A Papp válaszol – nem önzés a vértanúság?
Kísérleti jelleggel ezen a héten külön-külön publikáljuk A Papp válaszol rovatunkat: 3 kérdés, 3 cikk. Ezúttal a vértanúságról kérdeztétek Papp Miklós görögkatolikus papot és családapát.
Gábor (Szombathely)
Kísérleti jelleggel ezen a héten külön-külön publikáljuk A Papp válaszol rovatunkat: 3 kérdés, 3 cikk. Ezúttal a vértanúságról kérdeztétek Papp Miklós görögkatolikus papot és családapát.
Gábor (Szombathely)
MI A CSALÁDALAPÍTÁS ÉS A CSALÁD CÉLJA?
Úgy lehetünk hasznos láncszem a nemzedékek sorában, úgy tehetjük értelmessé véges földi létünket, ha boldogságképes jövő generációt hozunk létre. Ha jobb világot hagyunk itt, mint amikor megszülettünk. Ha konkrétan és így általunk lesz jobb a világ.
Tudatosítanunk kell, hogy az önmagában tökéletes és végtelen természetet tovább javítani nem tudjuk. Csak rontani tudunk rajta, úgyhogy a cél a minél kevesebb beavatkozás és rombolás. Ahol lehetőségünk van javítani, az az emberi minőség. A jövőben képviselt értékek, az értékek mentén leélt értelmes élet és a jövő generációk sikeressége. Már az is siker, ha nem mi vagyunk a leggyengébb láncszem, nem mi visszük el rossz irányba a dolgokat, nem rajtunk múlik a romlás.
A lélektan szerint mindenkiben működnek „énvédő mechanizmusok”, azaz azt hisszük, hogy jók vagyunk, nagy bűnünk nincs. Ezek az énvédő mechanizmusok fontosak, hogy állandó szorongás nélkül tudjunk működni, ne ácsorogjunk állandó lelkiismeret-furdalásban. Ám most annak van az ideje, hogy kioldjuk ezeket a fékeket, s őszintén ránézzünk életünk fekélyeire. Most azt kellene elhinni, hogy tudnánk jobbak lenni! Bűneinkkel nem azért kell szembenéznünk, mert ez nagyböjti szokás, hanem a legjobb életlehetőségeitől fosztja meg magát, aki nem akar megszabadulni bűneitől. Éppen a kitöréstől, a gyógyulástól, a fejlődéstől, azaz legjobb énjétől, életétől fosztja meg magát, akinek nincs bűnbánata. Amikor az Egyház bűnbánatra hív, nem erkölcscsősz akar lenni, nem ítélkezni akar, hanem a legjobb énünkre akar meghívni.
Az alábbiakban Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspökének 2019. március 20-án közzétett írását közöljük, teljes terjedelmében, magyar nyelven. A fordítás alapjául szolgált angol nyelvű változat a Rorate Caeli oldalon jelent meg.
Maria Divine Mercy (MDM) 2010 novemberében indult írországi üzeneteit 2012 decemberében Štefan Sečka, a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke hivatalos nyilatkozatban, néhány hete pedig Denis J. Hart melbourne-i érsek a papságnak írt körlevélben ítélte el.
A Nagyinak már van bőséges tapasztalata a bringázás öröméről és azt szeretné átadni az unokájának is és szeretné, ha megtanulna, kerékpározni. A gyereknek ez az első bringa órája. A hagyományos Nagyi hagyományosan seprűnyelet tesz a nyereg mögé és bátorítja a gyermeket, hogy üljön fel a bicajra. A gyerek izgul és fél, hogy mi fog történni vele, és hogy el fog esni és a többiek kinevetik.
Április 4-én a férfilét kihívásairól tartottak előadást a Sapientián Asztalosné Elekes Szende, Somogyiné dr. Petik Krisztina pszichológusok és dr. Papp Miklós morálteológus. Az előadók a bevezetőben arra keresték a választ, milyen is az igaz férfiasság. Öt alapszemléletet, ideológiát vettek sorra, mely hatással volt a történelem során a férfikép kialakulására.
Elsőnek a feminizmus ideológiáját említették, mely eredendően korszakalkotó és fontos üzenetet hordozott, hiszen fő igénye az volt, hogy a férfiak ne bántsák a nőket, ne legyenek felettük teljhatalmú egyeduralkodók. Ez azonban az idők során elcsúszott egy túlzó igény felé, hogy a férfi ne legyen kemény, legyen lágy és nőies. A keményebb, erőteljes férfiasság megvetett lett, ugyanakkor a férfiak nem is tudják teljesíteni a feminizmus jelenlegi követelését, hiszen ők nem nők.
Gyakran hallani a kétkedést, amikor a hitről beszélünk a munkahelyen, ami nem a felsővezetésben lévő emberektől származik, hanem olyanoktól, akik nem vezető döntéshozók a cégüknél. Sokan közülük készek elfogadni, hogy egy szervezeten belül a vezérigazgat ó hogyan tudja befolyásolni a változást, de azok, akik nem felsővezetők, kételkedve gondolnak a saját képességeikre, hogy változást tudnak elérni a munkahelyükön, különösen a hit és szellemi dolgokon alapuló értékek vonatkozásában.
Nyúl Viktor atya gondolatai az év fájáról és a mandulafa Szentírásban megjelenő szimbolikájáról.
Egy katolikus fiatalt meghívtak egy „keresztény közösségbe”. Meghívói nem voltak katolikusok, de azt állították, hogy náluk mindenféle egyház tagjai békében megférnek együtt. Elment hát, gondolva, hogy a keresztények közti kapcsolatot ápolja ezzel. A közösségben nagyon jól érezte magát. Azért is, mert látta, hogy mélyen foglalkoznak a Bibliával, és próbálják élni annak tanításait; hogy gondozzák a betegeket, öregeket stb.
Imádkozd ébredéskor és elalváskor lassan, nyugodtan háromszor: „Dicsőség Istennek mindenért!”
Az ébredés egy varázslatos pillanat. Egy töredék másodperc alatt ráébredünk önmagunkra, tér-időbeli helyzetünkre. Aztán máris tolulnak elő a testi és a lelki gondok: mit álmodtunk, hol fáj a testem, milyen teendők zúdulnak ma ránk… Olyan gyorsan tovalendülünk az önmagunkhoz ébredés pillanatán! Pedig megismétlődik az évmilliárdos csoda: a csillagporból alakult testünk személyes öntudatra ébred! Szegény szellemi fogyatékkal élő testvéreinknél olykor évtizedek alatt sem történik meg ennek a tiszta öntudatnak beköszönése, ami nálunk egy pillanat alatt megtörténik…
Az alábbi három video (3x 10 perc) szabadkeresztény forrásból származik, de jól szemlélteti a megkötözöttség jellemzőit.