Varga László püspök Veresegyházán (2)

Egyházközségi lelki nap – Elmélkedés 2. „Szüntelenül imádkozzatok!”

A kudarc filozófiája

Seth Godin, tanácsadó, vállalkozó és üzleti blogger feltett egy kérdést az olvasóinak, amit már mindannyian feltettünk életünk során magunknak: „Mi van, ha nem sikerül?” Majd következett egy még fontosabb kérdés: „Ha nem sikerül, hogyan tovább?” 

Az élet egyik nagy bizonyossága, hogy hibák mindig adódnak. Nem minden mag hoz egészséges gyümölcsöt. Nem minden döntés helyes. Nem vezet minden próbálkozás sikerhez, legyen az üzleti vállalkozás, tanulás, vagy egy új termék megvásárlása. Azonban a kudarc a siker eléréséhez szükséges folyamat része. 

Varga László püspök Veresegyházán (1)

Egyházközségi lelki nap – Elmélkedés 1. „Térjetek meg és szeressétek ellenségeiteket!”

Öt módja annak, hogy szerzetesként éljünk (anélkül, hogy valóban azok lennénk)

1. Ápold a csendet

Szent Benedek írta: „Mert szólni és tanítani a mester dolga, a tanítványokhoz a hallgatás és az odafigyelés illik.” (RB 6:6). A csend az a környezet, ami lehetővé teszi, hogy megfelelőképpen meghalljad Isten hangját és a körülötted lévők hangját. Sokan kényelmetlennek érzik vagy kínosnak találják a csendet, ezért felesleges zajokkal és a figyelem elterelésével töltik ki napjaikat. Ha kikapcsolod a zenét és a rádiót, főleg, ha autózol, a mérsékelt tévézés vagy internethasználat egyfajta kihívás lesz arra, hogy meghalljad Istent, aki benned lakozik, és a szíved mélységében szól. Ezen kívül a hallgatás segít elkerülni a pletykálás vagy a rágalmazás bűneit. Szent Benedek is szólt a Példabeszédek könyvében található bölcsességről: „a szavak áradatában nem kerülöd el a bűnt” (RB 6:11). Ha elkerüljük a felesleges zajt életünkben, megtanuljuk ápolni a belső csendet, ami az ideális állapot az imához.

Tovább álmodni üvegcserepek között

„Annak pedig, aki a bennünk munkálkodó erőnél fogva mindent megtehet bőségesen azon felül is, amit mi kérünk vagy megértünk, dicsőség legyen az egyházban és Krisztus Jézusban minden nemzedéken át örökkön-örökké! Ámen.” (Ef 3,20-21)

A szokásosnál is kimerítőbb nap volt. Sajátos nevelési igényű fiam majd megőrjített. A lányok képtelen voltak megosztozni a játékokon fülsiketítő visítozás nélkül. Rengeteg dolgom lett volna. Hogy megőrizzem ép elmémet, és rendet teremtsek, csendre intettem a gyerekeket. 

Fej döntése – és a szívé

Biztosítási karrierem korai szakaszában egy fontos leckét tanultam meg. Döntéseket hozhatunk fejben is és szívvel is  Személy szerint úgy gondolom, hogy egy életbiztosítás megkötése a szív döntése, de a pénzügyi megfontolásokat is  figyelembe kell venni. Gyakran azt tanácsolom az ügyfeleimnek, hogy alacsonyabb havi díjakat válasszanak ahhoz, hogy  ez a szabály érvényben maradjon. 

Kezdetben azt a megközelítést ajánlom, hogy korlátozzák legfeljebb 50 százalékára az  elkötelezettségüket annak, amit egyébként kényelmesen megengedhetnek maguknak. Ez a megközelítés számos más  életviteli helyzetben is alkalmazható.

Továbbadni, amire a legnagyobb szükségünk van

„Aki máson segít, maga is meghízik, maga is jóllakik, aki mást jól tart.” (Péld 11,25)

Úgy tűnt, mindenki a lehető legjobb életet éli, engem kivéve.

Betolattam a garázsba, a gyerekeket beküldtem a házba, hogy megszabaduljanak hátizsákjuktól. Csak néhány perc magamra, gondoltam, elővettem a telefonomat, s kezdtem görgetni a hírfolyamot, ami az oldalamon megjelent.