Az apologetika szót, amely a görög apologia főnévből és az Apologeoma-i igéből (jelentése szóban védekező, valaminek vagy valakinek a védelmére elmond valamit) ered, úgy a bibliai, mint a köznyelv is sajátos értelemben használja; jelentése: védekezés, önvédelem, hitvédelem/hitigazolás, védőbeszéd (a klasszikus görög jogrendszer technikai kifejezéseiből maradt fenn: a vád kézbesítette az ítéletet (kategoria), amire a vádlott egy apologiával válaszolt; ez egy formális beszédforma volt, amelyben az ellene felhozott vádak megcáfolásával próbálkozott).
Legutóbb Vassula kapcsán adtunk közre egy írást Bubu blogjáról. Tovább böngészve a honlapot, rábukkantam egy másik írásra is, amellyel azonosulni tudok – a karizmatikus megújulás mai állapotát illetően.
Akaratod ellenére is fájdalmat okozhatsz környezetednek, és te is megsebesülhetsz, de ne félj, nem vagy porcelánból, és Isten nem szisszen fel minden apró tévedésed, botlásod láttán.
A keresztény ima mind a három fajtájának, a szóbeli imának, az elmélkedésnek és a szemlélődésnek is ugyanaz a kegyelmi hatása van: az ember értelmét megvilágosítja Egyre inkább képessé teszi arra, hogy fölülemelkedjen a szűk, földhözragadt szempontokon és a valóságnak megfelelően, azaz természetfeletti módon, Isten szemszögéből lássa a világot és önmagát.
Az egyházi hitelesítésben döntő szerepet játszanak majd a tudományos vizsgálatok, ám az elismerés csak akkor fog megtörténni, amikor mi már nem élünk – nyilatkozták a látnokok.
Először vállat vontam a medjugorjei hírekre, később a hazatérő zarándokok őszinte öröme (együtt a jó gyümölcsökkel, mint a megtérés, gyónás, megújult imaélet) arra hangolt, hogy elfogadjam a medjugorjei jelenségek hitelességét. Aztán elgondolkodtató híreket olvastam. A Szűzanya állítólagos kijelentése, hogy minden vallás egyforma, nem jöhetett a mennyből. Jóval később azt is olvastam, hogy a ferences atyák cenzúrázzák a látnokok beszámolóit a Szűzanya üzeneteiről.
Összefoglaló jellegű cikk jelent meg a Szeretetföldje portálon a “Nagy figyelmeztetés” és hasonló üzenetek értelmezése okán.
Székely János püspök vitát kiváltó nyílt levelét már közreadtuk, most Ibanez testvérünk a portálon megjelent cikkre küldött egy megszívlelendő írást. A szerk.
Egy levelezőlistáról érkezett egy rövid részlet XVI. Benedek pápa egyik könyvéből, megtoldva egy atya kiegészítésével.
“Minden kísértés magva Isten másodrangúként, vagy egyenesen feleslegesként és zavaró tényezőként történő háttérbe szorítása mindazon dolgok mögé, amelyek életünkben sürgetőbb jelentőségűekként jelennek meg.
Utalt Jézusnak a kafarnaumi zsinagógában tartott beszédére, amelyben az Úr az élet kenyeréről szólt, és amely nyomán több tanítványa visszahúzódott tőle. Magatartásuk nem sokban különbözik a mi ellenállásunktól, amelyet Jézus teljes önátadásával szemben mutatunk. Ahhoz, hogy valóban befogadjuk ezt az ajándékot, le kell mondanunk önmagunkról egészen odáig, hogy az Úrnak kell élnünk és meghalnunk.
Keczely Károly atya havonta adja közre gondolatait. A korábbi életigék folyamatosan kerülnek fel az oldalra.
Cantalamessa atya nagyböjti negyedik homíliája
Vatikán, 2011. április 15. (Zenit.org)
“A szeretet legyen tevékeny” Az evangélium szociális következménye
1. A szeretet tettei
Az előző elmélkedésben azt tanultuk Páltól, hogy a keresztény szeretetnek őszintének kell lennie, ebben a befejező elmélkedésben János tanít arra bennünket, hogy a szeretetnek tevékenynek is kell lennie. “7Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1 Jn 3:17-18). Még kifejezettebben találjuk meg ezt a tanítást a Jakab levélben: “Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, 16és egyiketek így szólna hozzá: “Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? ” (Jk 2:16).
A közelmúltban ismertettük Margaritha nővér új könyvét. Kedvcsinálásként egy másik fejezetet is közreadunk – köszönet Klára testvérünknek a lehetőségért.