Életünk legfőbb feladata, Isten dicsőítése. Sok hitoktatást, prédikációt mondtam és hallgattam meg, de – úgy érzem – ezt a lényeges isteni felszólítást és elvárást Isten részéről, sem én sem társaim kellőképpen nem hangsúlyoztuk ki.
A tűz fölülről jön
Bestseller volt Nicky Cruz, a fiatalkorú bűnözőből lett prédikátor története. A legkeményebb fiú volt, élvezte a verekedést és a vért. Gangvezér korában gyűlölködve visszautasította David Wilkerson igehirdetését, de a prédikátor kitartott.
“Ezt a hetet kihúztuk valahogy, de a jövő héten jönnek a számlák. Villany, gáz, telefon és víz stb.”- mondjuk feleségemmel szinte havonta, amióta nyugdíjas vagyok. De, úgy hiszem mindannyiunknak ismerős a fent leírt állapot. Dugjuk tehát strucc módjára a homokba a fejünket? Nem!
Kitől tanul a gyermek? Édesanyjától. A lelki életet tanulni kell. Ki tanít meg gyermeki egyszerűségre? Édesanyánk, Mária. Mellőzni akarod? Kihagyni a számításból? Büszkén, egyedül járni az utat? Igaz, hiszen te férfi vagy!
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Ha a bizalom próbatételén, a bizalmatlanságot gerjesztő körülmények sötét alagútján már átmentünk, akkor látjuk, és ennek átéléséből arra a meggyőződésre jutunk, hogy a fény legyőzi a sötétséget, az értelem az értelmetlenséget, a kilátás a kilátástalanságot, a személyesség, a személytelenséget, a hit a hitetlenséget, az erő a gyengeséget, az újjáépülés az összeomlást, a bátorság a gyávaságot, a nyugalom és a nyugtalanságot, az öröm a szenvedést; vagyis az életben található minden pozitivitás, az életben található összes negativitást.
Joseph Ratzinger bíboros elmélkedésének szerkesztett változata, amely 1997. március 5-én (nagyböjt 3. szerdáján) a Lateráni bazilikában hangzott el.
Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, zúgolódás támadt a görögül beszélő zsidók között a héberek ellen, hogy mellőzik a közülük való özvegyasszonyokat a mindennapi szolgálatban. Ekkor összehívta a tizenkettő a tanítványok egész gyülekezetét, és ezt mondták nekik: “Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába; mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett.” (ApCsel 6,1-7)
Hogy nézhet ki a pusztítás borzalmának, az eljövendő hamis ökumenizmus hamis egyházának és hamis Krisztusának szobra minden keresztény vallás összevonásával?
Egyes evangéliumi szakaszokat annyira ismerünk, hogy szinte unjuk, amikor újra felhangzanak. Azt gondoljuk, már kimerítettük, s ránk nem vonatkozik Isten igéje. Éppen ez mutatja, mennyire nem vagyunk jó talaj.
„Buzdítsátok egymást minden napon, míg tart a ma” (Zsid 3,13)
Az ötös lottó nyertesei sokszor hónapokig nem merik átvenni a pénzüket, mert félnek! Mit nyertek akkor azok, az álmatlan éjszakákon kívül? Ha viszont száz forinttal ki tudtunk segíteni egy rászorulót, olyan örömöt nyerhetünk, amit senki sem vehet el tőlünk. Mindez mellett az ilyen tettünket odafönn is „jegyzik”! („és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint” (Jel 20,12b.)
Az győz szenvedélyein, aki imádkozik.