervatív („ortodox”, „fundamentalista”) táborba sorolja. Úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, s nincs olyan nyugati felekezeti képlet, ideértve a katolicizmust is, amely ki tudná magát vonni e világnézeti küzdelem hatása alól.
Fulton J. Sheen gondolatai az ateizmusról
Idézetek Sheen érsek írásaiból
Nem könnyű megmagyarázni, hogy miért engedi meg Isten a rosszat; az ateista viszont képtelen magyarázatot adni arra, hogy miért létezik a jó. Hogyan válhat egy szellemtelen, lélektelen, kereszt nélküli, istentelen világegyetem a hit, a tisztaság, az áldozatvállalás és az önfeláldozás színhelyévé? Mitől tisztességes a tisztesség, ha nincs Isten? Mivel Isten maga a szeretet, miért csodálkozunk azon, hogy a hiányából fájdalom, gyűlölet, szenvedés és háború fakad? (Wartime Prayer Book)
Ha valaki támadja az Istenbe, az erkölcsi törvénybe, Krisztus isteni mivoltába vagy misztikus Testébe vetett hitet, jusson eszedbe ez a szabály: ne arra koncentrálj leginkább, hogy mit mond, hanem arra, hogy miért mondja! Egyes ellenvetései nem értelmi megfontolásokból fakadnak, hanem a tetteiből vagy az életviteléből. Azért tiltakozik, érvel ellene, vagy éppen gúnyolódik, mert úgy érzi, valamit tennie kell az ellen, ami ellen harcol. (The Rock Plunged into Eternity)
Szent Pál a karatemester?
Ma kicsiknek tanítottam hittant. Nagyon lelkesek és közlékenyek, kérdezni is gyakran kérdeznek. Egy kislány valahol hallott valamit, és amikor arra a kérdésre került a sor, hogy „Hány Isten van?”, mindjárt meg is kérdezte: „A Szent Pál az valamilyen isten?” Megbeszéltük, hogy dehogy az, csak egyszer, amikor Isten erejével csodát tett, azt hitték róla, hogy az, de aztán tisztázták a tévedést, hogy egyáltalán nem, mert csak ember.
A démon viselkedése
Elsőként rögtön tisztáznunk kell, hogy a démon mindent megtesz azért, hogy ne fedezzék fel, takarékoskodik a szavakkal és minden eszközt latba vet, hogy a beteget és az exorcistát elbátortalanítsa. Ennek jobb megértéséhez a démon viselkedésében négy fázist kell megkülönböztetni: a felfedezés előttit, az exorcizmus alattit, röviddel az áldozat elhagyása előttit és a megszabadulás utánit. De két egyforma eset soha nem létezik. A gonosz viselkedése mindig különböző és előre nem látható. Ezért, amit most leírok, csak olyan különböző viselkedési minták, amik a leggyakrabban fordulnak elő.
Háború a Bibliában
Hadviselés és háború a Katolikus Egyház tanításában
AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
A Biblia szemléletében a háború nem csupán erkölcsi probléma, hanem része a világtörténelemről alkotott képnek is. Szinte jelképe vagy az emberi tapasztalatból vett kifejezése annak a történelem mélyén zajló küzdelemnek, amely Isten és a sátán között folyik. Ennek a küzdelemnek a tétje az üdvösség, azaz a szabadulás, az emberiség jóléte és biztonsága, mégpedig nemcsak evilági értelemben. Isten akarata a béke, de ez a béke győzelem árán valósul meg, amelynek pedig harc az előfeltétele[1]. Az ószövetségi könyvek a háborút az emberi állapot egyik lényeges velejárójának tekintik. Az ókori keleti népek tapasztalatát a bibliai gondolkodás Izrael sorsának képébe is belevetítette. A Seregek Urát úgy is tisztelték, mint a nép győzelemre segítőjét (vö. például Zsolt 74, Z3-IS; 89,10-11).
T. S. Eliot: Vallás és kultúra
Minden társadalom egy kultúrára épül. Minden kultúra egy vallással együtt jön létre. Egyetlen társadalom sem maradt fenn eddig, amely elszakadt
Félelem az ördögtől?
Avilai Nagy Szent Teréz válasza
A démontól való indokolatlan félelem ellen Avilai Szent Teréz életrajzából idézek egy fejezetet: „Ha az Úr olyan hatalmas, ahogy én tudom és látom, ha a démonok nem mások, mint rabszolgák, amiben kételkedni a hit tiltja nekem, akkor mit tudnak ezek nekem ártani, mikor én ennek a királynak és úrnak a szolgálója vagyok? Egy keresztet vettem a kezembe, és úgy tűnt nekem, hogy Isten bátorságot öntött belém. Pillanatok alatt annyira erősnek éreztem magam, hogy már nem féltem felvenni velük a harcot és odakiáltani nekik: ‘Gyertek csak közelebb. Mivel én az Úr szolgálóleánya vagyok, szeretném látni, hogy mit tudtok ellenem tenni!’
A kisvállalkozás előnyei
A karrierem során dolgoztam nagy vállalatokkal és kisvállalkozásokkal is. Én személy szerint jobban szerettem kisvállalkozásokban dolgozni a számtalan előny miatt, amit kínálni tudnak. Az első a helyi döntéshozó hatóság. Amikor a bankszakmában dolgoztam, semmi nem frusztrálta jobban az ügyfeleket, mint mikor azt mondták nekik, hogy a hitelkérvényüket elutasította egy másik városban lévő bizottság. Sok ügyfél szeret üzletelni egy olyan kisvállalkozással vagy bankkal, ahol el tudják érni azt a vezetőt, aki a döntéseket hozza.
Ahogy azt Salamon király megjegyezte a Prédikátor könyve 8,4-ben „Mert a király szava hatalmas, és ki mondhatná neki: Mit művelsz?”. Ha egy kisvállalkozás tulajdonosa vagy, akinek hatalma van vásárlói döntések meghozatalára, lényegében „királyként” szolgálsz. Bölcs lenne ezt az előnyt népszerűsíteni a leheséges ügyfelek felé.
„Ne vígy minket a kísértésbe”
Köszönet a szerzőnek a másodközlés felajánlásáért. A szerk.
Történt egyszer, halljuk Lukács evangéliumában, hogy miután az Úr Jézus éppen imádkozott, amikor befejezte, egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni”. Ekkor tanította meg a Mester a Miatyánk szavait. Az Úr imádsága (Oratio Domini) Krisztus követőinek a számára az imádság mintája, amelynek szentírási szavait változatlan formában használjuk a liturgiában az Egyház kezdete óta (vö. Didakhé 8,2; Mt 6,9‒13).
5 dolog, ami egy csendes lelkigyakorlat során történik
Magad alatt vagy? Fáradtnak, kiüresedettnek érzed magad? Lehet, hogy Isten egy csendes lelkigyakorlatra hív.
A lelkigyakorlatok, különösen a csendes lelkigyakorlatok lehetővé teszik számunkra, hogy időt töltsünk Istennel, kiszakadva a minket körülvevő pörgésből. A lelkigyakorlat lehet egy napos, de akár egy hónapos is, amire egyedül mész el, hogy csakis Istennel legyél. Választhatunk egy közeli lelkigyakorlatos központot is, egy tóparti kunyhót vagy bármely más helyet, ahol lehetőség van kis békére és csendre az imádkozáshoz.