Assisi Szent Ferenc alázata volt a központi gondolata P. Raniero Cantalamessa prédikációjának, amelyet pénteken reggel tartott a Vatikánban a pápa és a Római Kúria részvételével. Igazság Isten előtt és Krisztus példája: ebből a két forrásból ered Szent Ferenc alázata, akinek példáját ma sokan akarják követni a világban.
Isten szeretete az emberi nem iránt: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta (Jn 3,16).
„Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.” Iz 52,7
Két kenyai lelkipásztorral álltam a mezőn hosszú vándorlás után. Öt napon át jártunk kunyhóról kunyhóra Jézus életet adó üzenetét hordozva. Imádkoztunk, meghallgattuk őket, és én sírtam a hihetetlen nyomor láttán.
A rövid együtt töltött idő alatt ezek a lelkipásztorok új értelmet adtak számomra a bátorság szónak, a szenvedélynek, mellyel az Úr üzenetét hordozzák. Előfordul, hogy 30 mérföldet gyalogolnak, hogy egyetlen családdal megosszák Jézus örömhírét.
Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Az alázat alapozó krisztusi erényét próbáltuk az elmúlt elmélkedésben végiggondolni és abba kissé beleélni magunkat.
„Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk.” (2Tim 1,7)
Egész életemben küzdöttem a feltételezésekkel. Hátsó szándékot gyanítottam barátok, ismerősök megnyilvánulásai mögött, biztos voltam benne, hogy ellenem fordultak. Meg akarván előzni a szenvedést, inkább kihátráltam a kapcsolatokból valós indok nélkül. Ismerős?
Keresztelő Szent János idézi Izajás próféta egy kulcsfontosságú üzenetét: „Készítsétek az Úr útját a pusztában! Tegyétek egyenessé ösvényeit!” (Iz 40,3) Ugyanez az izajási felhívás volt a kumráni közösség jelmondata is. A kumráni közösség tagjai azért vonultak ki a pusztába, hogy ott utat készítsenek a Messiásnak, hogy előkészítsék a végső időket és az ő eljövetelét. Keresztelő János valószínűleg hosszabb időt töltött el közöttük, és sok gondolatot, meglátást átvett tőlük.
Az iskolában minden srácot csak egy dolog érdekel
Minden nő megérdemel egy olyan férfit, akinek csak egy dolog jár a fejében: mégpedig Isten akarata. Ezért várd azt a férfit, akinek szándéka az, hogy tisztán szeressen téged és Istenhez vezessen. Ne add alább.
A felebaráttal nyájasan kell viselkedni, a sértésnek még a látszatát is kerülni kell. Ha elfordulunk egy embertől vagy megsértjük őt, akkor mintha kő nehezedne a szívünkre. A zavaros lelkű, csüggedésre hajlamos embert meg kell próbálni felvidítani szerető szóval.
“Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.” (Lk 10,21-22)
Az ujjongva hálát adó Jézus kitörő öröme megnyitja az eget, és szinte szemmel láthatóvá teszi a Szentháromság belső életét, azt a gyöngéd és odaadó, ártatlan tisztaságban égő ősszerelmet, mely minden élet forrása a mennyben és a földön.
Advent első vasárnapja
“Felelt erre Dániel, és így szólt a királynak: „A dolog értelme pedig ez: Mene: megszámlálta Isten országodat, és véget vetett neki. Tekel: megmért téged a mérlegen, és könnyűnek talált. Parszin: elosztotta országodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.” (Dán 5, 23-28)
Három mozzanat van együtt a babiloni király lakomájában, melyek feltételezik és erősítik egymást, hogy azután mindent elpusztítsanak: a megszentségtelenítés, az orgia és a bálványimádás.
“Az elment, lefejezte őt a börtönben és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.” (Mk 6,28).
Mindenki vár valamit! A dolgozó a jólétet, az ifjú a boldogságot, a beteg a gyó- gyulást és egészséget, a nyugdíjas a békés öregséget. Keresztelő szent János, akinek ma vértanú halálára emlékezünk, azt az emberi várakozást képviselte, mely annak a kornak emberére volt jellemző! Ő várta az eljövendő Messiást.