Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsőítsd és magasztald Istent, és dicsekedj az ő irgalmasságával! (Sir 17,27)
Nem arról van szó, hogy a halál után az ember megsemmisül, és már nem dicsérheti az Istent, hanem arról, hogy a földön énekelt istendicséret egy igen lényeges vonásban különbözik attól a dicsérettől, melyet a szentek és boldogok társaságában zengünk a mennyben örökké.
Isten nevet…
Sűrűn elgondolkozom rajta, hogy vajon Jézus nevetése hogyan hangozhatott. Lehet, hogy mély bömbölésszerű nevetése volt, amely megrázta egész testét? Sűrűn nevetett annyira, hogy már-már sírt? Hajlandó lennék fogadni, hogy nevetése ragályos volt. Ha egyszer elkezdte, mindenki elkezdett nevetni hallótávolságon belül. A Szentháromság második személyének, teljesen betöltve a Szentlélek örömével, biztosan ragályos nevetése volt és egyedülálló személyes varázsa.
És neked?
„Akkor engedelmes fia leszel a Fölségesnek, s ő anyádnál is jobban megkönyörül rajtad!” (Sir 4,11)
Tavasszal kezdenek a traktorok életre kelni és „kizarándokolnak” a földekre, vetik a kukoricát, búzát, szóját, gyapotmagot és más terményeket. Az időjárás függvényében pedig az öntözőrendszerek pedig vízzel látják el a földeket.
Mi az, amit a gazda csinál ezután? Azon kívül, hogy műtrágyáz és rovart irt, nem mást, mint figyel és vár. Van azonban valami az ő irányítási és ellenőrzési képességén túl: a magnak ki kell csírázni és el kell kezdenie növekedni. A farmer, bármennyire is szeretné, nem tudja kikényszeríteni a növekedést.
I. Szeressük az ellenséget?
Filmek, drámák, regények gyakran fejeződnek be azzal, hogy a sértett fél bosszút áll. Lúdas Matyi háromszor veri vissza a jogtalan ütéseket…
Halld Jézust a kereszten: imádkozik keresztre feszítőiért. És figyeld Jézus követőit: Szent István és a többi vértanúk ugyancsak imádkoznak gyilkosaikért.
Jézus szavahihetősége a keresztény hit központi eleme. Ha Őneki hihetünk, akkor bízhatunk abban, amit Istenről mondott beleértve például, hogy Isten a Szentháromság, ami három személyből áll: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Minden Jézus szavahihetőségén áll vagy bukik.
„Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása.„(ApCsel 2,1-2)
A termet, ahol Pünkösd napján együtt voltak az apostolok, a hagyomány joggal azonosítja az utolsó vacsora termével. Ez az azonosság mélységes tanítást hordoz magában.
„Szeretettel – és persze nagy késéssel, mert nálam késéssel mérik a szeretetet – küldöm az áprilisi életigét. Azért igyekezni fogok a májusival is, s akkor majd az „igyekezet” lesz a mérce, s nem pedig a késés. De teljesen lazán és minden garancia nélkül, mint szabadúszó és műkedvelő az életige-műteremben.”
„Mágia és hit” rádiósorozat, 8. előadás
Tanítványai erre azt mondták: „Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példabeszédet mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki kérdezzen téged. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.” (Jn 16, 29-30)
„Még egy kis idő, és már nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem.” (Jn 16,16)
Ez a „kis idő” Jézus elmenetele és visszatérése között nemcsak sírban nyugvásának idejét jelenti, hanem a mennybemenetele és Pünkösd közötti időt is, hiszen az apostolok Pünkösdkor a mennybe ment Krisztus egészen sajátos, végleges visszatérésének lesznek tanúi. Azelőtt ott állt előttük hús-vér emberként, feltámadása után már új, romolhatatlan testben, Pünkösd után viszont a Szentlélek által bennük lesz jelen.
Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. (Jn 14,27)
Az Isten tűz, amely felmelegíti és lángra lobbantja a szívet és a bensőt. Ezért ha szívünkben hideget érzünk, amely az ördögtől van – mert az ördög hideg -, akkor az Urat szólítsuk, s ő eljövén tökéletes szeretetével lángra lobbantja szívünket nemcsak önmaga, hanem a felebarát iránt is. S a melegség színe elől elfut a hidegség, a jónak gyűlölője.
Részlet a Győzelem a bűn felett c. könyvből /Kiadó: Nagy Perge Zoltán, Budapest/